Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-555

555. országos ülés 191^ Julius 1-5-én, szerdán, 291 Rakovszky István : Háromszoros ? Teleszky János pénziigyminister: Azt mondtam szórólszóra, hogy ez az ezen a czimen az államkincstárba befolyt összeg. (Zaj a haloldalon. Elnök csenget.) Springer Ferencz: A leletjutalék nincs benne ? Teleszky János pénziigyminister: Az nincs benne ! Ha tehát ezt a két tételt, az 1,100.000 koronát és az 1,070.000 koronának körülbelül, a felét, együttvéve tehát 1,700.000 koronát veszek akkor mintegy 27 millió és egynéhány százezer korona az államnak az igazságügyi bevétele. Ha most ehhez hozzáveszem még a 0'7%-os telekkönyvi bejegyzési illetéket, — habár ez olyan bevételi forrás, amelynél szó lehet róla, hogy az igazságügyi szolgálattás lejében szedetik-e vagy pedig forgalmi adó jellegű — ha azt ehhez hosszáveszem 2,800.000 koronában, akkor mintegy 31 millió és egynéhány százezer korona az egész összeg és ezzel szemben áll. . . Polónyi Géza : És a büntetés pénzek ? Teleszky János pénziigyminister: ... ezzel szemben áll az igazságügyi kiadásoknál a birósági kiadásokra felvett összeg, amelyet gróf Apponyi Albert 40 millióban számított ki. — őszintén megvallva, nem számítottam utána . . . Gr. Apponyi Albert: Az 1913-iki költségvetés szerint ! Teleszky János pénziigyminister: ... szóval, de ez a bevételeket lényegesen meghaladó összeg. A büntetéspénzekre méltóztatott alludálni t. képviselőtársamnak. A büntetéspénzek az igazságügyi tárcza bevételét képezik és a büntetéspénzek országos alapjánál vannak elszámolva, alapszerüen kezeltetnek és ebből fedeztetnek a lctartóztatási és javítóintézetek költségei. (Zaj a haloldalon.) Méltóztatnak tehát látni, hogy igen jelentékeny összeg az, amelylyel az igazságügyi kiadások meghaladják az igazságügyi bevételeket és igy az a törekvés, hogy ez az összeg némileg apasztassék, azért, hogy az ezidőszerint más bevételi forrásokból fedezett igazságügyi kiadások ezentúl más czélokra legyenek fordíthatók, egyáltalában nem jelenti azt, hogy mi az igazságszolgáltatást az állam egyéb szükségletei érdekében megadóztatjuk. (Igaz! Vgy van! jobbfelől. Mozgás a haloldalon.) De méltóztatnak látni ezekből a számadatokból azt is, hogy az állami bevételi források tekintetében nincs meg az az óriási tág tér, amelyet a t. képviselő urak fantáziája elénk állított. Mert hiszen ha azokat az összegeket is emelésképen veszszük számításba, amelyekre a t. túloldal szónokai hivatkoznak és amelyekről majd lesz szerencsém bebizonyítani, hogy szintén nem állják meg a kritikát, hiszen 100%-os emelésről volt szó — akkor ez igen jelentékeny és mindenesetre olyan nagy bevételi többletet jelentene, aminőre én nem reflektálok és aminőt ez a törvényjavaslat behozni nem is fog, de még ez sem lenne olyan óriásilag nagy, amire azt lehetne mondani, hogy azzal akarjuk Magyarországnak nem tudom milyen rossz pénzügyi helyzetét megjavítani. (Zaj balfelől. I És ha már a nyelvemre jött ez a szó, méltóztassanak megengedni, hogy most mindjárt röviden kitérjek arra a sokat emlegetett nagyon rossz pénzügyi helyzetre. (Halljuk ! Halljuk !) A t. túloldalnak egyes szónokai, szónoklataikban és közbeszólásaikban igyekeznek a magyar állam pénzügyi helyzetét igen szomorú, igen kedvezőtlen, rossz szinben feltüntetni. (Igaz! Ugy van! a hal- és a szélsőhaloldalon.) Polónyi Géza : Nézze meg a koronajáradékot ! (Nagy zaj jobbfelől. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) Teleszky János pénziigyminister: Megnéztem. Szégyeiiletes kölcsönről méltóztatnak beszélni ; (Igaz ! ügy van ! a, haloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) arról méltóztatnak beszélni, hogy az államháztartás óriási deficzitben van, hogy csak kölcsön felvételével tudjuk ezt a deficzitet leplezni. (Zaj és közbeszólások a haloldalon. Elnök csenget.) Nekem módomban volt már, t. ház. más alkalommal kitérni erre a kérdésre és rámutatni arra, hogy ha igaz az a thézis, hogy a mi utolsó költségvetésünkben, vagy utolsó költségvetéseinkben a deficzit csak azáltal volt leplezhető, mert kölcsönből eredő bevételek vannak költségvetéseinkbe beállítva, akkor ez a thézis áll 1897 óta a magyar állam összes költségvetéseire, azokra is, amiket a t. urak csináltak, éppen ugy, mint azokra, amiket mi csináltunk. (Igaz! Vgy van! jobbfelől. Zaj a haloldalon.) És mégis, akkoriban én sohasem hallottam, hogy a magyar államháztartás deficzittel dolgozik és nem emlékszem hogy akkor olyan nagyszabású intézkedések tétettek volna, mint aminőket ma tőlem várnak és amelyek hivatva lennének ezt a deficzitet megszüntetni. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Folytonos zaj bal/elől. í Bikádi Antal: Ne szaporítsák ! Teleszky János pénziigyminister: De én azt hiszem, hogy a t. urak maguk sem hiszik, hogy a magyar államháztartás és a magyar államhitel csakugyan olyan rossz helyzetben van, mint ahogy mondják. (Igaz! Ugy van! jobbfelől. Zaj a haloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Mert ha hinnék, akkor feltételezem az urak hazafiságáról, hogy nem mondanák ezt. (Igaz! Ugy van! Hosszantartó éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy zaj balfelől.) Sőt tovább megyek. Nekem igen jó véleményem van az urak hazafiságáról és feltételezem azt is, hogy nem hiszik, hogy

T ezeket a mondásaikat a külföld és a magyar állam hitelezői olvassák, mert ha hinnék, akkor vagy nem tennének ilyen állításokat, (Igaz! Ugy van! jobbfelől) vagy pedig ezeket az állításokat annak tudatában teszik, hogy a külföld és a magyar állam hitelezői jobban vannak informálva, mint az urak és hogy az uraknak ilyen állításait komolyan nem veszik. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a közé-i 37*