Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-524
144 534, országos ülés l91k r azt tartottam, hogy ezzel az angol csoporttal, amely e tekintetben a magyarországi legtekintélyesebb pénzintézetekkel egyesült, létesitem a megállapodásokat a szükséges tanulmányok megejtése végett. (Helyesli • jobb felől.) A csoport hajlandónak nyilatkozott arra, sőt tulaj donképen ez volt az álláspontja, hogy a tanulmányokat a saját költségén ä fond perdu végezteti, ha ezzel szemben előzetesen biztosítás nyujtatik neki, hogy amennyiben a tanulmányok eredménynyel járnak, a földgáz-vezetéknek létesítése reája bizatik. Ez azonban egyértelmű lett volna, t. ház, egy igen nagy jelentőségű és olyan üzletnek, amelynek értéke bizonytalan volt, amely lehetett volna nagyon értékes, vagy kevésbbé értékes, előre való lekötésével, amit felelősségemmel megegyeztethetőnek nem tartottam. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen.) Ennélfogva más megoldási módot kerestem és ez nem lehetett egyéb, mint az, hogy a szindikátus vállalja ezen tanulmányoknak a keresztülvitelét s én viszont hajlandónak nyilatkoztam a tanulmányok eredménye alapján, amennyiben a földgázvezeték létesítése lehetőnek bizonyul, a szindikátussal tárgyalásokba bocsátkozni ezen üzletnek a szindikátussal való megkötése tekintetében, anélkül azonban, hogy a szindikátussal szemben bárminő tekintetben obligót vállaltam volna. (Helyeslés jobbjelöl.) Epén azért megállapitottuk azt, hogy ha a tárgyalások eredménynyel végződnek, akkor a tanulmányozási költségeket a szindikátus fogja viselni, viszont ha a tárgyalások eredménynyel nem járnak, akkor a tanulmányozás költségei az állam által lesznek megtérítendők. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen.) Azt hiszem, hogy ez a lehető leghelyesebb megoldása volt a kérdésnek. (Élénk helyeüés.) A szindikátus maga szerezte meg az amerikai szakértőket és ennek felemlitésére súlyt kell helyeznem. Bocsánatot kérek, hogy hosszasabban fejtegetem a dolgot, (Halljuk ! Halljuk !) de a lapokban sokszor nagyon helytelenül tárgyalták ezt a kérdést és szükségesnek tartom, hogy egyszer ez a kérdés az ország szine előtt a maga egészében tisztáztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk I Halljuk !) Mondom, az amerikai szakértőket maga a szindikátus választotta ki és erre nagy súlyt kell helyeznem azért, mert ujabb időkben mind gyakrabban merülnek fel az újságokban különböző érdekkörök által sugallt oly hirek, hogy azok a szakértők nem értettek a dologhoz ; hogy azok a szakértők rosszul voltak megválasztva ; hogy azok a szakértők nem voltak igazi szakértők. A szindikátus maga választotta a szakértőket; a szindikátus ezt az üzletet meg akarta csinálni, és pedig nagyon meg akarta csinálni; hiszen, amint méltóztatnak az előzményekből látni, ők tulajdonképen azon az alapon állottak, hogy előre biztosittassék nekik az üzlet, és ezzel szemben az összes tanulmányozási költségek rizikójával hajlandók voltak vállalni. Ezt pedig nem teszi valaki, ha nem hajlandó az üzletet megcsinálni, (ügy van !) irczius 19-én, csütörtökön. és amig az üzlet prosperitásában nem bizik. Mindenesetre tehát, ha ebben bizik és ha viszont egy jelentékeny, mint mondám, esetleg több száz millióra rugó beruházásnak kérdése merül fel, akkor kétségtelen, hogy az az angol kapitalista mindenesetre a világnak első szakembereit igyekezett megnyerni. En természetesen jobbakat nem tudtam volna keresni, nem is volt az én hivatásom ezeknek a megválasztása, nem is vállalkoztam volna rá, mert bürokratikus utón nagyon bajos az ehhez szükséges informácziókat megszerezni, amik az üzleti téren működők által sokkal jobban szerezhetők meg. (Helyeslés.) Az amerikai szakértők a kérdés alapos tanulmányozása után mindenekelőtt megállapították azt, hogy az eddigi munkák a lehető leghelyesebb mederben és legtökéletesebben hajtattak végre. Geológusainknak összes megállapításait helybenhagyták és megerősítették és megerősítették azt a feltevésünket és reményünket is, hogy tényleg egy igen jelentékeny gázelőfordulásról Van szó. Sajnos, véleményük a kérdés második részét illetőleg nem volt olyan kedvező. (Halljuk ! Halljuk !) Itt több körülmény jön tekintetbe, így : az erdélyi gázforrásoknak Budapesttől való nagy távolsága ; továbbá a vasárak magassága ; a vezetésre szolgáló csövek drágasága ; végre az a körülmény, hogy Budapesten és egyáltalában a magyar városokban a földgáznak olymérvü fogyasztására, amilyent Amerikában találunk, számítani nem lehet. Nem lehet erre számítani két okból. Először azért, mert városaink már a szénfütésre és a mesterséges gázfűtésre be vannak rendezkedve, ugy, hogy egy földgázvezeték ezen berendezésnek költségeit is amortizálni lenne kénytelen, — ami természetesen elesik olyan városokban, ahol a berendezkedés egyenesen a földgáz felhasználására történik — másrészt azon körülmény miatt, hogy a mi közönségünk, konzervativizmusánál fogva, a gázfűtéstől még egyáltalában idegenkedik. Ez pedig kitűnik abból is, hogy bár nálunk, például Budapesten, a mesterséges gázfűtés a szénfütéshez képest sokkal gazdaságosabb, mint Amerika egyes városaiban, ahol mégis mindenütt mesterséges gázfűtést használnak, mind a mellett nálunk, nem igen használják. Mindezen körülmények már most azt idézik elő, hogy egyrészt igen nagy befektetési költségekre, másrészt aránylag csekélyebb fogyasztásra számithatunk, minélfogva ez idő szerint a földgáznak Budapestre való vezetése oly rizikóval járó üzletnek mutatkozik az amerikai szakértők véleménye szerint, — mely véleményt a magam részéről szintén alaposnak kell tartanom, — hogy ez idő szerint le kell tennünk arról a reményről, hogy a földgáz Budapestre legyen felvezethető. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a földgáz belátható időn belül Budapestre vezethető nem lesz és ide vezettetni nem fog. Mert ellenkezőleg, a helyzet ugy alakul, hogy mint mondtam, nem bizonyult lehetetlennek a földgáznak Budapestre való vezetése, hanem egyelőre
