Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-551
551. országos ülés 1914 Julius 8-án, szerdán. 65 van ! a baloldalon.) teljes tudását vetette bele ebbe a vitába. Meglobogtatta a tudománynak a fáklyáját, hogy azzal világosítson be azokra a helyekre, amelyek itt nagyon sötétek és rejtekhelyek amelyek úgyszólván csapdákat állítanak fel a közönség részére. (Ugy van! a báloldalon.) De ha fáklyával világított is be. ez talán még nem elég arra, hogy az önök szivében is, lelkében is világosságot gyújtson, hogy megmutassa, hogy csakugyan ugy van a dolog, ahogy ő azt itt előadta. Ide talán villamos reflektorra volna szükség, amely az alá a kő alá világitson, amelyet felemelünk s megmutassa azokat a bogarakat, amelyek a kő alatt tanyáznak és a világosság megpillantására őrülten és eszeveszetten széjjelfutnak, (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) megmutassa, ugy, amint az orosz-japán háborúban alkalmazták azokat a villamos reflektorokat, azokat a drótkeritéseket és akadályokat, amelyeket állítanak az ellenségnek. Itt az ellenség a közönség. (Helyeslés a baloldalon.) És itt a fináncz az, aki csinálja az akadályokat, felállítja a drótokat, hogy a közönség mindenütt elbukjon rajta. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Szükség van arra a villamos reflektorra azért, hogy bevilágítsa azt a tengert, amelyen fekete zászló alatt közlekednek azok a hajók, amelyek ezt a törvényjavaslatot hozzák ide az országgyűlés elé. (Helyeslés balfelől.) De tisztelettel kérdem, miért méltóztatnak oly nagy figyelemmel lenni ennek a törvényjavaslatnak sorsára, amely csak egy-két milliócskát fog hozni az országnak % Miért szükséges, hogy még az ügyvédszövetségnek a hivatalos közlönyében is megjelenjenek gyanús eredetű czikkek, amelyek azt fejtegetik, hogy mily eredményeket sikerült elérni az eredeti javaslattal szemben, amely eredeti javaslat még súlyosabb, még nehezebb terheket rótt a közönségre ? Miért szükséges és miért nem állanak nyiltan elő azzal is, hogy annak az ügyvédközönségnek, amelyet elsősorban terhel ez a javaslat, az elhallgattatására 500.000 koronát Ígértek a jövedelemből évenkint az ügyvédi nyugdíj- és gyámintézet részére. Egy hang (a baloldalon) ; Rakás udvari tanácsosság ! Csermák Ernő : • • . Játsszunk nyilt kártyával. Mondjuk meg ugy, a hogy van és akkor látni fogja a közönség, hogy milyen terhekről van szó, hogy mit remél a financz-kormány, midőn ezt a törvényjavaslatot törvényerőre akarja juttatni. Azt reméli, hogy itt olyan jövedelmi forrást fog teremteni, amelyből dőlni fog a pénz. A nemzetközi versenyben mi igen szép szerepet fogunk betölteni. Olaszország szállította a drótnélküli távírót, Németország az ipari és orvosi találmányokat, Amerika a gramofont, . . Farkas Pál: És a választási költséget! Csermák Ernő: Mi pedig szállítani fogjuk a legnagyobb stemplit! Egy hang balfelől: És a panamistákat! (Ugy van ! balfelől. Zaj.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. A panamistákról nem szólok, mert a ministerelnök ur azt mondta, hogy a bíróság ítéletéről iránta való tiszteletből nem kell szólni. Már most foglalkozni fogok Hantos Elemér t, képviselőtársam indokolásával és egyenként szándékozom ennek az indokolásnak tételeiről kimutatni, hogy hamisak. Ö abból indul ki, hogy az illetékek és bélyegek jövedelmét nemcsak megtartani, de fokozni is kell, mert a magyar államháztartás nincs abban a helyzetben, hogy meglévő jövedelmi forrásairól és ezen jövedelmi források mérsékelt fejlesztéséről lemondjon. Én nem hiszem, hogy ez a valóságnak igy megfelelhetne. Mert ha megfelel, hogy az államnak szüksége van ezekre a felemelésekre, akkoT nem hoztak volna elénk olyan törvényjavaslatokat, mint amilyeneket a közelmúltban is hoztak. Nem állították volna fel pl. az ágyugyárat olyan feltételek mellett, hogy a Kruppés Skoda-gyáraknak évenkint a forgalomból bizonyos uzsoraperczenteket kell fizetni, nem mentünk volna bele abba sem, hogy felépítsünk egy idegen országnak, Boszniának, a saját pénzünkön olyan vasutat, amelyről a közös pénzügyminister maga azt mondta, hogy kilométerenkint 920.000 koronába kerül; mi fizetjük, mikor azonban arra kerül a sor, hogy építeni kell, akkor megállapítják, hogy nem tartozik a mi érdekkörünkbe, hanem azok építése osztrák vállalkozók feladata. Ha csakugyan oly rossz a helyzetünk, nem hiszem, hogy azt a törvényjavaslatot is, amely következik, amely a szeszadó kontingentálásáról szól és amely egyeseknek az exkontingensét kontingenssé változtatja, elénk hozták volna. Egy egész sorozata van még a tényeknek, amelyek azt mutatják, hogy nekünk igazán brilliáns helyzetben kell lennünk, mert különben ilyen törvényjavaslatokat nem lett volna módunkban törvényerőre emelni. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Haller István (közbeszól). Csermák Ernő : Ha pedig ezeket a törvényeket megszavaztuk abban a tudatban, hogy nekünk erre anyagi erőnk nincs, ha tehát erőnk tulfeszitésével csinálunk olyan törvényeket, amelyek viszonyainkba nem illeszkednek bele, akkor meg kell állapitanom, hogy a kormány államférfiúi bölcsessége a koronajáradék szerint ingadozik : árfolyama folytonosan csökken. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Visszatérve Hantos Elemér előadó ur indokolására . . . Haller István : Könnyelmű gazdálkodás ! Elnök: Felkérem Haller István képviselő urat, hogy állandó közbeszólásaival ne zavarja a tárgyalást. Sümegi Vilmos : Nem zavarja senki! Elnök : Sümegi képviselő urat figyelmeztetem, nincs joga közbeszólni. (Zaj a baloldalon.) Csermák Ernő: »Amit a törvényjavaslat ezen a téren kontemplál, az mondom egy mérsékelt illetékemelés. Az állampolgároknak viszont ezen illetékemeléssel szemben két igényük, két jogos kívánságuk lehet, Kívánhatják, hogy két szempont 9