Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-553

553. országos ülés 191í Julius 10-én, pénteken. 217 szersmind az igen t. kormányzatnak azt a mu­lasztását is, hogy ezen érdekelt köröket meg­keresni, szakvéleményüket kikérni elmulasztotta. Nem kérte ki az ügyvédi kamarák véleményét. Tudtommal a szaktanácskozások során volt szí­ves az igazságügymiiiister ur vagy a pénzügy­minister ur egy pár ügyvédet meghívni, de azok nem a kamarák kiküldöttei voltak és ha jól tudom, azok az ügyvéd urak nem-egészen azon felfogás szerint tolmácsolták az ügyvédi karnak ezen javaslattal szemben elfoglalt álláspontját, ezen javaslatról táplált véleményét, amint az az ügyvédi körökben általában el van terjedve, ugy hogy azokat csak tiszteletreméltó egyéni véleményeknek tartom, ép azon nagyrabecsülés­nél fogva, amelylyel azoknak a meghívott t. kollégáimnak szaktudása iránt viseltetem. Szmrecsányi György: Ezt meg kétségbe­vonja a minister! Benedek János: Azonban ez sem a kamará­nak mint testületnek, sem pedig az ügyvédi kar egyetemének nem a véleménye. Az ügyvédi kar egyetemének és általában az ügyvédi kar többségének az a véleménye, hogy ez a törvényjavaslat, igenis, az ügyvédi kar megnyomoritását, az ügyvédi karnak hivatása be­töltésébenvaló borzasztó akadályozását idézi elő, az ügyvédi kar szabad mozgását teszi úgyszólván lehetetlenné, ugy, hogy ha ez a javaslat életbe­lép, nagyon sok ügyvédnek be kell csuknia a boltot. Ha tehát azt vette czélba ez a javaslat, hogy az ügyvédi kar tagjainak további műkö­dését lehetetlenné tegye, őket hivatásuk gyakor­latában megbénítsa, akkor ezt az intencziót el­éri. (Igaz! Ugy van! balfelol.) T. képviselőház! Nem keresték meg az ügyvédi kamarákat, pedig ez már nem olyan természetű dolog, ahol azt mondhatná az igaz­ságügyminister ur, amit méltóztatott mondani a közszabadsági javaslatok beterjesztésekor, hogy az ügyvédek mindig a felmentésre törekszenek. Akkor is elfelejtette, hogy nemcsak a vádlott­nak van védője, hanem a magánpanaszosnak és a pótmagánvádlónak is megvan a maga képvise­lője. Mivel azonban az ügyvédek nagyon is szabadon mozgó és a szabadságjog védelmezésé­ben elég erősnek bizonyult kart alkotnak s ennek véleményét ugy is tudta, ezért nem volt rá kíváncsi. Ezt értem, ezt elfogadom; nem nyugszom ugyan meg benne, nem tartom helyesnek, de érthetőnek tartom. De nem értem ezt az el­járást ebben a jiar excellence ügyvédi kérdés­ben, ebben a jogszolgáltatási kérdésben, amely­nek semmiféle pártpolitikai jelentősége nincs, amelyet nem aszerint kell megítélni, hogy valaki a kormányt támogató többséghez vagy az ellenzékhez tartozik-e, mert elvégre ez orszá­gos érdek, ez a nemzet minden fiának létéhez, anyagi érdekéhez annyira hozzáfüződik, hogy ezt pártpolitikai szempontból megbírálni igazán czélt tévesztett dolog vagy talán kárhozatos bűn KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. volna. (Igaz! Ugy van! balfelol.) Én sem tekin­tem ezt pártpolitikai szempontból. Határozottan merem állítani, hogy nem a pártpolitikus szól belőlem, mert ezt a törvényjavaslatot akkor is helytelennek tartanám és akkor is ellene szóla­nék, ha a többség soraiban foglalnék helyet; ott is elmondanám ezt. (Taps a baloldalon.) T. képviselőház! A kereskedelmi és ipar­kamara beadványa is azt mutatja, hogy ime, az a testület, amelynek élén olyan egyének áll­nak, akik a kormánynak politikáját más téren tüskön-bokron keresztül támogatják, itt mégis a törvényjavaslat egy pár intézkedésének ugyan­csak ellene szóltak és ha nem is valami erőtel­jesen, de mégis kifogásoltak egy pár szakaszt, amiben, megjegyzem, nekik tökéletesen igazságuk van. így a kereskedelmi és iparkamarának az a véleménye, hogy a választottbirósági ítélet után is illetéket szed az állam, holott ott nem telje­sít semmiféle állami funkeziót, továbbá a keres­kedelmet és ipart közelebbről érintő egyéb kérdésekben is teljesen és tökéletesen igazsága van az iparkamarának. Igaza van abban is, hogy milyen sérelmes az illetékért egyetemleg felelőssé tenni a fel­perest az alperessel, sőt hogy a felperes köteles viselni az egész ítéleti illetéket abban az eset­ben is. ha a viszontkereset tekintetében érdem­leges határozatot hoz a bíróság. Igaza vaii a kamarának abban, hogy ez tág kaput nyit a rosszhiszemű védekezésnek és erre serkenti azo­kat, akiknek czélja a per elhúzása, a felperes terrorizálása, elrettentése a pertől. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Igazsága van a tekin­tetben, hogy az alperesek nem fognak igy egye­bet csinálni, mint hogy horribilis összegű, az alapper szubstrátumával arányban nem álló ellenkeresettel, viszontkeresettél fognak élni és pedig olyan viszontkeresettél, amely a felperese­ket aránytalanul fogja terhelni. Hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister urnak és a t. többségnek a figyelmét nem fogja ez a körülmény kikerülni és talán a részletes tárgyalás alkalmával lesznek szívesek erre vonat­kozólag módosításokat benyújtani. Hiszen Hantos Elemér t. képviselőtársam, mint a kereskedelmi, ipari és pénzügyi érdekeknek különös buzgó munkása (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk! balfelol) lehetetlen, hogy megszívlelendő­nek ne tartaná a kereskedelmi és iparkamará­nak ezt a kérelmét és el is várom a t. előadó úrtól, hogy e tekintetben segítségére siessen az iparkamarának, mert a kamarának ebben teljes tökéletesen igaza van és a maga részéről is hozzá fog járulni ezen kérelem teljesítéséhez. És ne várja meg, hogy innen terjeszszünk elő módosításokat, -hanem már maga mint előadó tegye meg azt az előadói székből. Kun Béla: Majd elhantolja! Benedek János: Remélem, hogy a pénzügy­minister ur is hozzá fog ahhoz járulni, hiszen a kereskedelmi és iparkamarának ez a kérelme 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom