Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

533. országos ülés Í91k május 1-én, pénteken. 181 tatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és a vizügyi bizottságokhoz utasittatik. Következik a najárend: az 1914—15. évi állami költségvetés tárgyalása keretében a földművelésügyi tárcza (ír. 1007). Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az első tételt felolvasni. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások: XX. fejezet, 1. czim. Rendes kiadások: Átmeneti kiadások: X. fejezet, 1. ezim. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,282.794 K. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Pirkner János előadó: T. képviselőház! Mindenekelőtt engedelmet kérek arra, hogy az előttünk fekvő előirányzat ismertetése során az általam feltüntetendő számadatokat kikerekítve említhessem, valamint, hogy — szemben a megszokott gyakorlattal — ne legyek kénytelen az előirányzat összes czimeit felsorolni és részletesen ismertetni. (Helyeslés.) Kérelmemnek ezt az utóbbi részét azzal vagyok bátor indokolni, hogy, ha valaki engemet megszorítana ós azt követelné tőlem, hogy hirtelen pár szóval, de mégis kellően ismertessem ezt az előirányzatot, akkor azt kellene neki mondanom, hogy a földmivelésügyi ministör urnak a következő költségvetési évre szóló előirányzata az agrárérdekek teljes méltánylása, az azokra eddig engedélyezett összegeknek érintetlenül való meghagyása, de mégis bizonyos megengedett és helyénvaló takarékosság mellett összeállított hű mása az 1913. évre engedélyezett költségvetésnek. Természetesen, amennyiben azonban ebben az előirányzatban újítások, ujabb tételek foglaltatnak, valamint bizonyos nagyobb eltolódások mutatkoznak, ezeket részletesen ismertetni kötelességemnek fogom ismerni. (Halljuk! Halljuk!) Abban a reményben, hogy ezt a kérésemet a t. ház méltányolja, bátor leszek a költségvetést röviden ismertetni. A földmivelésügyi minister ur tárczája részére és az ő gondozására bizott nagy országos érdekek szolgálatára rendes kiadások czimén 87,355.000 K-át kér. Ebben az összegben benfoglaltatik az az 1,652.000 K, amely a tárczát terhelő kölcsönök kamat- és törlesztési terhének kielégítésére szolgál, valamint benfoglaltatik az a 3,229.000 K is, amely összegre immár a földmivelésügyi tárcza keretében nyugdíjazottaknak nyugdijilletménye felszökött. Továbbá igényel a földmivelésügyi minister ur átmeneti kiadások czimén 10.811 ezer koronát és végül berubázásokra 13,943.000 K-át, összesen tehát mint kiadási főösszeget 112,111.000 K-át. Ha a tárcza költségvetését ilyen nyers keretben összeállítva összehasonlítjuk az 1913-ra engedélyezett költségvetésben foglalt ugyanezekkel a főtételekkel, akkor a következőket tapasztaljuk: 1913-ban az összes kiadások 10875 milliót tettek ki, az összes bevételek pedig 62'25 milliót, tehát a hiány, amely akkor mutatkozott és amelyet az államháztartásnak egyéb forrásaiból kellett pótolni 46'50 milliót tett ki. Ha a mostani budgetből levonjuk azokat a bevételeket, amelyeket a fölclmivelési minister ur elérni remél és amelyeket ő 72.876.000 K-ban állapított meg, akkor a hiány csak 36"25 millió, vagyis aki ezt az eredményt veszi összehasonlítási alapul, az ugy látja, mintha az államháztartásra nézve a mostani költségelőirányzat kedvezőbb volna, mint az 1913-iki mert hiszen 10'25 millióval kevesebbet kell pótolni az államháztartásnak egyéb forrásaiból, mint amennyit pótolni kellett az elmúlt költségvetési évben. Ez azonban csak látszat azért, mert azt a 13,943.000 K-t, amelyet a földmivelési minister ur beruházásokra előirányoz és ugyanilyen összegű rendkivüli bevétellel fedez, kibocsátott állami kötvények utján reméli megszerezhetni. Vagyis csinálunk közel 14 millió korona adósságot. Hiszen helyes; egyszerű háztartásoknál, részvénytársaságoknál és egyebütt is divat, helyes szokás, észszerű művelet, hogy amennyiben hasznos beruházásokról van szó, amelyek bőségesen meghozzák a maguk kamatját, nem a készpénzt fektetjük be, hanem hitelt veszünk igénybe. így történik itt is. De az adósságcsinálást mégsem lehet az egyéb bevételekhez hasonlítani. így ha a kimutatott 36'25 millió K-nyi hiányhoz hozzáadjuk ezt a közel 14 milliót, látjuk, hogy bizony a jövő költségvetésre szóló előirányzat nem kedvezőbb, mint az 1913-iki, mert ott a hiány 46 millió volt, itt pedig a hiány az adóssággal együtt 50 millió. A lapokban lehetett is erre vonatkozólag bizonyos czélzásokat olvasni, hogy a kormány elhanyagolja a földmivelési tárczát épen azon okoskodás alapján, amelyeket imént voltam bátor ismertetni ós megezáfolni. De nemcsak erről az 50 millióról van itt szó, mert mindazt, amit bevezető szavaimban mint megtakarítást említettem, a földmivelésügyi minister ur kiadások czimén felhasználja. így azt a 357.000 K-t is, melylyel a tárczát terhelő kölcsönöknél a kiadás csökkent azért, mert bizonyos adósságok már törlesztve vannak és ennélfogva a rájuk esett kvóta a jövő költségvetésben elesik, valamint a 3,534.000 K-t melylyel a minister ur leszállította a beruházási kiadásokat ás végül azt a 3,839.000 K-t, melylyel felemelte a bevételeket. Csak ez tette lehetővé azután, hogy a költségelőirányzat az 1913-dikival szemben 4,060.000 K-val nagyobb rendes kiadást tüntethet fel és hogy 785.000 K-val emelhette fel a nyugdijakra szükséges tételt és közel 3 millióval az átmeneti kiadásokat. Az a 357.000 K, amelylyel csökkent a tárczát terhelő kölcsönök utáni járadék, azzal magyarázható, hogy tényleg bizonyos tartozások a múlt budgettel kielégítést nyertek és ennélfogva nem