Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-551
116 551. országos ülés 191k Julius 8-án, szerdán. volna kapnia, amelyet aligha kapott, mert nem tudom, hogy ezirányhan kielégítő erélyt bizonyit-e az odavaló kormány és az odavaló többség. Pedig e nélkül valóban nagy veszély lehet. Nekünk szükségünk van arra, hogy a specziális horvát hazafiság kifejlődjék. Nekünk nem szabad martalékul odadobnunk a régi unionistákat, nekünk óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést. Bs anélkül, hogy arra a konklúzióra térnék át, hogy a szerbeket ki kell zárni a kormányzatból, követelem ós szükségesnek tartom, hogy a t. ministerelnök garancziákat nyújtson arról, hogy a szerb naczionalisták elleni küzdelemben a szerbek ott megállják helyüket és a legnagyobb erélylyol fognak küzdeni az ellen, ami veszély a monarchiára és a dinasztiára, hogy se Boszniában, se Herczegovinában, se Horvátországban olyan kormány ne létezzék, amely nem tartja egyetlen és legfőbb kötelességének teljes erővel ezen nagy veszély ellen harczolni Én csak erre figyelmeztetve a kormányt, kérem : tessék válaszolni interpellácziómra. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Interpelláczióm következőképen hangzik (olvassa) : »Hogyan merték az ismert közviszonyok mellett a trónörökös látogatását tervbe venni, még hozzá különösen a szerb nemzeti ünnepen? Ha megkoczkáztatták ezt, miért nem foganatosítottak megfelelő óvóintézkedéseket ? Mivel mentik azt, hogy a trónörökös az első merénylet után folytatta útját? Minő volt a szerbellenes mozgalom mérete Boszniában és Herczegovinában? Igaz-e, hogy nagy kár érte a szerb lakosságot? Ha igaz, hogyan történhetett, hogy a mozgalmat nem tudták azonnal elnyomni? Igaz-e az az eddig meg nem czáfolt és széles körökben elterjedt hír, hogy a merénylet szálai Belgrádba vezetnek? Ha igaz, miként fog a kormány arról gondoskodni, hogy a bűnösök elvegyék büntetésüket? , Mit szándékozik tenni a kormány avégből, hogy a jövőben biztosságban, üldöztetés nélkül ne lehessen összeesküdni az állam legfőbb képviselői, az állam belső rendje ellen ?« (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a hal- és a szélsöbaloläalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan válaszolni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ! Minden bevezetés nélkül sorra veszem azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselő ur elém terjesztett. (Halljuk! Halljuk!) Ami a kérdések első csoportját illeti, különösen fájdalmas és különösen nehéz ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk most, azután az épen olyan utálatos, mint végzetes merénylet után, amelynek áldozatai jóformán csak a legutolsó időben hagytak el bennünket, azonban a t. képviselő urnak mégis figyelmébe ajánlok egy körülményt. Felszólalásában is ismételten azt mondta, hogy megbocsáthatlan bűn vagy mulasztás volt, vagy »hogyan merték« a boldogult trónörököst Serajevóba vinni ? Hát a t. képviselő ur elfelejti azt, hogy a boldog emlékű trónörökös nem állott semmiféle gyámság és felügyelet alatt? (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloläalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Sümegi Vilmos: Ez Tisza! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Tisza István miniszterelnök: Magas katonai parancsnokságot töltött be. (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Katonai tiszténél fogva jogosítva is volt és benne lakó nagy kötelességérzetnél fogva kötelesnek is érezte magát, mindenütt megjelenni és hadseregfelügyelői tisztében eljárni. Boszniai útját annyira ilyen katonai inspekcziós útnak fogta fel, hogy arról nemcsak a két kormány nem nyert előzetes tudomást, amint természetszerűleg nem magának az uralkodónak, de az uralkodóház tagjainak, még a trónörökösnek is utazgatásairól a kormányok előzetes tudomást nem nyernek, hanem még a közös pénzügyminister sem kapott semminemű értesítést a boldogult emlékezetű trónörökös boszniai útjának programmja és részletei felől. (Mozgás balfelöl.) Gr. Esterházy Móricz: Tehát Bilinskí nem tudott róla! (Zaj.) Elnök: Kérem, ne méltóztassék közbeszólni. (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Szmrecsányi György: Mi mégis kiváncsiak vagyunk, akár tetszik, akár nem. (Nagy zaj és mozgás jobbfelöl.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat rendreutasitom. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: Azt hiszem, hogy legalább akkor, mikor ezt a kérdést tárgyaljuk, tartózkodhatnánk a közbeszólástól. (Élénk helyeslés jobbról és a közéfen.) A boldogult trónörökös meglátogatta Sarajevót is. Utólag, fájdalom, csak utólag derült ki, hogy Serajevóban egy összeesküvő banda várta őt. Nem tudom ma még, hogy hány tagból álló banda, de mindenesetre elég tagból arra, hogy miután hat vagy nyolcz vagy nem tudom, hány helyen várták különböző gyilkos fegyverekkel, hogy e nyomorult vállalkozást rendkívül veszélyessé tegyék; de semmiesetre nem elég nagy összeesküvés arra, hogy ebből a boszniai állapotokra általánosságban következtetést lehessen vonni. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Polónyi Géza: Hát mi a fenére várjunk? (Mosgás jobb felöl.) Szmrecsányi György: Akkor mi legyen elég ? (Zaj balfelöl.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat közbeszólásaiért rendreutasítom. (Helyeslés a jobb oldalon.)
