Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-525

márczias 2ü-án, péntekeú. 212 525. országos ülés Í9Ü Az állami tiszta vagyon értéke az 1911. év végén 2464.5 millió korona volt, amennyiben az 8855 millió korona cselekvő vagyonnal szemben 6390'5 millió korona teher áll. Hogy megállapíthassuk már most azt, hogy mikép alakult a cselekvő vagyon 1911-ben, fel kell hoznom azt, hogy mig a cselekvő vagyon 3435 millióval gyarapodott 1911-ben, addig a teher csupán 160 millióval, ugy hogy a tiszta vagyon 183'5 millióval növekedett 1911-ben. (Éljenzés.) Az állami teher, mint emiitettem, 63905 millió volt, amely állami adósságokból, ter­helő készpénzhátralékból és terhelő értékpapírok­ból állt. Ezen állami teherből kétségtelenül leg­fontosabb az államadósság, melynek álladéka az 1911. év végén 5407 millió koronát tett ki. Ezen 5407 millió az 1911. évben bruttó összegben 118 millióval növekedett; tekintve azonban, hogy az államadósságokból 17 millió lett törlesztve, a tiszta adósságnövekedés tulaj donképen csak 101 millióra apadt. Ezzel szemben azonban az ingatlan vagyon értéke 163 millióval és az értékpapir értéke 24 millióval gyarapodott. (Helyeslés.) Hátra van még, amelyről szólnom kell, az alapok és alapítványok kezelése. A kormány keze­lése és igazgatása alatt álló alapoknak és alapít­ványoknak csak csekély része és pedig 154 alap az, mely az állami legfőbb számvevőszéknek közvet­len ellenőrzése alatt áll, mig a többi alap és alapít­vány — -mely 1908-ban 801 volt — egyáltalában nincs az állami számvevőszék ellenőrzése alatt. Már 1896-ban az állami számvevőszék tárgya­lásokat folytatott a kormánynyal aziránt, hogy a ministeriümokban levő összes alapok és alapítvá­nyok ellenőrzésének kérdése rendeztessék. E tár­gyalások még a mai napig sem nyertek befejezést. A zárszámadásvizsgáló bizottság igen jól tudja, hogy ez nehéz és bonyolult kérdés, másrészt tudja azt is, hogy a kormány sok más fontos és sürgős kérdés elintézésével van elfoglalva, mind amellett a bizottság e kérdés rendezése iránt is megteszi javaslatát, amelyet később leszek bátor felolvasni. Meg kell még emlékeznem — és pedig elisme­réssel — a legfőbb számvevőszék elnökének ama dicséretet érdemlő fáradozásáról és törekvéséről, amelylyel a kezelési eredményeket egyszerűsítés által áttekinthetővé tenni igyekszik. A zárszám­adási bizottság a légfőbb számvevőszék elnökének ezen igyekezetét örömmel üdvözli és itt a t. ház előtt is kifejezést óhajtott annak adni. (Éljenzés a jobboldalon.) Minthogy az 1911. évi zárószámadások adatai­nak ismertetése után a zárszámadási bizottság az 1911. évi I., II., III., IV. és a pótnegyedévben elő­fordult változásokat feleslegesnek tartotta külön ismertetni, azokat elintézettnek tekinti s kéri a t. házat, hogy ugyanezen álláspontra helyezkedni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek után van szerencsém a zárszámadási bizottság javaslatait felolvasni (olvassa) : 1. A képviselőház felhívja a kormányt, hogy az átfutó kezelésnek már évközben az állami szám­vevőszék részéről leendő ellenőrzése és "általában az átfutó kezelésnek rendezése kérdésében régóta folyamatban levő tárgyalásokat mielőbb fejezze be. (Helyeslés jobb felől.) 2. A képviselőház felhívja a kormányt, hogy az igazgatása vagy kezelése alatt álló alapok és ala­pítványoknak az állami számvevőszék részéről leendő ellenőrzése ügyében ugyancsak hosszú idő óta folyó tárgyalásokat szintén minél előbb be­fejezésre juttassa. (Helyeslés jobbról.) 3. A képviselőház az 1911. évi hitelekből fen­tartott maradványoknak lekötését, valamint azt, hogy az 1910. évben lekötött hitelmaradványok­nak az 1911. év végéig fel nem használt (meg nem szüntetett), része a kormány által a második évben leendő felhasználás czéljából újra leköttetett, tudo­másul veszi. (Helyeslés.) 4. A képviselőház az 1911. évi állami költség­vetés és az azt kiegészítő külön törvények szerint engedélyezett hitelekkel szemben az 1911. szám­adási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, bevételi kevesbleteket és egyéb eltéréseket tudomásul veszi és jóváhagyja s ugy ezekre, mint az államháztartás 1911. évi kezelési eredményeire vonatkozólag általában a kormány­nak a törvényszerű fölmentvényt megadja. (He­lyeslés jobbról.) 5. A képviselőháznak az 1911. évi állami zár­számadásra vonatkozó határozatával egyszersmind elintézést nyertek az állami számvevőszék által az 1911. számadási év I., II., III., IV. és pót­negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nél­küli kiadások és átruházásokról annak idején az országgyűlés elé terjesztett jelentések is. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a zárszámadási bizottság több rend­beli határozati javaslatot terjesztett a t. ház elé, mindegyik határozati javaslatra vonatkozólag kü­lön-külön kell a t. ház döntését kérnem. A hatá­rozatok ki vannak ugyan nyomtatva és a t. előadó ur által fel is olvastattak, de miután a felolvasás egyvégtében történt, a szavazás megfelelő meg­ejthetése szempontjából a jegyző ur lesz szives az illető határozati javaslatot, melyre a szavazás tör­ténik, minden szavazás előtt felolvasni. Kérem az első határozati javaslat felolvasását. Szász Pál jegyző (olvassa az 1. számú határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a határozati javas­latot elfogadja. Következik a 2. számú határozati javaslat. Szász Pál jegyző (olvassa a 2. számú határozat­javaslatot). Elnök : Kérdezem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a határozati javaslatot el­fogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom