Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-536
358 536. országos ülés Í91í május 6-án, szerdán. naságná] egy bizonyos társadalmi poziczíóba helyezzük, amire pedig szükség van, hogy ottan a legénységgel szemben kellő tekintélylyel és befolyással bírjanak : akkor őket, ha továbbra is ki akarnak emelkedni az alsóbb néposztályból, oda visszalökni nem lehet, hanem segédkezet kell nyújtani arra, hogy kiemelkedjenek onnan. örömmel kell konstatálnom azt, hogy a hadvezetőség ebben az irányban is megtette az intézkedéseket. Az »Utmutatás az altisztek kioktatásáról, az előnyökről és kedvezményekről, amelylyel a tényleges szolgálat folytatása esetében részesülnek« szóló rendelet 23. §-ában azt olvassuk, hogy a hadvezetőség az altisztek önképzésére, illetőleg a polgári vagy alreáliskola egyes osztályokban való vizsga letételére jelentékeny segélyezéssel támogatni fogja. Ugyanezen útmutatás 22. §-ában olvassuk, hogy a hadvezetőség szakadatlanul oda törekszik, hogy az altisztek polgári szolgálatban való elhelyezési viszonyait megjavítsa és hogy az altisztek elhelyezéséről uj törvényt dolgozzon ki. T. képviselőház! Legyen szabad ezzel kapcsolatban felhívnom a t. honvédelmi minister ur és belügyminister ur figyelmét arra a nem csekély munkára, amelyet az adminisztratív tisztviselők, a jegyzők és főszolgabírói hivatalok a véderőtörvénynek, a véderőtörvény utasításnak és az ezzel kapcsolatos rendeletek alapján teljesíteni tartoznak. (Igazi Ugy van!) Azt hiszem, t. ház, mindenki, aki az adminisztratív élettel tisztában van, látja, hogy ezek az adminisztratív tisztviselők, de különösen a községi jegyzők, igen nagyfokú elfoglaltságuk mellett majdnem képtelenek arra, hogy e teendőknek teljes mértékben eleget tegyenek. Már a legutóbbi részleges mozgósítás alkalmával is lehetett egyes hiányokat néhol tapasztalni és félni lehet tőle, hogy egy általános mozgósítás esetében, amikor az adminisztratív teendők természetszerűleg még fokozódni fognak, egyes helyeken teljes rendetlenség fog előállani. Már pedig azt hiszem, hogy felesleges is említeni, hogy a modern hadviselés egyik döntő kritériuma, hogy az az ember- és állatanyag, szekér és ló, takarmány és vágómarha stb. ott, mind oly mennyiségben és olyképen álljon a hadvezetőség rendelkezésére, amint azokra az adatok alapján számit. Azért én helyesnek találnám, hogyha e katonai teendők elvégzésére külön adminisztratív szerv állíttatnék fel, egy katonaügyi nyilvántartó Írnoki állás kreáltatnék. A katonaügyi nyilvántartói irnok a főszolgabíró mellé beosztva teljesítené a katonaügyekkel kapcsolatos összes teendőket. Vezetné a szükséges rovatokat, kimutatásokat és nyilvántartásokat. Teendői körülbelül a következők volnának : Nyilvántartaná : A közös hadsereg és honvédség tartalékában lévő póttartalékosokat. Azokat a tartalékosokat, akik a behivási parancsnak nem tettek eleget. A felhívott osztályokból elmaradottakat; a teljesen ismeretlen tartózkodási! 16 évnél idősebb távollévő és katonaszökevény hadköteleseket. E utóbbi három kategóriába tartozókat pedig a csendőrség által nyomoztatná. Vezetné a véderőtörvény utasítás 147. §-a alapján az előjegyzési könyvet a pótlegényállitásról, jegyzőkönyvbe vételekről és besorozásokról. A véderőtörvény utasítás 150. §-a értelmében a feles számonként való kiválasztásért benyújtott és osztályozott kérvényekről szóló kimutatást. A véderő törvény 32. §-ában meghatározott kedvezmények megadásáért felterjesztett kérvények jegyzékét, a haddijnyilvántartást és ellenőrizné annak kirovását; a népfelkelési A. B. nyilvántartást, ugy a központban, mint a községekben és végül a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló 1912 : LXI. t.-oz. és ezzel kapcsolatos utasítás és rendelet alapján a szükséges nyilvántartási rovatokat és kimutatásokat, a lóosztályozást előkészítené és annál közreműködne. Egy öyen járási nyilvántartó Írnoki állás kreálásával, melyre kizárólag olyan magasabbrendű altiszteket alkalmaznánk, kik legalább a négy középiskolai osztályt elvégezték, külön vizsgát tettek, vagy pedig a hadkiegészitésnél szolgáltak és legalább 16 évet töltöttek a honvédség és a közös hadsereg állományában, négyféle czélt szolgálnánk. Először könnyitenénk az adminisztratív tisztviselőkön, miáltal ezeknek több idejük volna a közigazgatás teendőinek elvégzésére, (Helyeslés.) másodszor ezeknek az altiszteknek az útmutatásban is jelzett továbbképzését is elősegitenők, illetve ambiczionálná ezen altiszteket a továbbképzésre, harmadszor az altiszteknek a polgári társadalomban való elhelyezésének nehéz és nagy kérdését lényegesen megkönnyitenők és negyedszer, ami természetesen legfontosabb, a hadsereg harczképességében is egy lényeges lépést tennénk előre. T. képviselőház ! A hadsereg fejlesztésénél különösen nagy jelentőséget tulaj donitok a honvédség fejlesztésének, még pedig nemcsak katonai, hanem nemzeti szempontból. A honvédség ujonczlétszámának 25.000, majd később 31.000 főre való felemelése, a honvédségi gyalog- és lovas hadosztályok békelétszámának felemelése, a honvédtüzérség felállítása és későbbi szaporítása, szóval az uj onczlétszám felemelésével kapcsolatos összes intézkedések oda törekedtek, hogy a honvédségnek katonai és harczi értéke a közös hadseregével egyenlővé tétessék. Ezen intézkedések által természetesen lényegesen felemelkedett a honvédség száma és jelentősége az összhadseregben is. A magyar vezényszóval és a magyar szolgálati nyelvvel biró honvédség számának és jelentőségének ezen emelkedése nemcsak katonai, hanem nemzeti szempontból is igen fontos, mert mind tágabb tér nyílik a magyar szellemnek az összhadsereg keretében is. (Helyeslés.) Eri kérem a honvédelmi minister urat, hogy a tegnapi nap folyamán oly érdekesen előadott honvédségkiképzési és továbbfejlesztési programmját a legrigorózusabban hajtsa keresztül,
