Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

531. országos ülés Í91'p április 25-én, szombaton. 105 ságügyministeriumba berendelt birákról, ügyészekről és egyéb alkalmazottakról szóló kimutatás tudomásul vétetik. Ezzel az igazságügyministerium költségvetése letárgyalhatott. Miután az idő előrehaladott, az ülést délutáni 4 óráig felfüggesztem. t (Szünet után). (Az elnöki széket Szász Károly alelnök foglalja el). Elnök: A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Következik a kereskelmi tárcza költségvetésének tárgyalása (Tr. 1006). Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első tételt felolvasni. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások; XIX. fejezet. T. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások IX. fejezet. 1. czim. Rendes bevételek: VII. fejezet. 1. czim. Rendkiviili bevételek: V. fejezet 1. czim. Kiadás: Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 1,590.800 K. Einök: Az előadó ur kivan szólni. B. Pap Géza előadó: T. képviselőház! E tárczához nagy állampénzügyi és közgazdasági érdekek fűződnek. Pénzügyi érdekek azért, mert az állam ingatlanait kitevő körülbelül hat milliárdnyi állami vagyonnak mintegy 45 százaléka e tárcza gondozása alá tartozik és a tárcza gondozójának gondosan és következetesen követett kereskedelemügyi politikájától függ, hogy ezen nagy állami értéknek kellő kamatoztatása és jövedelmezővé tételével a magyar társadalmat már úgyis fnagyon súlyosan terhelő adókötelezettségeknek súlyát legalább némileg csökkentse. Közgazdaságilag pedig azért fontos, mert hiszen kereskedelmünk, iparunk és mezőgazdaságunk fejlődésére messzemenő kihatással bírnak azok a rendelkezések, amelyek különösen az államvasút mikénti kezelésétől, annak kereskedelmi és mezőgazdasági érdekeinknek mely irányba és mily mértékben való gondozásától befolyásolvák. T. képviselőház! A költségvetésnek magának számadatai eléggé igazolják e tárcza fontosságát. Hiszen az 1914/15. évre megállapított állami költségvetés végösszegből, amely 2.264,000.000 koronát tosz ki, e tárczára 730 millió korona esik, mint kiadási tétel. E szám nagysága mutatja, hogy az állam pénzügyi erejének milyen nagy összege fordittatik e tárcza gondozására és mutatja azt is, hogy mily nagyok és súlyosak azok a kötelezettségek, amelyek e tárcza ügyeinek gondozójára hárulnak. Xeni szándékozom, t. képviselőház, a tárcza összes czimeinek ismertetésére kiterjeszkedni, hiszen a költségvetés és az ahlioz csatolt indokolás e részben eléggé kimerítő tájékozást nyújt. Mindazonáltal szükségesnek tartom, hogy a jelentősebb tételekről röviden megemlékezzem és KÉPYH. NAPLÓ 1910 1915. XXIV, KÖTET. a ház engedelmével különösen két kérdéssel óhajtanék kimerítőbben foglalkozni. Az egyik az »Ipari és kereskedelmi ezélok* czime, a másik pedig az államvasutak. (Halljuk! Halljuk!) Könnyebb áttekinthetés és megérthetés czéljából a költségvetés számszerű adatait mindig kerek számokban említem meg és igyekezni fogok azokat ugy csoportosítani, hogy ugy a kiadásoknak, mint a bevételeknek világos képét állítsam a ház elé. (Halljuk! Halljuk!) A rendes kiadások az 1914/1915. évi előirányzatban 527 millióval szerepelnek, 36 millióval haladják túl az utolsó költségvetési év rendes kiadásait. Az átmeneti kiadások 24 millióval irányoztattak elő, több az előző évinél 5 millióval. A beruházásokra 178 millió irányoztatik elő, több 874,000 koronával. A kiadások főösszege tehát az 1914,1915. költségvetési évben végösszegében 730.238,886 koronát tesz ki. Ezzel szemben a rendes bevételek 626 millióval irányoztattak elő, több mint az előző évben 23 millióval, a rendkivüli bevételek pedig 178 millióval. Ha a budget szempontjából reálisan akarjuk megállapítani a bevételi összegek nagyságát, ugy a rendkivüli bevételeket figyelmen kivül kell hagyni, mert hiszen az a 178 millió a kötvények értékesítéséből áll elő, s igy hoz ki azután a kereskedelemügyi minister ur végösszegében bevétel gyanánt összesen 804.769.540 koronát. Amint méltóztatnak látni, a bevételek elég jelentékeny többletet mutatnak fel. E bevételek természetéről és azok legnagyobb tételéről a magyar államvasutak bevételéről, annak helyén bővebben fogok megemlékezni és igy igyekezni fogok megállapítani azt a tényt, hogy a kereskedelemügyi minister ur a bevételek megállapításánál a realitás szempontjából azon a határon mozog, amelyet valószínűségi és reális számítási alapon magának előirányozhat. A. központi igazgatásnál a kereskedelemügyi minister ur eleget tesz a képviselőház egy már régebben hozott határozatának, amelynek értelmében a központi igazgatásnál közli azon kimutatást, amelyben azon tisztviselők száma és illetménye van felsorolva, akiknek állása más czimek terhére van rendszeresítve, szolgálatot azonban a központban teljesítenek. A képviselőház igy tájékozást szerez a költségvetésből arról, hogy a vidéki és külső szolgálatból berendelt tisztviselők, akiknek fizetése az előbbi költségvetés szerint különböző czimeken nyert fedezetet, a központba berendeltetvén, ott milyen nagyobb kiadási többlet beállítását teszik szükségessé. Ezen kimutatásból konstatálhatjuk, hogy összesen 98 tisztviselő teljesít a központban szolgálatot és ezek összesen 630.500 K illetményt kapnak. Ugyancsak az indokolásban közli a kereskedelemügyi minister a b. é. vasutak segélyezéséről szóló kimutatást, amely segélyezések a 14