Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

515. országos ülés 191b márczias 3-án, kedden. 313 Elnök: Kérem Rakovszky képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Rakovszky István: Fel kell háborodni! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István: Minden tisztességes embernek fel kell háborodni. (Zaj.) Elnök; Csendet kérek tisztelt képviselőház ! Springer Ferencz: Nem sokkal különbül vagyunk a marokkói piaczczal sem. Ha ennek az áruforgalmát nézzük, ez sem nyújt olyan biztató adatokat, amelyek bennünk azt a reményt ébreszthetnék, hogy itt valóra váljanak mindazok, amiket a javaslat és különösen az indokolás, de maguk a bizottságok is kilátásba helyeztek. Ha nézzük Marokkó áruforgalmát, látjuk, hogy Magyarország és Ausztria kivitele oda 3,957.754 K, tehát átlagban 4,000.000 K, viszont a behozatal 116.000 K. Hát, engedelmet kérek, ezt én egyáltalán nem tekintem vívmánynak, mikor tudom, hogy ez a forgalom ugyanebben a mennyiségben megvolt eddig is, külön segélyezett hajójáratok nélkül és amikor egyébként is semmi kilátás nincs arra és semmi fennforgó ok sincs, amely ezt erősitse, hogy ez a forgalom a segélyezett járatok mellett nagyobb lehessen. (TJgy van ! balfelől.) Ami a libiai piaczot illeti, azt hiszem, ez a javaslat leggyengébb része. Hát elképzelhető-e az, t. ház, hogy ott mi fel tudjuk venni a versenyt Olaszországgal, amely ebben az ő tartományában, most, a közelmúltban, oly horribilis pénz- és véráldozatokat hozott. (Igaz! ügy van! baljelől.) Nem természetes-e, hogy Olaszország Libiában szembe fog helyezkedni minden olyan kísérlettel, amely az ő kielégítendő nemzeti és anyagi érdekeit érinti ? (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Gál Sándor : Majd épen érettünk hozott olyan óriási vér- és pénzáldozatot ! (Zaj jobbfelől, Elnök csenget.) Springer Ferencz : Ezek után azt hiszem, levonhatom azt a konzekvencziát, hogy az uj piaezokra való hivatkozás sem szolgálhat indokul a segély felemelésére, (ügy van! balfelől.) Vizsgáljuk már most a többi tényezőket, amiket bátor voltam felemlíteni. Itt vannak pl. a járatok. Az kétségtelen, — ezt az egyet elismerem, mert el kell ismernie mindenkinek, aki egy kérdést objektíve akar megítélni — hogy ha én tényleg több szolgáltatást kérek, akkor köteles vagyok többet is fizetni. Ez minden kétségen felül áll, efelett nem lehet vitatkozni. A többlet mértékét azonban a tényleges helyzet, a gazdasági és egyéb viszonyok kell hog};- megállapítsák, (ügy van! balfelől.) Mikor tehát készséggel elismerem ennek az elvnek igazságát, akkor, épen ebből folyólag, nem vonhatok le más következtetést, minthogy ennek a segélyemelésnek, ha egyáltalán van jogosultsága, csak addig a mértékig szabad elmennie, ameddig egyrészt a többlet tényleg honorálva van, (ügy van! balfelől.) másrészt pedig, ha változtak a gazdasági viszonyok, legKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXII. KÖTET. feljebb addig a mértékig, ameddig a fenforgó gazdasági viszonyokat kielégíti. Ezen túlmenni, szerintem, lehetetlen. (Igaz 1 ügy van! balfelől.) Hogy állunk most már a járatokkal ? A járatok tekintetében abban a nehéz helyzetben voltunk — magam is igy voltam és, azt hiszem, mindenki, aki ezekkel a javaslatokkal foglalkozott igy volt, — hogy nekünk kellett nehéz számitásokat, összeadási műveleteket végeznünk, hogy megtudjuk állapítani, mennyi a járatok száma. Vizsgáljuk meg ezeket egj^enként. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál az 1896-iki szerződés értelmében a járatok száma volt 4894, ellenben az uj szerződés szerint 5376, a szaporodás tehát 582; a horvát szerződésben — két szerződés volt — a partvidéki forgalomban a járatok száma, a régi szerződés szerint 6629 volt, az anconai és velenczei járatnál pedig 548, összesen tehát 7177, ezzel szemben az uj szerződésben a járatok száma 13.134, a szaporodás tehát 5957. A Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság galaczi forgalmában volt eddig 72 járat szerződésileg kötelezve, a javaslat szerint lesz 108 járat, tehát a szaporodás 36. Ausztráliával járatunk nem volt, összehasonlítás tehát nincs. Kontemplálva van 16, esetleg a 46. §. szerint lesz 24 járat. (Zaj jobbfelől.) Héderváry Lehel: Nagy érdeklődés ! Szavazni be fognak jönni ! Springer Ferencz : Amelyik társaságnak tehát a javaslat a legnagyobb felemelést akarja juttatni, ahol tehát azt kellett várnunk és remélnünk, hogy ott a járatoknak száma is ahhoz mérten fog emelkedni, nagy sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy a régi szerződés szerint a járatok száma volt 540, az uj szerződés szerint pedig biztosítva van 492 járat, tehát 48 járattal kevesebb, mint amennyi a múltban volt. Ha azt látom, hogy a galaczi forgalomnál 36 járatszaporodás van, egy alárendelt jelentőségű kérdésben, ahol az évi segétyt 300.000 koronát 120.000 koronával emeli fel a javaslat és ha látom azt, hogy a tengerhajózásnál ugyan a forgalom körülbelül 6000 járattal emelkedik, tehát az előbbinek épen duplájával és tudom azt, hogy a tengerhajózásnak javarésze a forgalomnak a járatoknak személyi és helyi forgalmára megy és ha látom, hogy annál a társaságnál, amelynek a legnagyobb szubvencziót akarják juttatni, a járatok nem fognak emelkedni, hanem fogynak és csökkennek, akkor méltán kérdem azt, hát tulajdonképen min alapszik akkor az a kalkulus, az a bázis, amelyre a felemelés mértékét méltóztatott alkalmazni ? Mert eddig nem találtam egyetlenegy tényezőt sem, amelyet itt applikálni lehetne. Hogy a t. képviselőháznak mégis hű képe legyen arról, mit jelent ez a felemelés a múlttal szemben az egyes járatoknál, csináltam egy összehasonlító számítást; (Halljuk I Halljuk !) méltóztassék idefigyelni. A galaczi járatoknál eddig a segély összege kitett 180.000 koronát. 40