Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
288 ŐS5. országos ülés 1914- Julius lB-én, szerdán. azt a javaslatot olyan színben feltüntetni, mintha az teljesen lehetetlen javaslat volna, nem lehet. Igenis, hallottam objektív érveket is a javaslat* ellen, azoknak egy részét elfogadhatónak tartom, más részével szemben meg fogom tenni észrevételeimet ; ezek az érvek azonban semmiesetre sem tüntethetik fel ezt a javaslatot olyan vészthozónak, amint egyes tisztelt szónok urak feltüntették és teljes lehetetlenségnek tartom ebből kiolvasni vagy kiolvasni akarni azt, hogy Magyarországon most egészen uj finánczrendszer fog keletkezni, hogy Magyarországon ezentúl a jogkereső közönség kárára s annak a megsarczolásával akarjuk az állam összes fejlődő szükségleteit fedezni. Erre a törvényjavaslatra szükség volt azért, mert az uj polgári perrendtartásról szóló törvény a legközelebbi időben életbe fog lépni. A t. ellenzék egyes szónokai tagadták ugyan az összefüggést a polgári perrendtartásról szóló törvény és e törvényjavaslat rendelkezései között, de más, szakértő szónok urak, mint például tegnap Kelemen t. képviselő ur, igenis beismerték (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) a kapcsolatot a két javaslat között. Rakovszky István : Mondta más is! Teleszky János pénzügyminister: Én is azt mondom : mondta más is, a szakértők mondták. (Derültség jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Az összefüggés tehát igenis megvan. Egy hang (balfelől): Semmi' szükség sem volt rá ! Teleszky János pénzügyminister: Szükség volt erre a törvényjavaslatra a polgári perrendtartásról szóló törvénynyel kapcsolatban azért, mert a polgári perrendtartásról szóló törvény egész törvénykezési eljárásunkat uj alapokra fekteti, természetes tehát, hogy az illetékezés alapjául szolgáló eljárás megváltoztatásával magának az illetékezésnek anyagi törvényei is változásra szorulnak. Az uj polgári perrendtartásról szóló törvény lén} r egesen egyszerűsíti az eljárást. Az egyszerűsített eljárásnak következménye az, hogy igen sok irat, amely eddig illetékezés alá került, el fog esni. Amidőn tiltakozom az ellen, mintha ezzel a törvényjavaslattal az államháztartás számára nem tudom, minő nagy bevételi forrásokat akarnánk nyitni, egyúttal nyíltan és őszintén be kell vallanom, hogy a magyar állam pénzügyi helyzete nem olyan kedvező, — nem olyan kedvező ma más államok pénzügyi helyzete sem, —• hegy létező bevételi forrásainknak apasztásába belenyugodhatnánk. (Ugy van ! jobbjelöl.) Erre a magyar államháztartás ma nincs berendezve és nekem felelősségem tudatában kötelességem gondoskodni arról, hogy midőn a jogélet terén szükségessé vált egyes intézkedések folytán az állam bevételei csökkennek, ezek a csökkenő bevételek megfelelően ellensulyoztassanak. De szükség volt erre a törvényjavaslatra és az abban kontemplált mérsékelt illetékemelésre . . . Egy hang (balfelöl) : Dehogy mérsékelt! Teíeszky János pénzügyminister: Igenis, mér* sékelt! . . . Szükség volt erre másrészt azért, mert az uj polgári perrendtartással kapcsolatban a törvénykezési eljárás költségei az államháztartás terhére lényegesen emelkedni fognak és nézetem szerint az egyedüli helyes eljárás az veit, hogy ezeket az emelkedő kiadásokat maga a jogkereső közönség viselje. (Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztatnak tudni az 1914-15. évi költségvetésből, hogy körülbelül 2 millióra tehető az az összeg, amelylyel a költségvetés tételei emeltettek az uj polgári perrendtartással kapcsolatos intézkedések következtében és teljesen osztozom azoknak a t. felszólaló uraknak a nézetében, akik azt tartják, hogy még nincsenek kimerítve a teendő öszszes intézkedések, hanem, igenis, továbbmenő intézkedések lesznek szükségesek, nevezetesen a birói létszámnak további emelése fog szükségessé válni. Az igazságügyminister ur eredetileg tényleg nagyobb létszámemelést is tervezett, de abban állapodtunk meg, hogy helyesebb, ha egyelőre kisebb létszámemeléssel teszünk kísérletet, s ha később felmerül a szüksége, további intézkedéseket fogunk tenni. Kún Béla.' A szükség most is megvan ! (Zaj balfelől.) Teleszky János pénzügyminister: Ez tehát a második szempont, amely miatt a törvényjavaslatra szükség volt és amely miatt az illetéktételeket mérsékelten emelni kellett. Az indokolásban rámutattam ezekre a szempontokra s kifejezésre juttattam, hogy az illeték mérsékelt emelésének szüksége fennáll azért is, mert az államélet egyéb terén felmerülő reformszükségletek fedezéséről is gondoskodni kell. Ebből a t. túloldal egyes szónokai azt a következettést vonták le, hogy én meg akarom adóztatni az igazságszolgáltatást azért,, hogy az ebből eredő jövedelemből más kiadások fedeztessenek. Egy hang (a baloldalon) : Benn van az indokolásban ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Teleszky János pénzügyminister: így volna a dolog, ha állana a t. túloldal majdnem minden szónokának az a tézise, hogy az igazságszolgáltatás már ma is a magyar államnak igen jövedelmező bevételi forrása és hogy az igazságszolgáltatás oly bevételeket produkál ma is az államkincstárnak, amely bevételek lényegesen meghaladják az igazságszolgáltatásban felmerülő kiadásokat. (Fe'hiáltásoh a baloldalon : ügy is van !) Ha az uraknak ez a tézise igaz volna, akkor igaz volna az a további következtetés is, hogy a törvénykezési illetékek emelése és az ebből eredő több bevétel, — amennyiben nem ellensulyoztatik az igazságügyi kiadások emelésével, — más kiadások fedezésére fordittatik. Az előzetes tézis azonban nem áll, t. ház, a mint rövidesen leszek szerencsés bebizonyítani; tehát a helyzet ugy áll, hogy ma, amikor az előadott indokoknál fogva ugy is emelni kell némileg a törvénykezési illetéket és
