Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-518
424 518. országos ülés 19íí általános választói jogot meg kell hogy csinálja, nem léptette életbe, nem csinálta meg. És miért nem ? Mert nem volt megoldva a nemzetiségi kérdés, félt a nemzetiségi veszedelemtől. Ez a mostani kormány szintén reakczionárius választójogi törvényt csinált. Bakonyi Samu : Ez igaz, de nem harczoltak ellene. (Ellenmondás a jobbközépen.) Nliháli Tivadar: Ilyet csinált, mert szintén féltette a magyar szupremácziát, szintén nem oldotta meg a nemzetiségi kérdést, félt a nemzetiségi veszélytől, amely újból felszinen lebegett, annyival is inkább, mert az ellenzék részéről az a vád érte, hogy minket privilégiumokkal látnak el a választási törvényben, holott, amint kitűnt, 43 kerület helyett lesz 20—22. (Mozgás.) Holló Lajos: Már tudják ! Gr. Tisza István ministerelnök : Megmondtam én is ! Gr. Apponyi Albert: Halljuk! Halljuk! (Zaj és mozgás.) Elnök:.Kérem Kún Béla képviselő urat, ne zavarja a szónokot. wliháli Tivadar : Ami pedig az előttem szólt t. képviselő urnak határozati javaslatát illeti, ahoz is hozzájárulnék, ha világosabban fejezte volna ki, hogy mit ért egységes magyar állam alatt. Ha az egységes magyar állam alatt azt fogja érteni, hogy az államban lakó összes nemzetiségek akármi utón, akár szép utón, akár erőszakosan beolvasztassanak a magyar fajba, (Mozgás.) ilyen egységről nem lehet beszélni. Ha egység alatt a nyelvi egységet értik, ami utópia, de aminek életbeléptetését akarhatják, akkor mi ezt az eszmét el nem fogadhatjuk, — mert természetesen, öngyilkosokká nem lehetünk, — mert az országban élni és fejlődni akarunk, ugy, ahogy vagyunk ez ország határai közt. De azt, amit az Isten adott, a nemzeti öntudatot, a nemzeti individualitást, a valláshoz való ragaszkodást, azt követeljük, arról nem mondhatunk le és akárhogyan fognak e tekintetben igyekezni, hogy ilyen irányban vezessék a politikát Magyarországon, ez nemcsak a magyarajku népek érdeke ellen, de a mag) r ar nép érdeke ellen is történik, mert meg vagyok róla győződve, hogy a sovinizmus ellentétben áll a magyar nép érdekeivel. Bakonyi Samu : De az önök sovinizmusa is ! Polónyi Géza : A román sovinizmus is ! Mi hali Tivadar: Méltóztassék most megengedni, hogy pártom nevében a Jakabffy Elemér t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslattal szemben külön határozati javaslatot nyújtsak be. Ez igy hangzik (olvassa) : »Határozati javaslat. Miután az utolsó négy évtizedben folytatott kormányrendszer azon végzetes felfogása, hogy Magyarország esak ugy állhat fenn, ha annak összes népfajai a magyar fajba olvasztva egy, nyelvben és faj érzetben egységes, tömör nemzetet képeznek, merő ellentétben áll azon Magyarország ezredéves történetével, melyet már alapitója és első királya Szent István polyglott márcziüs 6-án, pénteken. országnak ismert és mint ilyen, ezen évezred minden kül- és belviharainak állott ellent, ezzel oly kétségtelen bizonyítékát adván, hogy valóban nem szorult semminemű mesterséges létgarancziákra és mégkevésbbé épsn oly czélellenes garancziára, mint a mesterséges fajösszeforrasztás kisérlete, melynek csak egy eredménye van, tudniillik azon mély meghasonlás, mely Szent István koronájának népeit más is két ellenséges táborba osztja : utasittatik a kormány, hogy épen az ország belső konszolidácziója érdekében nyiltan és minden utógondolat nélkül oly állampolitikát inauguráljon, mely az ország politikai államegységének követelményeit és népeinek nemzeti létének feltételeit egymással teljes összhangba tudja hozni.* Kérem határozati javaslatom elfogadását. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ! Nincs szándékomban a vita jelenlegi stádiumában a napirenden lévő kérdés meritumával foglalkozni— fentartom magamnak a jogot, hogy e tekintetben a vita későbbi folyamán szólaljak fel — de azt hiszem, kötelességemet teljesitem, ha bizonyos felvilágosításokkal egészitem ki az előttem felszólalt t. képviselő ur előadását. Indit engem kizárólag az a törekvés, hogy ez az ügy minden részletében teljesen és világosan álljon a t. ház és a közvélemény előtt. '(Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ha • nem csalódom, múltkori válaszomban már emiitettem, hogy minden egyes találkozásunk és megbeszélésünk alkalmával — nem minden egyes napon, de minden találkozás alkalmával, midőn végigbeszéltük a kérdéseket, — én e beszélgetések végeztével a magam álláspontját reasszumálva Írásban adtam át az illető uraknak, hogy mindenféle félreértésnek elejét vegyem. Szolgálatot vélek tenni az ügy tisztázásának és helyes megítélésének, ha bátor leszek most felolvasni azt a választ, amelyet a múlt év április havában adtam erre az irott pro-memoriára, amelyet a képviselő urak nekem átnyújtottak, s amelyet a t. képviselő ur az előbb felolvasni szives volt. Az akkori beszélgetések reasszumálása gyanánt én a magam álláspontját — méltóztatik talán emlékezni, hogy akkor nem voltam még felelős állásban, hanem csak a magam egyéni álláspontját képviselhettem — a következőkben foglaltam Írásba (olvassa) : »ad 1. A törvény teljes szabadságot biztosit a románoknak a román tannyelvű nép- és középiskolák állítására s az állam őket ezen joguk gyakorlásában tetemes anyagi áldozattal (tanítói és tanári fizetéskiegészités) támogatja.« Az egyetemi oktatásnak azonban államinak és egységesnek kell lennie és annak, mint általában az állami oktatásnak, tannyelve csak magyar lehet Azt azonban a teljes jó viszony helyreálltával készséggel konczedálnám, hogy ugy az egyetemeken, mint a magyar tannyelvű középiskolákban a hazában beszélt nem-magyar nyelvek az eddiginél intenzivebben taníttassanak és a magyar tannyelvű iskolákat látogató nem-magyar anya-
