Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

533. országos ülés Í9U május 1-én, pénteken. 213 elkobzott állatok és tárgyak értékesítéséből, a múlt évi 40.000 koronával szemben most 80.000 koronában van előirányozva. Az indokolás sze­rint szintén a zárszámadási eredmények és a tényleges bevételek figyelembevételével lett ezen tétel 20.000 koronával felemelve. Ez tényleg meg is felel a valóságnak, amennyiben az 1912. évi zárszámadás szerint előirányoztatott 40.000 korona és tényleg be­folyt 88.302 korona és 94 fillér, az 1911. évi zárszámadások szerint pedig 79.994 korona és 60 fillér folyt be ezen a czimen. De az 1888. évii VII. t.-ez. 16*6. §-a ki­mondja azt is, bogy az ezen törvény által ki­hágásnak minősitett cselekmények és mulasz­tások után kiszabott pénzbüntetések állategész­ségügyi czélokra fordítandók. Lehet-e az ezen állategészségügyi szabályok áthágásából szár­mazó pénzbüntetéseket megfelelőbb czélra fordí­tani, mint az ugyanezen ragályos állatbeteg­ségek megakadályozására hivatott rendszeres védőoltás foganatosítása ? (Helyeslés.) Bárcsak minden ragályos állatbetegség ellen rendelkeznénk ilyen hatásos védő oltószerrel, mert abban az esetben az 1888. évi VII. t.-czikk rendelkezései legnagyobbrészben feleslegesekké válnának, amely törvényczikk — elismerem én is, és ezért köszönetet mondok az előadó urnak, hogy ezt a kérdést felvetette — ma már nagyon is revízióra szorul. Azonban két nagyon vesze­delmes ragályos betegség ellen, mint a lépfene és serczegő üszög megfelelő teljes hatású védő­oltással módunkban van ma már védekezhetni. Az állatbiztosító társaságok ki is kötik azt, hogy a biztosított állatok lépfene ellen beoltas­sanak. Tény az is, hogy mindkét betegségnek baktériumai a talajban tenyésznek és az azon a talajon termett és az ott feletetett takár­mánynyal jutnak az állatok szervezetébe. Tehát teljesen ki van zárva annak lehetősége, hogy ezeknél a betegségeknél a fertőzés ellen bárki is tudjon védekezni. (TJgy vaa!) Epén azért, amely vidéken akár a serczegő üszög, akár a lépfene baktériumaival fertőzött a talaj, ezek a betegségek évről-évre fel szoktak lépni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezeken a vidékeken rendszeresen évről évre védőoltások történjenek. (Helyeslés.) A nagyobb birtokosok tényleg eleget is tesznek ebbeli kötelességüknek, saját érdekükben. Azonban saját tapasztalatom­ból tudom azt, hogy a kisgazdákat nagyon ne­hezen lehet rávenni arra, hogy ők közösen ki­hozatva az állatorvost, mindnyájan tényleg be­oltassák állataikat. (Ügy van!) Pedig részem­ről ebben a beoltásban látnám az ő érdeküket és ebben látnám az ország érdekét is, amennyi­ben ha a következő évben mégis történik egy elhullás, mindig megvan a lehetősége annak, hogy a ragályos betegségek legszorgalmasabb terjesztői, a kóbor czigányok a következő napon a hatodik határt is megfertőzzék Épen azért, mig ennek eshetőségei fen­forognak, — hogy pedig fenforognak, azt mindig tapasztaljuk — mindaddig czéltalanok és feles­legesek e részben a járványos állatbetegségek továbbterjedésének megakadályozására tett összes állategészségügyi intézkedések ós egyedül hatá­sos szer a rendszeresen alkalmazott védőoltás. (Helyeslés.) Ebből a szempontból szükségesnek tartanám, ha a földmivelésügyi minister ur legalább olyan összeget, amely megfelel az u. n. ragályos betegségek alapján kiszabott pénzbün­tetéseknek, fordítana évenként rendszeresen ilyen védőoltások foganatosítására. A múlt évi költség­vetés keretében erre a lehetőség meg is volt, amennyiben a múlt évi költségvetésben ezen ingyen kiosztandó oltóanyagokra 50.000 K volt felvéve, vagyis 10.000 K-val több, mint amennyi ezen büntetéspénzekből mint bevétel volt elő­irányozva. Ez az arány azonban a mostani költség­vetésben megdőlt és én részemről szükségesnek tartanám, ha már nem is költségvetésileg, de egyébként módot nyújtana a földmivelésügyi minister ur, hogy ez helyreállittassék. Mindenekelőtt azt óhajtanám figyelmébe ajánlani, amiről elsősorban is megemlékeztem, hogy azokon a vidékeken, ahol tényleg lépfene­és serczegő üszögesetek szoktak előfordulni, már a folyó évben rendelje el azt, hogy mind­azokban a községekben, ahol ily esetek elő­fordulnak, az állatállomány hivatalból, állam­költségen hatósági állatorvosok által léprfene és serczegő üszög ellen beoltassék. (Élénk helyeslés.) Ezen aránylag nagyon csekély áldozattal a kormány tulajdonképen az ország állatállomá­nyát biztosítja ezen veszedelmes állatbetegségek által évenként okozott nagy veszteségekkel szem­ben. Igaz ugyan, hogy a kárt az elhullások ese­tében közvetlenül tulajdonképen az állat tulaj­donosa, az állattartó gazda érzi, de másodsor­ban közvetve feltétlenül legsúlyosabban az or­szág közgazdaságát sújtja a kár. Ebből a szem­pontból tartanám szükségesnek, hogy erre ezt a csekély áldozatot meghozza a kormány, és ré­szemről azzal a kéréssel fordulok a földmivelés­ügyi minister úrhoz, hogy szíveskedjék ezt meg­fontolás tárgyává tenni és egyúttal módot nyúj­tani arra, hogy a pénzügyminister urnái kiesz­közölt póthitellel, ha lehetséges, ez még a folyó évben megvalósittassék. Egyébként nem kívánom igénybe venni, a t. ház türelmét és a költégvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok? Kostyál Miklós jegyző: Baross János! Baross János: T. képviselőház! A közgazda­sági kérdések közül a közvéleményt első sorban a birtokpolitikái kérdések érdeklik. A legutóbbi hetekben is élénk vita fejlődött ki a jelenlegi kormány vezetői és az ellenzéknek u. n. agrárius vezérférfiai között a birtokpolitikai és telepítési

Next

/
Oldalképek
Tartalom