Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-551
106 557. országos ülés /9Í4 Julius 8-án, szerdán. Beck Lajos: Baráthoz! Lovászy Márton: . . . a belügyminister pár hónap múlva ezt a rendőrségi határozatot feloldotta és megsemmisítette, még pedig egy olyan indokolásnak a kapcsán, amelynek tarthatatlansága az első pillanatra szembeszökő. Bátor leszek, t. ház, erre az indokolásra kiterjeszkedni. (Halljuk!) Azt mondja az indokolás, hogy meg kellett változtatni a határozatot, (olvassa) : »mert a felehhezés indokolására közvetlenül ide beterjesztett beadványok következtében a külügyi képviseletünk utján foganatosított nyomozat szerint Qillet Kóbert Oszkár hazájában komoly, munkaszerető és teljesen kifogástalan erkölcsű egyén hírében áll, okleveles mérnők, a »Sindicat Franco-Belge des etudes des entreprises et des placements* nevét viselő, de még törvényesen meg nem alakult (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) és állítólag körülbelül 1 millió frank alaptőkével rendelkező társaságnak megválasztott igazgatója (Élénk derültség balfelöl.) és emellett számos czég gépkocsijainak külföldön való eladásával is foglalkozik ; mintegy 750.000 frank értékű ingatlan vagyonnal bir és tekintélyes összegű keresete van. Ily körülmények között, bár a terhére rótt cselekményeket, — bizonyára játékszenvedélyből — el is követte (Elénk derültség és éljenzések a bal- és a szélsöbahldálon.) Beck Lajos: Máskor jobban fogalmazzák meg! Lovászy Márton (olvassa): . . . de miután a közrendre és a közbiztonságra általában aggályos egyénnek nem tekinthető, a hazájában elfoglalt társadalmi állására való tekintettel, jó hírnevének s ez által személyi és üzleti érdekeinek kímélése szempontjából méltányossági okokból az első fokú véghatározatot ez alkalommal megváltoztafcandónak találta.« Polónyi Géza: A »Kakas Márton«-ban jelent meg? (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Lovászy Márton : Ezzel kapcsolatban a mai napon . . . (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk ! Felkiáltások balfelöl: Ki irta alá ?) Lukács László. (Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sághy Gyula: Hasonlít hozzá! (Felkiáltások balfelöl: A jóbarát!) Haller István: Egy be nem jelentett értekezletért halálra maczerálják az embert. Elnök (csenget) •' Kérem Haller képviselő urat, ne zavarja közbeszólásaival a tárgyalást. Haller István (közbeszól). Elnök: Haller István képviselő urat rendreutasítom. Lovászy Márton: Erre az ügyre vonatkozólag a mai napon egy, azt hiszem, félhivatalos jellegű, meglehetősen vékony pénzű czáfolat jelent meg, amely a kiutasítás megszüntetésének indokaiul körülbelül, sőt helyenként szórói-szóra ugyanezeket adja elő, azzal a különbséggel, hogy a bécsi belga követ exponálta magát Quillet ur kiutasításának megsemmisítéséért, s így ugy látszik, kormányrészről ezt az ódiumot a belga követ úrra akarják áthárítani. Beck Lajos: Ebből nemzetközi bonyodalom lesz! Lovászy Márton: Én megengedem azt, hogy a belga követ ur közbelépett Quület ur érdekében, mert hiszen azzal kötelességét teljesítette, amikor egy honfitársát védelmébe vette. Továbbmegyek : azt is megengedem, hogy Quillet ur a maga hazájában — ugy amint az indokolás mondja — egy teljesen kifogástalan gentleman és ott teljesen korrektül viselkedik. Ugy látszik, hogy Magyarországot találja alkalmas talajnak arra (Derültség a baloldalon), hogy ebből a korrekt viselkedéséből kivetkőzzék. De az az egy biznyos, hogy bármilyen tekintélyes férfiú is otthon a maga hazájában Quillet ur és bármilyen korrektül viselkedik is Belgiumban, kétségtelen, hogy itt minálunk rulettben utazott, hogy itt ő a szerencsejátékra vetette magát, hogy ő itten egy bankot szervezett és teljesen ugy rendezett be, mintha ennek alapján nagy üzleteket akarna csinálni. (Mozgás a baloldalon.) Engedelmet kérek, azt az érvet, hogy valaki vagyonos ember, tekintélyes vagyonnal rendelkezik, ebben a tekintetben sem garaneziának, sem bizonyítéknak el nem fogadhatom. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbahldálon.) Hiszen láttuk, hogy azok az urak, vagy — amint a ministerelnök ur is magát kifejezte — az a kompánia (Derültség a baloldalon.) szintén vagyonos elemekből állott, jelentékeny összegek felett rendelkezett, annyira, hogy még körülbelül másfél millió koronát a t. nemzeti munkapárt kasszájának ajándékozott (Igaz! Ugy van! a bal- és a, szélsöbahldálon.) és e nagy vagyonnal való rendelkezés szintén nem tartotta őket vissza attól a vállalkozástól, hogy itt magyarország szivében, a Margitszigeten egy szerencsebarlangnak felállítását megkíséreljék. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Különös és feltűnő dolog, hogy ebben a belügyministeri határozatban sokféle érv van felhalmozva, amelyek közül az egyik gyengébb a másiknál, holott az akkori belügyminister urnak rendelkezésére állott volna egy érv, amelylyel a kiutasítás visszavonását sokkal alaposabban indokolhatta volna meg, amely körülmény az egész rejtélyre élénk világosságot vet. T. i. egy szóval sincs megemlítve ebben az indokolásban, hogy Quillet ur időközben a »The Grajjhic« czimü angol újságtól hírlapírói igazolványt nyert. Hogyha ezt a körülményt hozta volna fel a belügyministeri indokolás, hogy most már állandó foglalkozása van, hogy egy tekintélyes külföldi lap levelezője, akkor csakugyan bizonyos tekintetben indokolt lett volna a kiutasítás megsemmisítése. Azért, mondom, igen feltűnő, hogy e fontos érv e ministeri indokolásból kimaradt, azért, mivel az egész
