Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-522

76 522. országos ülés 1914- márczias 17-én, kedden. lyek kellőképen és állandóan biztosítják azt, hogy Magyarország képviselőházába küldendő képviselők egy hatodrészben románok lesznek.* T. képviselőház ! Abból az álláspontból, amelyet Tornán nemzetiségi képviselőtársaim előbb elfoglaltak, én ezt a kijelentést és ennek a tételnek felállítását már nem tartom helyesnek. Itt már feladták álláspontjukat t. képviselőtársaink, mert már nem követelik egész Magyarországra nézve azt a választójogot, amelyet előbb követeltek, (Ellenmondások a közép hátsó padjain.) amely választójog révén azután a magyar nemzet összessége jutna hozzá a jogokhoz. Itt önök felállítják a tételt, hogyha ez nem lehetséges, akkor elfogadnak egy uj tervezetet vagy beosztást, amely szerint a képviselők egy hatodrésze románokból kerülne ki. És én ebből azt látom, hogyha a ministerelnök ur meg tudta, vagy meg akarta volna csinálni azt, hogy önöknek annyi választói kerületet biztosit, hogy egyhatod részben bejöhetnek a képviselőházba, nem követelnék többé azt a választói jogot, amelyet eddig követeltek s amelynek követelésében meglehetősen egy utón haladtam önökkel. Itt már azt látom, hogy román képviselőtársaim cserbenhagytak bennünket. . . Pop Cs. István : Nem áll! Szabó István (nagyatádi) : ... és csak maguknak követelnek nagyobbszámu képviseletet itt a képviselőházban, de már nem követelik az egész ország számára azt a jogot, amelyet követeltek előbb velünk együtt. Pedig nagyon is fenn kellene tartamok nemzetiségi képviselőtársainknak azt az álláspontot a választói jog tekintetében, amelyet elfogla'tak. Én nem csinálok semmiből titkot, amit tudok. Ezt a választói jogot ugy csinálták meg, — amiről már többször beszéltem itt a házban s azért nem is akarok vele hosszasabban foglalkozni, de lehetetlen meg nem emlékeznem róla, ha már erről van szó — hogy az uradalmi cselédségnek ugy adtak szavazati jogot, hogy az választó lehessen adófizetés nélkül is, ellenben a kisgazdának 20 korona adón alul már nem adtak szavazati jogot, hacsak hat elemi iskolát nem végzett. Miután pedig hat elemi iskolát csak kevés végzett és aki végzett is, annak sincs bizonyítványa, bizonyítvány nélkül pedig nem érvényes, ennélfogva a kisgazdáknak nagy része meg lesz fosztva a szavazati jogtól. Benne van ugyan a törvényben, hogy a kormány rendeletet fog kibocsátani az utólagos igazolványok mikénti kiállítására nézve, de én kíváncsi vagyok és már ideje is volna annak, hogy a kormány bocsássa ki azt a rendeletet, hogy hogyan lehet utólag megszerezni azokat az igazolványokat, mert az 50 éves emberektől lefelé a 30 évesekig mégis vannak sokan Magyarországon, akik a hat elemi iskolát kijárták, de bizonyítványt sehol nem adtak, egyáltalában bizonyítvány nincs; tehát mindenesetre jogos kívánság, hogy aki kijárta azt a hat elemi iskolát, hogyha lehetséges kimutatni az iskolai hatóságnak, utólag is megkaphassa a bizonyítványt. Ez, mondom, benne is van a törvényben, de a kormány eddig még nem adta ki ezt a rendeletet; nem tudom, nem fog-e elkésni vele arra az időre, amikor össze kell irni a választók névjegyzékét. Csak arra akarok rámutatni, hogy ennél a törvénynél olyan igazságtalanságot követtek el, hogy az egyik résznek teljesen adó nélkül és minden magasabb képzettség nélkül választói jogot adnak, annak a másik résznek pedig, amely, mondjuk, fizet 19 korona föld- és házadót, fizet talán 100, vagy 200% községi adót és vármegyei adót, annak nem adtak szavazati jogot, nem adtak pedig azért, t. nemzetiségi képviselőtársaim, mert amint én hallottam, nem itt e képviselőházban, hanem máshol is, nem szabad a nemzetiségeket előnyhöz vagy hatalomhoz juttatni, mert a kisgazdáknak majdnem felerésze nemzetiségiekből áll, tehát a kisgazdákat vissza kell szorítani a szavazati jog tekintetében, hogy az intelligencziának befolyása biztosittassék. Ha igy áll a dolog, — csak ugy hallottam, amint mondom, de hisz a színezete is ez a dolognak — akkor szabad-e önöknek a választói jognak egy olyan ujracsinálásában vagy olyan formulájában megegyezniük, hogy ez a dolog igy maradjon, hogy az ne orvosoltassék, hanem csak valami formában itt a román képviselőknek vagy a román nemzeti ségnek biztosittassék az, hogy képviselőik egyhatodrészben jöhessenek be a képviselőházba % Én itt nem találom meg a következetességet a román képviselő urak követelésében s mindenesetre azt látom belőle, hogy ők azt a nagy sérelmet, amely a legnagyobb sérelme a magyarországi kisgazdáknak és mondhatom, olyan nagy sérelem, amely semmiféle társadalmi rétegen az uj választójog megalkotásánál nem esett, mint a magyar törjie-birtokoson — nem követelik, hogy orvosolják, pedig azelőtt ezt ők is követelték. Pop Cs. István : Most is követeljük ! Szabó István (nagyatádi) : Bocsánatot kérek, a t. képviselő urak ideírják, fel is olvashatom, hogyha ez nem lehetséges, olyan beosztást kivannak, hogy a képviselőknek egyhatod része román nemzetiségű legyen. Mintha tehát elejtették volna a régi követelést. Pop Cs. István : Dehogy, ott van a javaslatunk a ház asztalán ! Szabó István (nagyatádi) : Pedig még figyelmeztetem valamire a román nemzetiségű t. képviselőtársaimat. Lehet e választójognak még sokkal rosszabb - következménye is. Nem tudom, mennyire fog bekövetkezni, de oly czélzásokat, sőt kijelentéseket hallottam, hogy az uj községi törvényt ugy szándékoznak megcsinálni, hogy a községi választásoknál is csak annak legyen szavazati joga, akinek az országgyűlési választásokon van. Nem is akarom egészen elhinni, de igy hallottam és már nagyon sok oly dolog történt Magyarországon és e képviselőházban, amit nem hittem volna el, ha magam nem látom. Pedig mi lenne ennek a következménye? Ma a községben választó mindenki, bármily kevés