Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-553
208 553. országos ülés 191b Julius 10-én, pénteken. a jól dotált bírák: bizonyos, hogy ez az igazságszolgáltatás javára szolgálna, (Ugy van! a haloldalon.) A törvénykezési illeték megállapításánál nemcsak az illeték kisebb vagy nagyobb mérvére kell tekintettel lenni, de sohasem szabad szem elől téveszteni a legfőbb és legmagasabb szempontot : az igazságszolgáltatás érdekét. Jó biró, jól fizetett biró jóformán egy és ugyanaz. Ha a biró megkapja a maga méltó díjazását, aminthogy meg is kell kapnia, bizonyos, hogy a munkakedvet, a munkaképesseget, a szorgalmat ez csak fokozza benne és a kedv, a tanulás, a pálya szeretete nagyobb sarkantyú mindennél, ez előbbre viszi az igazságszolgáltatás érdekét, mert annál jobb Ítéleteket kaphatunk, annál jobban emelkedhetünk fel a jogi tudás színvonalára, annál kevésbbé fordulhatnak elő azok az anomáliák, hogy egymásnak ellentmondó ítéleteket hoznak az alsó-, közép- és felsőfokokon, annál egyöntetűbb volna az igazságszolgáltatás terén az eljárás szóval jogászközönség előtt nem is kell bizonyítanom azt, hogy az igazságszolgáltatásnak tetemesebb pénzügyi ellátása csak az igazságszolgáltatás javát mozdíthatja elő. (Ugy van! a baloldalon.) De hát azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy több költség áll elő; ezt mondja a javaslat indokolása s ezt mondja maga a t. előadó ur is. Több költség áll elő ? Birja még az az illetékbevétel, amit e téren az államkincstár felmutat. A pénzügyminister ur semmiféle többletkiadásra nem tud rámutatni, én tehát igy általánosságban, csak odavetett szóképen nem fogadhatom el azt, hogy többköltség fordul elő, hanem látnom kell, számszerűleg tudnom kell, hogy mennyi szükséges uj törvényszékre, mennyi uj járásbíróságra és mennyi személyzetszaporitásra. Hallomásból van tudomásunk róla, hogy személyzetszaporitás történni fog, de hogy a felső, a közép és az alsó fokon milyen terjedelmű lesz ez a személyzetszaporitás, aziránt teljesen tájékozva nem vagyunk. Hantos Elemér előadó: A költségvetés benne van. Benedek János: Igen, de. a költségvetés csak előirányzat. Ellenben, ha mint jjozitivumot, mint már a rendszerbe foglalt alkotást, mint kész munkát terjeszti ezt a t. pénzügyminister ur a képviselőház elé, akkor van alkalmunk hozzászólni és megbírálni, hogy csakugyan van-e annyi többletköltség, amely Magyarországon az igazságszolgáltatás költségei szempontjából szükségessé teszi azt, hogy a törvénykezési illetéket csakugyan emeljük (Ugy van! balfel öl.) Jaczkó Pál: És aztán töltessenek is be az állások; ne hagyjanak vakáns birói állásokat. Ábrahám Dezső: A segédszemélyzet is nagyon kevés! Benedek János: T. képviselőház! Nemcsak a meglévő illetékeket fokozza ez a törvényjavaslat, hanem egészen uj területekre lép, ahol eddig illeték elő nem fordult. Ezt a magam részéről bizonyos tekintetben helyesnek tartom, mert a meglévő területek már annyira meg vannak szántva, meg vannak művelve, annyira ki vannak aknázva, hogy azokból több jövedelmet előhozni csak rablógazdálkodással lehet, — igy hívják ezt a magángazdálkodásban. — Igenis, lehet uj területeket nyitni, lehet uj tereket találni, amelyek uj jövedelmi forrásokat nyitnak meg az igen t. pénzügyi kormányzat számára, de jelenleg nem a legjobb helyeken kereskedik az igent, pénzügyi kormányzat. A törvénykezés terén például nemcsak hogy magasabb illetékeket szed olyan helyeken, ahol ez idő szerint alacsonyabb mérték szerint vetik ki az illetéket, hanem illetékkötelessé tesz sok olyan dolgot, ami eddig illetékmentes volt; például az ügyvédi meghatalmazás ezentúl az egész vonalon illetékköteles lesz. Az ügyvédi meghatalmazás a jiolgári és más hasonló természetű perekben, a váltó-, a kereskedelmi perekben stb. eddig is bélyegköteles volt, még pedig egy korona bélyeg járt utána. Ezentúl a bűnügyekben is bélyegköteles lesz az ügyvédi meghatalmazás. Abban, hogy az igen t. igazságügyminister ur a bűnügyi térre átlépett, bizonyos tekintetben van igazság. Miért kelljen a bűnügynek teljesen illetékmentesnek lennie, amikor nagyon sok olyan bűnügyi eljárás van, amely tisztán és kizárólag a felek önkényétől függ ? E tekintetben talán van igazsága az igen t. előadó urnak is, amikor rámutat azokra a kofa-perekre, amelyek becsületsértési és más kisebb ügyekben a járásbíróságok előtt folynak. Ezek a felek önkényétől függnek, a felek a per urai, tőlük függ, hogy ezeket a pereket meginditsák-e vagy sem, itt nem forog fenn magasabb igazságszolgáltatási érdek, csakis a felek egyéni érdeke; kell tehát, hogy ilyen esetben is bélyeggel legyen ellátva a meghatalmazás. De ezzel az indokolással kérdem azt, hogy ilyen tisztára a felek önkényétől, önkéntes elhatározásától függő, egyéni reputácziójuk megvédelmezése szempontjából indított perek miért teljesen illetékmentesek? Amilyen indokolással a meghatalmazást bélyegkötelessé tették, ép oly indokolással lehetett volna a becsületsértési perek egész sorozatát illetékkötelessé tenni, ahol ép ugy birói funkeziót gyakorol az igazságszolgáltatás és pedig a magánfelek spontán elhatározása következtében. Sőt bátor vagyok rámutatni egy másik nagy területre. A kofapereknél beszedik a vámot, ám nem progressivitásra mutat az a körülmény, hogy a mágnáspereket, a nagy pereket, a lovagias ügyeket, a párviadalról szóló jegyzőkönyveket, a felek által felvett nyilatkozatokat, a becsületbirósági Ítéleteket nem illetékezik meg. Ez igen nagy kedvezés! En amellett volnék, hogy a párviadalra vonatkozó egész intézkedés töröltessék, mert csak igy lehetne a párviadalt
