Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-530

44 530. országos ülés 1914­április 2í-én, pénteken. ennek a Duliskovicsnak felebbvalói. még attól sem riadtak vissza, hogy őt hozzám küldjék mint agent provocateurt azzal a tendencziával, hogy engemet kompromittáljanak, És mindezt miért ? Azért, mert Vajda Sándor, aki mindezideig a monarchia mellett becsületesen kitartott, aki min­dig a hármas-szövetség hívének vallotta magát. az nem kell azoknak az uraknak, hanem kell egy russzofü velleitásokkal kompromittált Vajda Sán­dor. Én nem tudom, kik ezek az urak, de minden­esetre nagyon sajnálom, hogy az ország törvényei­nek első, hivatott őre ilyen süppedékes alapon ma is fen tartja az ellenem tegnap emelt vádat. És most méltóztassanak megengedni, hogy még csak egy pár szót szóljak. A ministerelnök ur tegnap azzal fejezte be ellenem intézett támadá­sát, hogy (olvassa) : »Mindazáltal elismeréssel kell lennem a képviselő ur bátorsága iránt, aki mások­nak russzofü tendencziáit kritika tárgyává teszi, valószinüleg abban a tudatban, hogy senki sem ismeri azokat az intim összeköttetéseket, amelyek­ben a képviselő ur Gerovszkyékkal és Gerovszkyék barátaival van.« T. ház ! Nem. hinném, hogy a ministerelnök ur ma is fentarthatná azt, hogy én intim össze­köttetésben vagyok ezekkel az urakkal, mert ezt annak alapján, ami azon a névjegyen áll, nem teheti a ministerelnök ur. Mert hogy én Karlsbadban, ahol fürdőorvos vagyok, fogadok valakit, hogy az egy névjegyet ad át nekem, az semmit sem jelent. Hogy beszélgetek vele, eset­leg politikáról is, és nem dobom ki, az csak ter­mészetes dolog. Ép ugy megtörténhetnék, hogy holnap előáll Duliskovics és benyújt a minister­elnök urnak egy levelet, amelyet gróf Bobrinszky intézett hozzám. Akkor is kompromittálva len­nék és be lenne bizonyitva, hogy nekem össze­köttetéseim vannak Bobrinszkyval is í Ha tehát a ministerelnök ur belátja, hogy méltatlanul támadott engem, annak nagyon fo­gok örülni; ha azonban nem látja be s továbbra is fentartja vádját ellenem, akkor nekem még mindig elég nyugalmat biztosit a magam lelki­ismerete, amely teljesen tiszta és amelyet semmi­nemű támadás sem ingathat meg abban a poli­tikai meggyőződésben, amelynek nyíltan kifeje­zést adtam egész közéleti multamban s amelyet fentartok most is. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Én csak arra az egy megjegyzésre szorítkozom, hogy ha dr. Gerovszky Román azt irta volna arra a név­jegyre, hogy ennek a fiatalembernek májbaja vagy köszvénye van, egyáltalában nem találtam volna semmi kompromittálót benne, de hogy mint »megbizható oroszt« ajánlotta, ez mégis bizonyos lelki rokonságra látszik mutatni. (Derültség.) Elnök : Következik a napirend és pedig a napi­rend első pontja : a közösügyek tárgyaláséra hiva­tott országos bizottság 40 rendes és 10 póttagjá­nak megválasztása. A szavazás alkalmával a név­sort olvasni fogja Budisavljevié Srgjan jegyző ur, a távollevőket pedig Szász Pál jegyző ur fogja jegyezni. Budisavljevié Srgjan jegyző (olvassa a név­sort, a ház tagjai beadják szavazataikat). Elnök : Fel fog olvastatni azon képviselő urak névsora, akik az első szavazásnál jelen nem voltak. Szász Pál jegyző (olvassa a távol voltak név­sorát). Elnök : A szavazás befejeztetvén, a jegyző urak össze fogják számlálni a beadatt szavazatokat. Ennek tartamára az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : A felfüggesztett ülést megnyitom. Ki fogom hirdetni a szavazás eredémnyét. (Halljuk! Halljuk!) A közös ügyek tárgyalására hivatott országos bizottság tagjaira történt szavazás alkalmával beadatott összesen 146 szavazat. 146 szavazatot kaptak : Gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, Beőthy László, Berzeviczy Albert, báró Dániel Ernő, báró Dániel Gábor, Darvai Fülöp, Erdély Sándor, Hegedüs Loránd, Issekutz Győző, Kabos Ferencz, Kammerer Ernő, gróf Karácsonyi Jenő, gróf Kliuen-Hédcrváry Károly, báró Láng Lajos, gróf Lázár István, Lorkovics Iván, Lukács György, Lukács László, Melzer Vilmos, Nagy Ferencz, Ni­kolic-Podrinski Vladimír, Okolicsányi László, báró Pap Géza, Popovics Dusán, gróf Serényi Béla, Silo­vic József, báró Solymosy Ödön, Szüllő Géza, báró Tallián Béla, Telegdy József, báró Vojnits István, báró Vojnits Sándor, Werner Gyula és Zsilinszky Mihály. 145 szavazatot kaptak : gróf Károlyi Mihály és Rakovszky Béla ; 144 szavazatot kaptak : Rakovszky István és Lovászy Márton, 141 sza­vazatot kapott Vázsonyi Vilmos. Póttagokká megválasztattak : Vermes Zcltán 132 szavazattal, Zakó Milán 111 szavazattal, Latinovich Pál és Surmin György 102szavazattal, Sipeky Sándor 99 szavazattal, Almásy László 98 szavazattal, Antal Géza 97 szavazattal, Bor­nemissza Lajos 96 szavazattal, Oberth Károly 95 szavazattal és Kende Péter 91 szavazattal. A két egyforma szavazatot nyert képviselőre nézve sorshúzás utján kell eldönteni, hogy milyen sorrendben lesznek tagjai a delegácziónak. A sors­húzást ezennel megejtem. (Megtörténik.) Surmin György lesz tehát a harmadik helyen. Minthogy az 1867. évi XII. törvényezikk 48. §-a ugy rendelkezik, hogy midőn az ország­gyűlés a közösügyek tárgyalására kiküldött orszá­gos bizottságot megválasztja, a kitűzött számon felül egyszersmind póttagokat is választ, meg­határozván egyúttal azon sorrendet, amely szerint a póttagok a megürült állásra a bizottság elnöke által meghívandók : amikor kijelentem, hogy j3Ót­tagokul a már felsorolt képviselő urak válasz­tattak meg, javaslom, hegy ezen póttagoknak a bizottságba való meghívása, amennyiben annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom