Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-538
538. országos ülés Wli május 14-én, csütörtökön. 427 óhajtásainak kielégítése érdekében megtennie kell. (Elénk helyeslés.) Ebben a tekintetben bennünket a képviselő urak magatartása megzavarni nem fog. (Elénk helyeslés.) Mi megyünk előre a magunk utján, (Helyeslés.) tudva először is azt, hogy ma már a román népnek is nagyobb része helyesli ezt a politikát, mint amennyi be meri vallani. Egy igen tiszteletreméltó kisebbség be is meri vallani, de nagyon sokan vannak, akik félnek bizonyos körök terrorjától (ügy van! ügy van!) és jobb szeretik a maguk józanabb meggyőződését be nem vallani, (ügy van!) Mi igyekezni fogunk őket ezen terror alól felszabadítani, s hiszszük és reméljük, hogy az az eljárás, amelyet a kormány követni fog, meg fogja teremni ez ország román ajku polgársága körében is a maga gyümölcseit és növekedni fog azoknak a száma, akik nyílt sisakkal csatlakozni fognak ahhoz a politikához, amely a helyes magyar nemzeti politika és amely egyedül helyes a románok jól felfogott érdekében is. (ügy van! ügy van! Élénk helyeslés.) Azoknak pedig, akik áskálódnak a békés megegyezés ellen, s akiknek lapjai ma már ismét mind mérgesebb fullánkokat bocsátanak bele a román nép lelkébe : azoknak működését nyugodtan fogjuk tűrni mindaddig, amíg az nem ütközik a büntetőtörvény határozmányaiba. (Elénk helyeslés.) De legyen róla meggyőződve a t. képviselő ur, hogy oly izgatást, mely a mi, fájdalom, túlságosan lax és liberális büntetőtörvénykönyvünk korlátaiba beleütközik, olyan izgatást nem fogunk tűrni, (Elénk helyeslés.) az magával szemben fogja találni a törvény egész szigorát. (Elénk helyeslés.) Kérem, méltóztassanak az appropriaczionális törvényjavaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés és taps.) Pop Cs. István : T. ház ! Elnök: Milyen cziinen kivan a képviselő ur szólni ? Pop Gs. István : Félreértett szavaim kimagyarázása és egyúttal személyes mcgtámadtatás czimén. Elnök : Gondolom, a t. ház megadja a képviselő urnak az engedélyt arra, hogy félreértett szavainak megmagyarázása czimén felszólaljon. (Helyeslés.) Pop Cs. István : Igen röviden fogom kifejteni álláspontomat. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy Dulicskovics nem irt, hanem Bobrinszky. (Felkiáltások : Nem azt mondta!) Gróf Tisza István ministerelnök: Dehogy! Gerovszky. Pop Cs. István : Helyes, összetévesztettem. T. ház ! Én azt állitottam, hogy Dulicskovics Íratott s ezt a mélyen tisztelt ministerelnök ur maga is beigazoltnak találta akkor, amikor a tényállást előadta olyformán, hogy ez a Dulicskovics odament és kért ilyen ajánlólevelet. Ha mi innét szolidaritást vállalunk Vajdával • szemben, ezt teszszük különösen azért, mert mi ' tudjuk a legjobban, de a ministerelnök ur is tudja, hogy a hármasszövetségnek és ennek a monarchiának fanatikusabb hive nincs, mint Vajda Sándor és mi épen azt furcsáltuk, a mélyen tisztelt ministerelnök úrtól, hogy épen ezen egyénnek politikai meggyőződését és korrektségét kétségbe vonta. (Ellenmondások.) T. képviselőház ! Ami a mélyen tisztelt ministerelnök urnak azt a kijelentését illeti, hogy terror állana fenn azon románokkal szemben, akik jóindulatúak és jó hazafiak, erre vonatkozólag engedje meg a mélyen tisztelt ministerelnök ur, hogy bátor legyek megkérdezni : mondja meg, milyen fegyverekkel rendelkezünk mi az Isten szerelméért, hogy mi terrort fejthessünk ki ? (Derültség és zaj.) Gueth Gyula : Valótlan állitások fegyverével ! B. Podmaniczky Endre: De naiv ! (Zaj. Elnök csenget.) Pop Cs. István : Bocsánatot kérek, t. ház, azt állítani mirólunk, hogy mi nem rendelkezünk ilyen eszközökkel, . . . Egy hang: Izgatás! Pop Cs. István : . . . azt hiszem, talán a legmerészebb állítás. (Zaj.) Hiszen őket a kegy, a ministeri kegy, a kormánykegy, a nagy magyar közvélemény védi — méltóztatnak tudni — pártkülönbség nélkül, hiszen Sághy Gyula, az ellenzéknek egyik vezére, védte leginkább. Mi nem rendelkezünk semmiféle terroreszközökkel, (Ellenmondások.) hanem az igazság fegyvere és a meggyőzés fegyvere (Ellenmondások.) hajtotta a klérust a mi táborunkba . . . Egy hang: Bujtogafcás \ Pop Cs. István : . . . s legyen meggyőződve a mélyen t. ministerelnök ur arról, hogy a román nép sohasem volt annyira egységes, mint mostan, az ő papjaival, magasabb klérusával és az egész nép egyetemével. És miért ? Kizárólag azért, mert — amint a ministerelnök ur is szíves volt beismerni, amikor a választ adta — azok a követelmények, amelyek a magyar állam egységével ellentétben állanának, olyan minimllisak, hogy azok áthidalhatók, vagyis mi a kormánynyal szemben olyan pretenziv követeléseket nem támasztottunk, olyan dolgokat nem követeltünk, amilyeneket ne követelne a legmodernáltabb román. Ennek volt az eredménye az, hogy szolidaritást vállaltak e tekintetben a püspök urak velünk és ezért kérném a mélyen t. ministerelnök urat, hogy ne éljen illúziókban és legyen meggyőződve arról, hogy a román nemzeti párt erős, erősebb, mint volt bármikor. (Mozgás.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Elfogadja-e a t. ház az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. 51*
