Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-518

430 518. országos ülés 19Í4 márczius 6-án, pénteken. körülmények közt a maga tengerentúli politi­kája, tengerentúli hatalmának szempontjai irá­nyították. A XVIII. században Anglia a maga természetes ellenfelét Francziaorszában látja és ezért bárhol áll a kontinensen Francziaország valakivel szemben, az ö természetes szövetsége Francziaország ellensége lesz. A XIX. század­ban ez a helyzet megfordul. Francziaország le van törve. Kanada és India már Anglia ten­gerentúli birtokai, de Indiát uj veszedelem fe­nyegeti, az orosz. És ettől a pillanatéi fogva Anglia egész külügyi politikája mindenütt meg­keresi azokat a pontokat, ahol akár Oroszor­szágot, akár Oroszország szövetségeseit gyengí­teni tudja. Miután a szent szövetségben a század első felében és 48 után is Oroszországnak szövetsé­gese Ausztria, Anglia az elnyomott Magyar­ország, az elnyomott Olaszország barátja és védője, tárt kaput enged a magyar és olasz emigrácziónak. A 40-es években épugy láto­gatták Magyarországot az angol írók és tudó­sok, mint most. Egész könyvtár van műveikből. Akkor azonban nem a magyar nemzetiségek elnyomatását, hanem Magyarország elnyomatását irták meg, akkor Magyarország volt a barát. Jól tudjuk, hogy ez a hangulat oly erős volt, hogy Kossuth Lajos s kormánya az utolsó pil­lanatik bíztak Palmerston intervencziójában. Mi történt azonban néhány évtized múlva ? A világpolitikai helyzet megváltozott. Orosz­ország és Anglia megint közelebb kerültek egy­máshoz és Anglia közvéleményét az utolsó tiz évben egy uj veszedelem egy uj, majdnem azt mondanám: fixa idea foglalkoztatja és ez a német veszedelem. Es ezért fordul ismét az angol politika. (Ugy van! a jobboldalon.) És ezért van szerencsénk Seotus Viatorhoz. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezért van szerencsénk az angol czikkekhez, ezért van Londonban meeting ás tár­gyalás, amelyben leleplezik, hogy Magyarorszá­gon a nemzetiségek ellen mit csinálnak. Ezért jelent meg Buxton a Balkán-szövetség nevében Belgrádban, Zágrábban, ezért jelennek meg az angol szaktudósitók a miavai és szeniczei vá­lasztáson, mert arról van szó, hogy az Ausztria­Magyarország által elnyomatott szlávokat kell megvédeni, vagyis az orosz szövetség javára a német-magyar dualizmust kell gyengíteni, (ügy van! a jobboldalon.) Odaát ülő t. képviselőtársaim ugy látszik, nem értik meg azt, hogy én egy távolról vett, majdnem mondhatnám, világpolitikai perspektí­vát miért idézek fel itt? Azonnal meg fogom magyarázni. Mert Seotus Viatornak vannak Magyarországon is barátai és hivei, (Ugy van! a jobboldalon.) mert Seotus Viatornak vannak barátai, akik a legmelegebb szeretettel, a leg­melegebb ragaszkodással, a legmelegebb tisztelet­tel irnak róla, de azok a férfiak, akiknek jó­hiszeműségét, becsületességét és meggyőződését nem vonom kétségbe, mert politikai ellenféllel azt nem teszem meg soha, de azok a férfiak nem a mi sorainkban ülnek, hanem a t, ellenzék vezéralakjaival állnak egy pódiumon évek óta. (Nagy tnozgás a bal- és a szélsőbáloldalon.) Fel fogom olvasni az erre vonatkozó idéze­teket. (Mozgás a bál- és a szélsobáloldálon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Fel fogom olvasni a Seotus Viator két legutóbb megjelent munkájának bírálatát, amelyet egy szemle közöl, amelynek irányával nem értek egyet, amelynek tudományos és becsületes jóhiszeműségében azon­ban nem kételkedem, amelynek irányától a t. ellenzék vezetőit azonban egy világ választja el, amely a következő szavakkal aposztrofálja Seotus Viator könyveit. (Olvassa.) »Seotus Viatornak ez uj könyvét is az a gazdag adatgyűjtés az az éles kritikai látás jellemzi, mint a Rácul Problem in Hungaro czimü munkáját. Megírja a privigyei, szeniczei, szászvárosi stb. választások történetét sok ere­deti oklevél s megbízható tanuközlések alapján.« Bakonyi Samu: Majd ha itt lesz az az ur, akkor polemizáljon vele! (Zaj.) Farkas Pál (olvassa) :...»& becstelenség azon lánczolatát, melyet magyar alkotmányos életnek szokás nevezni. Seotus Viatornak ezt az utolsó könyvét persze újra fizetett bérencz művének bélyegzik azok, kik a mindenkori kor­mányhatalom szószólói. A független magyar közvélemény ellenben hálás lesz eme angol utazónak, mint mindenkinek, ki a magyar köz­élet ezen legnagyobb szégyenének erkölcsi disz­kreditálásához hozzájárul.« T. ház! Seotus Viatornak most őszszel egy uj könyve jelent meg, melyben a trializmust veti fel és követeli. Ebben az uj könyvében Seotus Viator teljesen azon angol politikának szolgálatában áll, melyet előbb jellemeztem és amely a monarchia szláv elemeit próbálja fellá­zítani a monarchiában megnyilatkozó dualizmus ellen, ezen szláv propaganda érdekében propo­nál egy trialisztikus államformát, Bécsben egy Oentralparlamentet, azután Budapesten, Zág­rábban és Bécsben egy-egy országos parlamen­tet és 19 Landtagot. Ennek a könyvnek bírá­latában azt olvassuk ugyannak a férfinak tol­lából, aki már gróf Apponyi Albert képviselő úrral is egy pódiumon állt. Gr. Apponyi Albert: Az megtörténhet! (Fel­kiáltások jobbfelöl: Ki az ? Jászi! Zaj a bal­oldalon.) Farkas Pál (olvassa): »Túlzás nélkül ne­vezhetjük az angol publiczista munkáját a leg­teljesebb forrásműnek, mely a világirodalom­ban ezen kérdésben létezik és leszámítva né­hány kisebb-nagyobb elfogultságát a magyar dolgokkal szemben, fentartás nélkül dicsérhet­jük lelkiismeretességét, igazságos törekvését, szé­les látkörét.« T. ház! Ha én a politikában nem volnék a lojális fegyverek használatának hive, akkor most én ezt a kérdést ugy állítanám be, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom