Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-550
550. országos ülés lui'i Julius 7-én, kedden. 57 láttatik a 45. §-ban a csődfelszámolási jegyzőkönyvekre vonatkozó intézkedés dolgában, amenynyiben elrendeli, hogy a felszámolási jegyzőkönyv bélyege a csődbejelentés első példányára ragasztandó. Helyes intézkedése a javaslatnak az 54. és 75. §-ban foglalt intézkedés, mely vonatkozik az ügyvéd illetékmentességére abban az esetben, ha a polgári perrendtartás 102. §-ának második pontja alapján az illető fél ügyének díjtalan vitelére vállalkozott. Ugyancsak előnyére szolgál a javaslatnak, hogy az 57. §-ban határozottan megállapítja a végrehajtókhoz intézett levelek bélyegmentességét. Szintúgy, mint épen most néhány perczczel előbb kiemeltem, a 82. §-nak abbeli intézkedését is helyesnek tartom, hogy a kétszeres bírságot másfélszeresre szállította le. Nem kevésbbé a javaslat érdeméül tudandó be, hogy a községi bíráskodás és a választott bírósági eljárás terén lerovandó illeték ügyét törvény fogja most ezentúl szabályozni, míg eddig csak ministeri rendelkezések voltak ebben az irányban érvényben. Előnye a javaslatnak még az is, ami a 83. §-ban foglaltatik, mely ugyan a régi törvényben is némileg kifejezést nyert, azonban homályos volt, hogy t. i. a szubszidiáriusan felemelt illeték a féltől nem követelhető, hanem csak az egyszeres illeték. Ugyancsak a 86. §. intézkedése, melyről előbb voltam bátor említést tenni, a kereskedők levelezésére vonatkozólag szintén a javaslat előnyéül tekinthető. Ha már most ezen előnyöket nézzük, összesen 11 pontban foglalhatók össze az előnyök, melyek a javaslatban a múlttal szemben előállanak. Ha már most nézem, mik azok, amik ezzel szemben hátrányosan befolyásolják a jövő kialakulását, akkor nagyon sok dolgot kell elősorolnom. (Halljuk ! halfelöl.) Egyik rendkívül nagy hiánya ennek a javaslatnak — és ezt a t. pénzügyminister ur szíves figyelmébe vagyok bátor ajánlani — az, hogy nem tesz különbséget az érdemi határozat alapján kimondott Ítélet után kirótt illeték és a mulasztási ítélet alapján ldrótt ítélet között. Ez óriási és lényeges különbség, mert egész más elbírálás alá esik egy ügy, amely érdemleges elintézés tárgyát képezte, amely a tárgyalásnak, a bizonyításnak, a mindenféle bírói munkának igénybevételével ér véget és egész más, amikor egyszerűen a mulasztási ítéletet stambillal nyomják rá a jegyzőkönyvre, s ezzel a kérdés el van intézve. Ha tehát minden jogos érdeket ki akartak volna elégíteni, akkor ezt a nagyon fontos szempontot is figyelembe kellett volna venni, mert ez a felek érdekét szolgálja, viszont azonban a kincstár illetéktelenül jut olyan illetékhez, amelyre tulajdonképen nem is szerzett jogczimet, mert nem teljesítette azt a munkát, amelyet megfizettet. A másik nagy kifogás, hogy ez az uj szabáKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. lyozás csak részleges, nem általános s az illeték kérdését nem rendezi. A harmadik kifogás az, hogy kiterjeszti az illetékkötelezettséget sok olyan perbeli cselekményre, amely eddig illetékmentes volt. Ebben a tekintetben csak röviden reasszumálom a 7. §-ban foglalt intézkedéseket. A 7. §. értelmében illetékköteles lesz ezentúl a keresetlevél, az előkészitőirat, a kiegészítési és felülvizsgálati eljárásban történt előterjesztés. Ezek a perbeli cselekmények eddig bélyegmentesek voltak. A 11. §. szerint illetékköteles lesz ezentúl a keresettől való elállást megállapító végzés, az Ítélet kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító végzés, az idézé s st feloldó végzés és az ujrafelvétel jogosultságát avagy kötelességét feloldó végzés, tehát megint négy olyan perbeli és jogi cselekmény, amely a múltban illetékmentes volt. A 13. §. utolsó pontja beszél a kiskorúság meghosszabbításáról avagy a meghosszabbítás megszüntetéséről, a gondnokság alá helyezésről, avagy ennek megszüntetéséről, az atyai hatalom megszüntetéséről, a holttá nyilvánítási eljárásról. A 13. §. szerint az ilyen ügyben hozott ítéletek, melyek a múltban illetékmentesek voltak, a jövőben illetékkötelesek lesznek. Eddig tizenkét perbeli cselekményt soroltam fel, amelyek igazolják, hogy a múlttal szemben hátrányosabb helyzetbe kerülünk. Hátránya a javaslatnak, amint már az előbb a 15. §-al kapcsolatban emiitettem, a 20. és 21. §-nak intézkedése, amely bírói egyesség esetében az egyesség tárgyául a per tárgyát tekinti és nem magát az egyesség tárgvát, ami az illeték szempontjából igen lényeges különbséget jelent és nézetem szerint többé-kevésbbé jogczimmel nem bíró követelés. (Ugy van! ügy van! lalfelől. Halluk! Halljuk! Egyik, különösen szocziális szempontból hátrányos és a szegény népet súlyosan érintő intézkedés az a két korona elkészítési illeték, amelyet a felektől szednek a bíróság által kiállított másolatokért, akár az eredeti benyújtás hiányossága folytán, akár pedig a felek szóbeli előterjesztése folytán. Hátrányos a 28. §-nak az okiratok felmutatása tekintetében tett intézkedése, amennyiben erre nézve illetékkötelezettséget állapit meg egyrészt, de másrészt az illetékkötelezettet nem jelöli meg és ennek következtében alkalmat ad arra, hogy felek, akiknek tulaj donképen az illetékhez közvetlenül és elsősorban közük nincs, megleleteztessenek és terhekkel rovassanak meg, amelyek őket alaptalanul érintik. (Ugy van! balfelől.) A 29. §. intézkedése, amely büntető ügyekben is kiterjeszti a meghatalmazás bélyegkötelezettséget, ugyancsak hátrányos intézkedés, amely nagy sulylyal esik a javaslat rovására. (Ugy van ! balfelől.) A 11. §-al kapcsolatban újból van három eset, amelynél a javaslat az eddigi enyhébbfoku illetékkel szemben súlyosabb illetéket ír elő, még pedig a számadási perekben, a végrehajtás meg8
