Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-536

358 536. országos ülés Í91í május 6-án, szerdán. naságná] egy bizonyos társadalmi poziczíóba he­lyezzük, amire pedig szükség van, hogy ottan a legénységgel szemben kellő tekintélylyel és be­folyással bírjanak : akkor őket, ha továbbra is ki akarnak emelkedni az alsóbb néposztályból, oda visszalökni nem lehet, hanem segédkezet kell nyúj­tani arra, hogy kiemelkedjenek onnan. örömmel kell konstatálnom azt, hogy a had­vezetőség ebben az irányban is megtette az intéz­kedéseket. Az »Utmutatás az altisztek kioktatá­sáról, az előnyökről és kedvezményekről, amely­lyel a tényleges szolgálat folytatása esetében részesülnek« szóló rendelet 23. §-ában azt olvassuk, hogy a hadvezetőség az altisztek önképzésére, illetőleg a polgári vagy alreáliskola egyes osztá­lyokban való vizsga letételére jelentékeny segé­lyezéssel támogatni fogja. Ugyanezen útmutatás 22. §-ában olvassuk, hogy a hadvezetőség szakadatlanul oda törek­szik, hogy az altisztek polgári szolgálatban való elhelyezési viszonyait megjavítsa és hogy az altisztek elhelyezéséről uj törvényt dolgozzon ki. T. képviselőház! Legyen szabad ezzel kap­csolatban felhívnom a t. honvédelmi minister ur és belügyminister ur figyelmét arra a nem cse­kély munkára, amelyet az adminisztratív tiszt­viselők, a jegyzők és főszolgabírói hivatalok a véderőtörvénynek, a véderőtörvény utasításnak és az ezzel kapcsolatos rendeletek alapján telje­síteni tartoznak. (Igazi Ugy van!) Azt hiszem, t. ház, mindenki, aki az adminisztratív élettel tisztában van, látja, hogy ezek az adminisztratív tisztviselők, de különösen a községi jegyzők, igen nagyfokú elfoglaltságuk mellett majdnem képtelenek arra, hogy e teendőknek teljes mér­tékben eleget tegyenek. Már a legutóbbi részleges mozgósítás alkal­mával is lehetett egyes hiányokat néhol tapasz­talni és félni lehet tőle, hogy egy általános mozgó­sítás esetében, amikor az adminisztratív teendők természetszerűleg még fokozódni fognak, egyes helyeken teljes rendetlenség fog előállani. Már pedig azt hiszem, hogy felesleges is említeni, hogy a modern hadviselés egyik döntő kritériuma, hogy az az ember- és állatanyag, szekér és ló, takarmány és vágómarha stb. ott, mind oly mennyiségben és olyképen álljon a hadvezetőség rendelkezésére, amint azokra az adatok alapján számit. Azért én helyesnek találnám, hogyha e katonai teendők elvégzésére külön adminisztratív szerv állíttatnék fel, egy katonaügyi nyilvántartó Írnoki állás kreáltatnék. A katonaügyi nyilvántartói irnok a főszolgabíró mellé beosztva teljesítené a katona­ügyekkel kapcsolatos összes teendőket. Vezetné a szükséges rovatokat, kimutatásokat és nyilvántar­tásokat. Teendői körülbelül a következők volnának : Nyilvántartaná : A közös hadsereg és honvéd­ség tartalékában lévő póttartalékosokat. Azokat a tartalékosokat, akik a behivási parancsnak nem tet­tek eleget. A felhívott osztályokból elmaradottakat; a teljesen ismeretlen tartózkodási! 16 évnél idősebb távollévő és katonaszökevény hadköteleseket. E utóbbi három kategóriába tartozókat pedig a csendőrség által nyomoztatná. Vezetné a véderő­törvény utasítás 147. §-a alapján az előjegyzési könyvet a pótlegényállitásról, jegyzőkönyvbe vé­telekről és besorozásokról. A véderőtörvény utasí­tás 150. §-a értelmében a feles számonként való kiválasztásért benyújtott és osztályozott kérvé­nyekről szóló kimutatást. A véderő törvény 32. §-ában meghatározott kedvezmények megadásáért felterjesztett kérvé­nyek jegyzékét, a haddijnyilvántartást és ellen­őrizné annak kirovását; a népfelkelési A. B. nyil­vántartást, ugy a központban, mint a községekben és végül a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló 1912 : LXI. t.-oz. és ezzel kapcsolatos utasítás és rendelet alapján a szükséges nyilvántartási rova­tokat és kimutatásokat, a lóosztályozást elő­készítené és annál közreműködne. Egy öyen járási nyilvántartó Írnoki állás kreálásával, melyre kizárólag olyan magasabb­rendű altiszteket alkalmaznánk, kik legalább a négy középiskolai osztályt elvégezték, külön vizs­gát tettek, vagy pedig a hadkiegészitésnél szolgál­tak és legalább 16 évet töltöttek a honvédség és a közös hadsereg állományában, négyféle czélt szolgálnánk. Először könnyitenénk az adminisz­tratív tisztviselőkön, miáltal ezeknek több idejük volna a közigazgatás teendőinek elvégzésére, (He­lyeslés.) másodszor ezeknek az altiszteknek az útmutatásban is jelzett továbbképzését is elősegi­tenők, illetve ambiczionálná ezen altiszteket a továbbképzésre, harmadszor az altiszteknek a polgári társadalomban való elhelyezésének nehéz és nagy kérdését lényegesen megkönnyitenők és negyedszer, ami természetesen legfontosabb, a had­sereg harczképességében is egy lényeges lépést tennénk előre. T. képviselőház ! A hadsereg fejlesztésénél különösen nagy jelentőséget tulaj donitok a hon­védség fejlesztésének, még pedig nemcsak katonai, hanem nemzeti szempontból. A honvédség ujoncz­létszámának 25.000, majd később 31.000 főre való felemelése, a honvédségi gyalog- és lovas had­osztályok békelétszámának felemelése, a honvéd­tüzérség felállítása és későbbi szaporítása, szóval az uj onczlétszám felemelésével kapcsolatos összes intézkedések oda törekedtek, hogy a honvédség­nek katonai és harczi értéke a közös hadseregével egyenlővé tétessék. Ezen intézkedések által természetesen lénye­gesen felemelkedett a honvédség száma és jelen­tősége az összhadseregben is. A magyar vezény­szóval és a magyar szolgálati nyelvvel biró hon­védség számának és jelentőségének ezen emelke­dése nemcsak katonai, hanem nemzeti szempont­ból is igen fontos, mert mind tágabb tér nyílik a magyar szellemnek az összhadsereg keretében is. (Helyeslés.) Eri kérem a honvédelmi minister urat, hogy a tegnapi nap folyamán oly érdekesen előadott honvédségkiképzési és továbbfejlesztési programmját a legrigorózusabban hajtsa keresztül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom