Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-518
452 518. országos ülés 191í márczius 6-án, pénteken. egység erejének megóvása szempontjából szerencsésnek nem tartom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az én politikám odairányult, hogy keressem az érintkezést a nem magyar ajkú polgártársainknak összeségével. De mily utón ? Keressem nem magánbeszélbetés utján, hanem megtaláljam az utat az ő szivükhöz, értelmükhöz egy minden irányban igazságos, egy minden irányban méltányos, egy minden irányban tiszteletet parancsoló, azonban a magyar nemzeti eszmét minden irányban intranzigensen fentartó politika által. Ezt a két dolgot akarom összekapcsolni. Ha megtörténik az, ami helyes a ministerelnök ur által kilátásba helyezett intézkedésekben, kinek hálásak érte? Ott vannak a nemzetiségi pártnak vezetői, azt mondják, hogy azoknak nagy befolyása, hatalma érte ezt el számukra. Nem a magyar államnak, hogy ugy mondjam, spontán igazságosságának és méltányosságának, hanem egy hatalmi tényezővel való paktálásnak, aminek azáltal, hogy a magyar államhatalom vele paktumba bocsátkozott, hatalmát, poziczióját ezzel óriásilag növelte. (Igaz! Ugy van! Taps a baloldalon.) Mi lehet az eredmény? Mi lehet az ellenérték? Az ellenérték legjobb esetben, ha czélravezetnek a tárgyalások, micsoda? Az, hogy azok az urak és az a befolyás, melyet képviselnek, végkép és elvileg lemond arról az álláspontról, melyen egész életülcet töltötték és amelylyel egész lényük összeforrt? Nem. Hanem az, hogy ideig-óráig a nem zetiségi agitáczió szünetelt volna, de elővehetik minden pillanatban újból, elővehetik épen a paktumos megállapodás természete szerint minden pillanatban, mert azt mondhatják, hogy kérem, a törvény végrehajtásában tett ez az intézkedés nem felel meg annak a méltányosságnak és korrektségnek, mi tehát felszabadultunk. Es ha ők nem teszik, hát jönnek helyükbe mások, kik ezt a. programmot felveszik és akik ugyanazon rétegeket, melyek ilyen agitácziónak befogadására alkalmasak, hatalmukba fogják keríteni. Nem, t. képviselőház, ezen az utón czélt elérni nem lehet. Czélt egyedül olyan politikával lehet elérni, mely gondosan tájékozza előbb magát minden létező jogos igény, minden létező szükséglet, minden létező sérelem, minden teljesíthető kívánság iránt és amely ezen informácziók alapján önállóan állapítja meg rendszabályainak összességét. (Helyeslés a baloldalon. Zaj jobbfelöl.) önállóan állapítja meg, t. ^képviselőház, egy olyan valóban népies, valóban demokratikus politika, mely nem egyes hatalmi faktorokkal paktál, hol az egyikkel, hol a másikkal, ma a románokkal, holnap a tótokkal, holnapután a szerbekkel vagy másokkal, hanem amely a nép összességének jogokat ad, nem nemzetiségi jogokat, hanem emberi és állampolgári jogokat, (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) nemzetiségieket annyiban, amennyiben a nemzetiségi jogok az emberi jogokban gyökereznek, anaely egyformán jóindulattal karolja, fel a haza minden polgárának jogos érdekeit, mély mindenkinek jogát tisztek és amely nem a hatalom szerint, nem pártszempont szerint méri az igazságot, hanem törvény szerint, jog szerint és ha különbséget tesz, nem a hatalmasabbnak, hanem a gyengébbnek javára teszi az igazságot. De ettől a politikától az igen t. ministerelnök ur el van zárva az ő hatalmának alapjai, eredeti és természete révén. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Az igen t. ministerelnök ur nem honosíthatja meg a kormányzatban a teljes pártatlanságot, mert hiszen a kormányzati eszközöknek nyomására van alapítva uralmának egész rendszere. (Igaz ! Ugy van ! Taps a baloldalon.) A t. ministerelnök ur nem követhet egészséges szocziálpolitikát, mert hiszen a plutokráczióval való jó egyetértés az ő hatalmának másik faktora. A demokratikus haladás ellen való küzdelmet pedig a t. ministerelnök ur egyenesen politikájának céljául tűzte ki, egyik utolsó beszédében, melynél, sajnos, nem voltam jelen, de amelyet nagy figyelemmel olvastam el s elolvastam, egészen őszintén mondom, azzal a méltánylással, amelylyel minden őszinte meggyőződés iránt viseltetem akkor is, amikor az enyémmel homlokegyenest ellenkezik és ez az antidemokratikus politika tagadhatatlanul szerez a t. ministerelnök urnak híveket, szerez híveket azoknak körében, akik azt hiszik, hogy mesterséges eszközökkel világáramlatokat lehet megállítani, akik nem látják azt, hogy olyan világtörténelmi erőkkel van dolgunk, amelyekkel szemben a leghatalmasabb pártorganizáczió, a leghatalmasabb kormány csak olyan, mint egy pehely, amelyet a szellő hoz valahonnan magával. (Taps a báloldalon.) Én ezekkel a világáramlatokkal, ezekkel az erőkkel nem akarom a magyar nemzeti érdekeket szembehelyezni, én az 1848-iki nagy hagyományokat követve, a magyar nemzeti érdekeket ezekkel össze akarom kapcsolni, én a magyar nemzetet nem tartom olyan gyengének, amilyennek — amint a túloldalon folytatott politikából következtethetem — önök tartják, de nem tartom olyan erősnek, hogy önmagában ellenálljon olyan áramlatoknak, olyan erkölcsi erőknek, amelyek az egész világot leigázták, amelyek czézárok erejét is megtörték, amelyeknek előhaladása mindenütt, Francziaországban, Németországban, Angliában ellenállhatatlan volt; én ezt a kis szigetet, amelyet mi képezünk, nem tartom elég erősnek arra, hogy ezt a nagy ütőkártyát, amely annak, aki azt kézébe veszi, még az erkölcsi mérkőzés terén is a művelt világközvéleménye előtt is fölényt ad, nemzetem ellenségeinek kezébe adhassam. (Taps a baloldalon.) Ezek a tárgyalások azonban élénk világot vetettek a t. román nemzetiségi párt vezéreinek gondolatvilágára. Evek óta ugy állanak ott, mint a jogkiterjesztés, az általános, egyenlő és titkos szavazati jog legbuzgóbb apostolai. (Ugy van! a baloldalon.) Neugebbren Emil: Az egyedüli őszinte hivei! Gr. Apponyi Albert: Ok voltak az a mumus ...
