Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

533. országos ülés Í9U május 1-én, pénteken. 213 elkobzott állatok és tárgyak értékesítéséből, a múlt évi 40.000 koronával szemben most 80.000 koronában van előirányozva. Az indokolás szerint szintén a zárszámadási eredmények és a tényleges bevételek figyelembevételével lett ezen tétel 20.000 koronával felemelve. Ez tényleg meg is felel a valóságnak, amennyiben az 1912. évi zárszámadás szerint előirányoztatott 40.000 korona és tényleg befolyt 88.302 korona és 94 fillér, az 1911. évi zárszámadások szerint pedig 79.994 korona és 60 fillér folyt be ezen a czimen. De az 1888. évii VII. t.-ez. 16*6. §-a kimondja azt is, bogy az ezen törvény által kihágásnak minősitett cselekmények és mulasztások után kiszabott pénzbüntetések állategészségügyi czélokra fordítandók. Lehet-e az ezen állategészségügyi szabályok áthágásából származó pénzbüntetéseket megfelelőbb czélra fordítani, mint az ugyanezen ragályos állatbetegségek megakadályozására hivatott rendszeres védőoltás foganatosítása ? (Helyeslés.) Bárcsak minden ragályos állatbetegség ellen rendelkeznénk ilyen hatásos védő oltószerrel, mert abban az esetben az 1888. évi VII. t.-czikk rendelkezései legnagyobbrészben feleslegesekké válnának, amely törvényczikk — elismerem én is, és ezért köszönetet mondok az előadó urnak, hogy ezt a kérdést felvetette — ma már nagyon is revízióra szorul. Azonban két nagyon veszedelmes ragályos betegség ellen, mint a lépfene és serczegő üszög megfelelő teljes hatású védőoltással módunkban van ma már védekezhetni. Az állatbiztosító társaságok ki is kötik azt, hogy a biztosított állatok lépfene ellen beoltassanak. Tény az is, hogy mindkét betegségnek baktériumai a talajban tenyésznek és az azon a talajon termett és az ott feletetett takármánynyal jutnak az állatok szervezetébe. Tehát teljesen ki van zárva annak lehetősége, hogy ezeknél a betegségeknél a fertőzés ellen bárki is tudjon védekezni. (TJgy vaa!) Epén azért, amely vidéken akár a serczegő üszög, akár a lépfene baktériumaival fertőzött a talaj, ezek a betegségek évről-évre fel szoktak lépni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezeken a vidékeken rendszeresen évről évre védőoltások történjenek. (Helyeslés.) A nagyobb birtokosok tényleg eleget is tesznek ebbeli kötelességüknek, saját érdekükben. Azonban saját tapasztalatomból tudom azt, hogy a kisgazdákat nagyon nehezen lehet rávenni arra, hogy ők közösen kihozatva az állatorvost, mindnyájan tényleg beoltassák állataikat. (Ügy van!) Pedig részemről ebben a beoltásban látnám az ő érdeküket és ebben látnám az ország érdekét is, amennyiben ha a következő évben mégis történik egy elhullás, mindig megvan a lehetősége annak, hogy a ragályos betegségek legszorgalmasabb terjesztői, a kóbor czigányok a következő napon a hatodik határt is megfertőzzék Épen azért, mig ennek eshetőségei fenforognak, — hogy pedig fenforognak, azt mindig tapasztaljuk — mindaddig czéltalanok és feleslegesek e részben a járványos állatbetegségek továbbterjedésének megakadályozására tett összes állategészségügyi intézkedések ós egyedül hatásos szer a rendszeresen alkalmazott védőoltás. (Helyeslés.) Ebből a szempontból szükségesnek tartanám, ha a földmivelésügyi minister ur legalább olyan összeget, amely megfelel az u. n. ragályos betegségek alapján kiszabott pénzbüntetéseknek, fordítana évenként rendszeresen ilyen védőoltások foganatosítására. A múlt évi költségvetés keretében erre a lehetőség meg is volt, amennyiben a múlt évi költségvetésben ezen ingyen kiosztandó oltóanyagokra 50.000 K volt felvéve, vagyis 10.000 K-val több, mint amennyi ezen büntetéspénzekből mint bevétel volt előirányozva. Ez az arány azonban a mostani költségvetésben megdőlt és én részemről szükségesnek tartanám, ha már nem is költségvetésileg, de egyébként módot nyújtana a földmivelésügyi minister ur, hogy ez helyreállittassék. Mindenekelőtt azt óhajtanám figyelmébe ajánlani, amiről elsősorban is megemlékeztem, hogy azokon a vidékeken, ahol tényleg lépfeneés serczegő üszögesetek szoktak előfordulni, már a folyó évben rendelje el azt, hogy mindazokban a községekben, ahol ily esetek előfordulnak, az állatállomány hivatalból, államköltségen hatósági állatorvosok által léprfene és serczegő üszög ellen beoltassék. (Élénk helyeslés.) Ezen aránylag nagyon csekély áldozattal a kormány tulajdonképen az ország állatállományát biztosítja ezen veszedelmes állatbetegségek által évenként okozott nagy veszteségekkel szemben. Igaz ugyan, hogy a kárt az elhullások esetében közvetlenül tulajdonképen az állat tulajdonosa, az állattartó gazda érzi, de másodsorban közvetve feltétlenül legsúlyosabban az ország közgazdaságát sújtja a kár. Ebből a szempontból tartanám szükségesnek, hogy erre ezt a csekély áldozatot meghozza a kormány, és részemről azzal a kéréssel fordulok a földmivelésügyi minister úrhoz, hogy szíveskedjék ezt megfontolás tárgyává tenni és egyúttal módot nyújtani arra, hogy a pénzügyminister urnái kieszközölt póthitellel, ha lehetséges, ez még a folyó évben megvalósittassék. Egyébként nem kívánom igénybe venni, a t. ház türelmét és a költégvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok? Kostyál Miklós jegyző: Baross János! Baross János: T. képviselőház! A közgazdasági kérdések közül a közvéleményt első sorban a birtokpolitikái kérdések érdeklik. A legutóbbi hetekben is élénk vita fejlődött ki a jelenlegi kormány vezetői és az ellenzéknek u. n. agrárius vezérférfiai között a birtokpolitikai és telepítési