Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

118 551. országos ülés 1914- Julius 8-án, szerdán. gét azon nagy érdekek szempontjából is, amelyek a béke fentartásához fűződnek, de ismernie kell azon épolyan nagy érdekek szempontjából is, amelyek a monarchia létérdekeihez és a monarchia presztízséhez fűződnek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A kormány, higgadtan mérlegelve a tényeket, minden irányban meg fogja tenni kötelességét. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Végül azt kezdi a t. képviselő ur, hogy a nagyszerb agitáczió veszélyét, a nagyszerb kérdésben rejlő veszélyt minő eszközökkel kívánjuk leküzdeni ? Amennyiben ez a kérdés külügyi vonatkozásokkal bir, természetszerűleg ugyanabba a kategóriába esik, amelyre nézve most érdemleges választ nem adhatok. Amennyiben a belügyi kormányzat körébe esik, disztingválnunk kell. Délszláv agitáczió folyik Ausztriában, Boszniában, Horvát-Szlavonországokban és a szorossan vett Magyarországon. Az Ausztriában folyó agitáczióra nézve természetszerűleg nem nyilatkozhatom. Épp oly kevéssé szándékozom ebben a tekintetben az e tárgyban illetékes osztrák kormány jogos hatáskörébe vágni, mint ahogy nem tűrném el azt, hogy a Horvát-Szlavonországon és Magyarországon történendőkre vonatkozólag bármely illetéktelen faktor beavatkozzék. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Boszniára nézve természetszerűleg az általános vezetést illetőleg a kormány felelőssége fennáll. Nézetem szerint Boszniában is mindenekelőtt abból kell kiindulni, (Halljuk! Halljuk!) hogy minden olyan mozgalmat, minden olyan izgalmat lehetőleg meg kell akadályozni, amelyik a jogos felháborodást általánosítaná, átvinné a szerb lakosságnak békés és lojális részére is ós ártatlanokat lakoltatna bűnösök cselekedetéért. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt vissza kell arra térnem, amit elfelejtettem, hogy azokat a merénylet utáni napon előfordult cselekményeket, amelyek egyes szerb polgárok vagyoni károsodásával jártak, a magam részéről is nagyon károsnak és nagyon helytelennek tartom. (Helyeslés jobbfelöl.) Messze túlozták a kárt a lapokban, de mindenesetre fordult elő kár, szerb polgárok vagyonában a tömeg rombolásokat okozott és fájdalom, az első perczben nem volt elég közerő arra kéznél, hogy ezen rombolásnak elejét lehessen venni. Rakovszky István: Rém kormányzat lehet ott! (Mozgás jobb felől.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Tisza István ministerelnök: Pár óra múlva volt már elegendő erő, véget vetettek és jtedig végleg és teljesen minden eféle igen káros elitélendő mozgalomnak. Én azt hiszem, hogy Boszniában mindenekelőtt abból a tényből kell kiindulni, hogy ott semmi olyan veszedelem nincs, amely a jelenlegi állapotnak felforgatását, rendszerváltozást, vagy nem tudom micsoda rendkívüli intézkedéseket tenne szükségessé. A rendet a meglevő eszközökkel fenn lehet és fenn kell tartani a rendőri hatalomnak éberebb gyakorlásával, mint a múltban történt, mert ilyen összeesküvéseknek, ilyen bűnös cselekedeteknek felderítésére több eszköznek kell az ottani kormány rendelkezésére állani, mint eddig állott és különösen teljes nyomatékkal kell — amint ezt helyesen jegyezte meg a t. képviselő ur — elejét venni az iskolákban annak az agitácziónak, amely épen a műveltebb osztályoknak felnövekvő ifjú generáczióját mételyezi meg és viszi egészen végzetes szellemi áramlatoknak szolgálatába. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ami a helyzetet Horvát-Szlavonországokban illeti, én az utolsó hónapok tapasztalatai alapján is egész nyugodtan vagyok abban a nézetemben, hogy nagyon helyes dolog Horvát-Szlavonországokban az alkotmányos élet normális menetének biztosítása és újból való megindítása. (Helyeslés jobbfelöl.) Horvát-Szlavonországokban különösen kell óvakodni bizonyos káros és az ottani viszonyok között lehetetlen eredményekre vivő jelszavaktól. Az ember minduntalan hall horvát kurzusról, szerb kurzusról; ezek terminus technikusok Horvát-Szlavonországban. Nézetem szerint épen olyan végzetes hiba az egyik, mint a másik. Horvát-Szlavonországban sem a horvátoknak, sem a szerbeknek egyoldalú érvényesüléséről, vagy egyoldalii háttérbe szorításáról nem lehet szó. A horvát-szlavonországi szerbek nagy többsége is feltétlenül lojális és híve nemcsak a monarchiának, hanem lojális hive Szent István birodalmában kifejezésre jutó ezredéves állami kapcsolatnak. (Ellentmondások a szélsöbaloldalon.) Horvát-Szlavonországok horvátsága között van egy bizonyos frakczió, amelyik a maga horvát hazafiságát és a szerbek hazafíságának gyanús voltát folytonosan hangoztatja, amely különösen ilyen viszonyok között, mint ezen borzasztó merénylet utáni időben, meg akar élni abból, hogy különbséget tesz a maga feltétlen hűsége és a szerbek kétes hazafisága között s az tudni való, hogy ez a horvát csoport épen a Szent István birodalmához való kapcsolatnak elvi, elkeseredett, radikális ellensége, hogy ez a csojwrt a maga sokat hirdetett lojalitásával el akarja homályosítani a magyar nemzet előtt, hogy épen azon délszláv álmoknak, amelyek a monarchia dualisztikus struktúrájának és a magyar nemzet ezeréves alkotmányának és létérdekeinek esküdt ellenségei, legkonzekvensebb és legambicziózusabb hirdetőit ezen csoportban találni. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) A magyar közvélemény és annak egyes orgánumai igen sajátságos tévedésnek áldozatai, amikor megtévesztetik magukat ezen uraknak igen-igen kétes értékű lojalitási nyilatkozatai által. Ha nézzük Horvát-Szlavonországok közéletét, nemcsak azt fogjuk látni, hogy a horvát-