Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-538

á24 538. országos ülés 1914 den Minister des Aussern Schmerzlichste aber war, dass Marquis Bacquehem seine Zustimmung zu den Ausserungen des Grafen Clam-Martinic iiber Rumänien zum Ausdruck brachte.« Beärnreiter maga is, aki pedig egyik legnagyobb kitűnősége az osztrák parlamentnek, aki vezérszerepet vitt és aki esetleg bármikor vezérszerephez juthat, igen finom éllel, azonban félremagyarázhatatlanul tudomására hozta a magyar kormánynak, hogy bizony a jó viszony Romániával megteremtendő, mert nagy monarchisztikus érdekek fűződnek ehhez a jó viszonyhoz, mert ne felejtse el Magyarország azt, hogy Bécsből Bukarestbe Budapesten keresztül visz az ut. Ha pedig ő is meghajlik az előtt, hogy a nemzetiségi kérdés belügy, ennek daczára nem zárkózik el attól, hogy kifejtse e kérdés külügyi hatásait. B tekintetben bátor vagyok, magamévá téve ezt az osztrákok által kifejtett álláspontot, saját nézetemet is kifejteni. Bocsánatot kérek, a román közvélemény nem olyan valami, amit negligálni lehet. Aromán közvéleménynek ereje van Romániában, ezt nagyon jól tudja mindenki és a román közvéleménynyel és parlamenttel nem lehet olyan kicsinylőleg bánni, mint azt nálunk teszik; a román kormányoknak mindig és minden körülmények között számolniok kell a közvéleménynyel is. Ha gróf Apponyi Albert még azt is rossz néven veszi, ha valaki konstatálja, hogy egy békésebb belpolitika mindenesetre hasznos a külpolitikát illetőleg is, mert a románságot közelebb hozza a monarchiához, ha ez is bün, akkor azt kell megállapítanom, hogy a magyar delegáczióban az ellenzék határozottan nem a békét, nem az egyetértést akarta, hanem az egyenetlenséget. Azt fogják mondani, hogy hiszen ott is történnek hibák ; ime, hivatkoznak a ligára. Hát minden akczió reakcziót szül. Figyelmeztetem a t. képviselőházat, hogy román liga nem volt addig, amig nem volt kulturegylet Kolozsváron. Ez inditotta meg a harczot a románok ellen, magyar egyetemi tanárok eszközölték ki, hogy az akkori román társadalomtudományi egylet, a kolozsvári »Julia« feloszlattassék, onnan indult ki még a nagyszebeni jogakadémia ellen is a harcz, onnan dobták ki az egyenetlenség üszkét, és ez hozta létre Romániában a ligát, amely sohasem harczolt ilyen fegyverekkel. Az, aki azt állitja, hogy Romániában mesterségesen szitának gyűlöletet Magyarország ellen, valótlanságot állit, mert csak visszhangjait lehet hallani azoknak, amik itt történnek. (Zaj a középen.) Ellenőrizhetetlen dolgokról nem nyilatkozom. T. ház ! A költségvetési vita folyamán egyik képviselőtársunk felszólalt és nagyon természetesen a külpolitikát illetőleg ugyanazt állította, amit mi állitunk mindannyian, hogy mi ezen monarchiához és az uralkodóházhoz hűek vagyunk ; mi nem vádoltuk a magyarokat sohasem, azonban a ministerelnök ur felhasználta ezt az alkalmat, hogy minden inczidens és provokálás nélkül rátámadjon képviselőtársunkra és pedig olyan adat május 14-én, csütörtökön. alapján, amelynek problematikus eredetét maga a ministerelnök ur ismerhette a legjobban. T. képviselőház ! A ministerelnök úrral folytatott tárgyalásaink folyamán, amint ő szives volt megjegyezni, mi a legnagyobb lojalitást tanúsítottuk minden tekintetben. Azt hiszem, hogy erről már tanúbizonyságot is tehetünk. Mi a leglojálisabb fegyverekkel küzdöttünk. Hogy gróf Tisza István felszólalt és társunknak a politikai meggyőződését akarta pellengérre állítani, ez minket nagyon meglepett. Meglepett annál is inkább, mert Vajda Sándor máskor is elmondotta és tette ugyanazokat a kijelentéseket, mint most. Ha talán addig, amig informálva nincs, megteszi a a ministerelnök ur a támadását, még értem. De miután fel lett derítve és ki lett mutatva, bogy milyen machináczió történt, igen sajnálom, hogy perseverált álláspontja mellett és ezért valamint a lapokban, ugy itt is kijelentjük, hogy mi azonosítjuk magunkat társunkkal e tekintetben és mélyen sajnáljuk, hogy a mélyen t. ministerelnök ur magát elragadtatta és ilyen eszközzel is küzdött, amelyet nem tételeztünk fel róla. Mert bocsánatot kérek, én itt vagyok ebben a házban, egy agent provocateur mindig küldhet nekem levelet és azt a levelet mindég le lehet foglalni, azonban tiltakozom és tiltakozik a köztisztesség az ellen, hogy ebből bármikor is fegyvert kovácsolhassanak tisztességes emberek ellen, akik mindig nyilt színen vallották politikai meggyőződésüket. Biztosithatom róla a mélyen t. ministerelnök urat, hogy nálunk egyelőre russofileket fogni nem lehet, még akkor sem, ha Dulis, kovicsokkal operálnak. Mert nagyon természetes, hogy ha egy Duliskovics elmegy Bobrinszky grófhoz és esetleg elhazudja, hogy uram, ez a Vajda egyike a legnagyobb russofileknek, légy szives adj hozzá ajánlólevelet és erre az a Bobrinszky kiállít néhány ajánlósort — mondom, nagyon természetes, hogy ebből ellenünk fegyvert kovácsolni nem lehet, sőt azt hiszem, nem is méltányos és nem fér össze a ministerelnök ur nagy méltóságával sem. T. képviselőház ! Mindazokat a momentumokat fel fogom sorolni, amelyek a legutóbbi tárgyalások óta felmerültek, hogy megmutassam, menynyire elmérgesitették az egész dolgot épen a kormány intézkedései. Az ujabb harczi eszközök között a főhelyet a választókerületek beosztása foglalja el. Ez valóban monumentális mű lesz és már kaptunk is felszólításokat, hogy abonáljuk magunkat. Ha majd nyilvánosságra kerül a térkép, Európa hahotázni fog annak láttára, hogy milyen gyönyörűen rendezte be a t. ministerelnök ur és belügyminístere az egyes választókerületeket. Nem akarok pro domo beszélni, de jogom van e dolgot szóvá tenni. A legutóbbi választások alkalmával Magyarországon tulaj donképen csak egy kerület tudott megküzdeni' a korrupczióval, illetőleg a korrupczió csak egyetlenegy kerület ellen nem vette fel a harczot és ez a világosi kerület