Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-553

182 553. országos ülés Í9ik Julius 10-én, pénteken. kötelességét próbálom helyrehozni; megpróbálom támogatni ezt a kérvényt, amely igazán nem a nagy kereskedelemnek, hanem a szegény iparos­és kiskereskedő-osztálynak — melyet ez a törvény­javaslat érzékenyen sújt — az érdekeit védi. Hiszen, ha a perek statisztikáját nézzük, azt lát­juk, hogy különösen a budapesti bíróságoknál a legtöbb per a kisiparosok és kiskereskedők ellen folyik, (Ugy van! balfelől.) a törvénykezési ille­ték rendezéséről szóló ez a javaslat tehát leg inkább ezeket fogja sújtani. Ezért adták be a képviselőházhoz azt a kérvényt, amelyet — mon­dom — Sándor Pál t. képviselőtársam ajánlott, támogatott és benyújtott. Justh János: Villamost épit a Kossuth-utezá­ban ; most nem ér rá ! Eitner Zsigmond : Nem kérnek sokat, de igaz­ságot kérnek ebben a kérvényükben. Kérvényük folytán az igazságügyi bizottság és pénzügyi bizott­ság közös jelentése szerint kissé javítottak is a hely­zetükön. Az igazságügyi és pénzügyi bizottság — mondom — némi változtatásokat tesz a kisiparo­sokat és kiskereskedőket sújtó törvényjavaslaton, ott ahol felállítják az illetékek, keresetlevél, elő­készítő irat stb. tabelláját. Nem tudom, méltóz­tatott-e a t. előadó urnak ezt a kérvényt meg­kapni. Hantos Elemér előadó: Megkaptam ! Eitner Zsigmond: Ha igen, akkor bizonyára nem terjedt ki figyelme a továbbiakra, mert az elő­adói beszédben erről nem emlékezett meg. Hantos Elemér előadó: A kérvény később ér­kezett, mint az előadói beszédet elmondtam. Polónyi Dezső: Nincs benn a ministeri indo­kolásban a bizottsági jelentés. Eitner Zsigmond: Bocsánatot kérek, a kér­vény június 28-án lett iktatva. Ez az osztály meg­érdemelte volna, hogy kissé bővebben foglalkoz­zék vele az előadó ur. (JJgy van! ügy van ! bal­felöl.) A kérvényben kijelenti a budapesti kereske­delmi és iparkamara — valószínűleg Lánczy Leó nem a saját érdekében mondja ezt, mert Lánczy Leónak mindegy, micsoda illetéket fizet a kis pörök­nél, hanem a kismarosok érdekében — bogy az 1. pont alatt meghatározott illetékfokozatot, külö­nösen az alsóbb régiókban, igazságtalannak tartja és kéri az illető támogató képviselő urat, hasson oda, hogy 100 koronán tul 400 koronáig 1 koronában, 400 koronától, nem mint a javaslat kontemplálja, 1000 koronáig, hanem csak 600 koronáig 1 korona 50 fillérben állapittassék meg a beadványi ille­ték. Ezt annál inkább jogosan kérheti és követel­heti a kereskedelmi és iparkamara, az iparosság és a kiskereskedők nevében, amennyiben ez a kis exisztencziákat érinti. (JJgy van! a baloldalon.) A 14. szakasznál, amely ismét egy skálát állapit meg, ugyancsak kéri a kereskedelmi és iparkamara, hogy 200 koronáig 3 korona. 200 koronán tul 400 koronáig 5 korona, 400 koronán tul 600 koronáig 8 korona és C00 koronán tul 1000 koronáig 12 ko­rona legyen az ítéleti illeték. Továbbra nem kérik az engedményt, ammennyiben továbbra már ugy sem érinti ez a kis exisztencziákat. Az ügy támogatója, Sándor Pál ur, való­színűleg a részletes vita alkalmával fog beadni egy külön javaslatot vagy fogja kérni ennek a törvényjavaslatnak módosítását a kisiparosság és a kiskereskedők érdekeinek megfelelően. Amennyi­ben ezt nem tenné, akkor azt a. szerepet, amelyet a tisztelt támogató ur felajánlott a kamarának, azt hiszem, az ellenzék magára veszi és ezt köte­lessége is megtenni a kiskereskedők és kisiparosok érdekében, (ügy van! a baloldalán.) Már most, t. képviselőház, nekem is rá kell egy kicsit térnem a mostani parlamenti tárgyalá­sokra. Tegnaj) Szabó István t. képviselőtársam említette, hogy az ellenzéket folytonosan azzal vádolták, hogy nem teljesiti kötelességét, mert nem jön be a képviselőházba, hanem hagyja a tisztelt munkapártot, hogy egyoldalúan végezze az ő nagy nemzeti munkáját. Ugy látszik, a t. munkapárt nagyon ismeri az alapos munka­beosztást, mert bejön a házba, öt perez alatt az igazságügyminister ur beszéde mellett letárgyal több nemzetrontó javaslatot. . . Szmrecsányi György: Hát most hol vannak ? (Zaj.) Farkas Pál: Itt! (Zaj.) Szmrecsányi György: Alusznak a kupola­teremben, ahelyett, hogy itt ülnének ! (Zaj.) Farkas Pál: Itt ülünk! (Zaj.) Szmrecsányi György: Ott hevernek a divá­nokon! Justh János." Megint huszonketten vannak. (Zaj.) Rakovszky István: Menjünk ki! (Folyto­nos zaj.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek ! Csuha István : Aratáskor itt tartanak bennün­ket, hát üljenek is itt! Az egész nemzeti munka vacsorálgatásokbóbáll! (Zaj.) Farkas Pál: En itt vagyok mindig! A leg­nagyobb élvezettel hallgatom a vitát. Csuha István : ön csak egyet számit, akár­milyen értékes ember! Justh János : ö mint iró és mint-képviselő két személy. (Derültség a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Eitner Zsigmond: Ezt a munkát önök eddig teljesítették és most meghívtak bennünket erre a nemzetet megrontó javaslatra. Mi megjelentünk és mit látunk ? A munka bizony csak egyoldalú, mert ott, ahol munkát kell teljesíteni a nemzet javára, ott önök némán ülnek a padokon, a folyo­sókon és csak csengetésre jönnek be, hogy határo­zatképes számban legyenek, arra az esetre, ha az ellenzék nem tartaná fenn a határozatképességet. (JJgy van ! Ugy van ! balról.) Hát t. képviselőház, addig normális parla­menti tárgyalás nem lesz, ameddig ezt a munka­megosztást csinálják önök, hogy ahol a nemzet terhére, rovására kell törvényeket hozni, hogy ott önök folytatják a nemzeti munkát, ott pedig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom