Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-535
53 . országos ülés 191 mint a fiúgyermekekre nézve; (Helyeslés.) de ezzel együtt jár az is, hogy a leányiskolák száma szaporittassék. Ezzel szintén a középiskolai reform kapcsán fogok foglalkozni részletesen és pedig a felsőbb leányiskolák továbbfejlesztésével és a leánygimnázium rendszeres megvalósításával is. Azt hiszem, típusul és például vehetjük Poroszország példáját, ahol a legutóbbi években 1908 — 1912. évben a Höhere Mädchenschulet kapcsolatba hozták a különböző kurzusokkal, ahonnan tovább mehetnek a nőképzőbe, tanítóképzőbe vagy a gimnázium, reál, vagy reálgimnáziumba. Ott mindezen típus megvan a leányiskolával kapcsolatban. Nálunk talán nem lesz szükséges ilyen messze mennünk; mi kevesebb típussal beérhetjük, de az egész fejlődés menete oda tendál, hogy a felsőbb leányiskolákkal kapcsolatban fejlesztessenek ki a leánygimnáziumok különösen olyan helyen, ahol egyetem van. Ha megengedtük, hogy egyetemre mehessenek, szükséges, hogy az egyetemi városokban középfokú oktatásról gondoskodjunk; de kívánatos ez más városokban is, ahol a lakosság erre nagy súlyt fektet. (Élénk helyeslés.) E tekintetben semmi veszedelmet nem látok, sőt fontos kulturális érdeket látok abban, hogy eleget teszünk azon törekvéseknek, amelyek naj)nap után az országban mutatkoznak. E szükséglet kielégítése azért is fontos, mert azt tapasztaljuk, hogy minél inkább halad a kultúra, annál inkább el van foglalva a férfi az életküzdelemmel, amely erejét, leköti. A nő az, aki otthon a neveléssel foglalkozik; ha képzett nő az, aki ezzel foglalkozik és ha gyermekeinek középfokú oktatását is elő tudja segíteni, akkor azt hiszem, ez kulturális szempontból a fiuk és leányok érdekében egyaránt fontos. Minél inkább fejlesztjük a fiuknál és leányoknál egyformán a szellemi képességet, annál gyorsabban haladhatnak a kultúrában, már pedig ez az egyetlen biztositéka a középosztály további fejlődésének és szaporodásának. (Altalánoshelyeslés.) A szakiskolákra vonatkozólag, amelyeket Mártonffy Márton t. képviselőtársam volt szíves felemlíteni, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy tényleg a kereskedelmi iskola fejlődése az utóbbi években igen nagy lendületet vett. Jelenleg 54 ilyen iskolánk van 10.400 tanulóval jövőre számuk 60 lesz. Ezt igen egészséges és örvendetes fejleménynek tartóin, mert ez egy praktikus iskola, amely folytatja a polgári iskolának vagy az algimnáziumnak négy osztályát. Gyakorlati irányú ugyan az oktatás, de elméleti alapon, minthogy a könyvviteltől és a kereskedelmi levelezéstől eltekintve a többi tárgyak mind elméletiek. Miután ezzel összefügg a kereskedelmi iskolai tanárképzés is, amely a felső oktatás kérdéséhez tartozik, ennélfogva czélszerünek tartom, hogy ez az ügy a vallás- és közoktatásügyi ministerium hatáskörében maradjon meg. (Elénk 4 májas 5-én, kedden. 327 helyeslés.) Miután az iskolában magában nem a gyakorlati iránynak, hanem a pedagógiai iránynak kell érvényesülni. A czél pedig az, hogy pedagógiai alapon adjuk meg az elméleti ismereteket, amelyek gyakorlati alkalmazása az életben szükséges. Ez az az iskola, amely feleslegessé tette és helyettesítette a polgári iskolák előbbeni V. és VI. osztályát. Ebből fejlődött ki az az egészséges irányzat, amely hogy milyen nagy sikerrel működik, bizonyítja azoknak a száma, akik ezen iskolából kikerülve alkalmazást nyernek. Kimutatásom van, hogy a kereskedelmi iskolát végzett tanulók közül hányan, hol lesznek alkalmazva. Ebből kitűnik az, hogy alkalmazást nyert az árukereskedelemben 21'5%, a hitelintézeteknél majdnem 30%, a mezőgazdasági, ipari és közlekedési vállalatoknál 22'5%, tehát a különböző kereskedelmi foglalkozásokban öszszesen alkalmazást nyert 74%. Pótlólag megjegyzem: e statisztika vonatkozik az 1860tól 1910-ig terjedő időre, tehát 50 évre. Azonkivül 26 százalék más téren van alkalmazva, de minthogy igen sokan ezek közül a tisztviselők közül közlekedési és közigazgatási ágazatban működnek, amelyeknek száma 12%, ennek folytán tehát összesen 86% azoknak a száma, akik praktikus pályán működnek ezen kiképzés alapján és csak 14% azok száma, akik j)ályájukat megváltoztatták. Azt hiszem, ez az iskolák tekintetében minden várakozásnak és minden követelménynek teljesen megfelel. (Élénk helyeslés). A második dolog, amelyet ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartok, az ipariskolák továbbfejlesztése, amely t. barátom, a kereskedelemügyi minister ur ügykörébe tartozik és ahol szintén ma mintegy 46 iskola áll már fenn 14,100 rendes tanulóval különböző tanfolyamokban. Végre további tapasztalatok alajyján fogjuk meglátni, mennyiben szükséges a mezőgazdasági iskolák szervezése is, amint hogy Békéscsabán és Orosházán már szervezve vannak. Mindenesetre sokkal czélszerübbnek tartom, hogy itt ily szervezettel is a polgári iskolák négy osztálya elválasztassék a szakiskoláktól és a kettő külön-külön működjék. Egységes szervezet csak ott lehetséges, ahol egy típusú iskola alkalmazható; ennek folytán továbbra is e kiképzésnél alapul fog szolgálni a négy osztályú polgári iskola és annak oktatása lesz kiegészítve 3, esetleg 4 osztályú későbbi szakiskolával. A kereskedelmi iskolákat illetőleg további reformok vannak tervbe véve. A jelenlegi tanterv 1895 óta van érvényben. Most ujabb tervekkel, tanrend kidolgozásával a kereskedelmi oktatás tanácsa foglalkozik s legközelebb meg is fogom kapni, amelynek alapján oda törekszik, hogy az oktatás egy év alatt kibővittessék és az anyagot részletesebben eloszszák. A mai rendszer mellett túlságosan nagy az anyag. Azt hiszem, ez csak üdvére lesz az iskoláknak. Ezek után engedje meg a t. ház, hogy
