Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-517

5Í7. országos ülés Wíi i irányait megjelölni hivatvák. És csak természetes, hogy azok, akik az igen t. ministerelnök ur személye és politikája iránt bizalmatlansággal viseltetnek, attól féltek — sajnos olyanok is voltak, akik azt remélték, — hogy ezek a nyilatkozatok az egységes magyar nemzeti állam eszméjének sirásói lesznek. Mi azonban, akik ezen padokon ülünk, lelkünk egész nyugalmával vártuk ezen nyilatkozatokat, mert mi tudjuk azt, hogy nem létezhetik olyan becsületes magyar ember, aki az egységes nemzeti magyar állameszmét feláldozni képes volna, de legkevésbbé volna erre képes Tisza István. (ügy van! Ugy van! jobbfelől.) Elhangzott ez a beszéd és mi meggyőződtünk annak minden mondatából, minden szavából, hogy itt nem történt egyéb a beszéd elmondását megelőző eszmecserék alatt, minthogy egy nagy konczepczióju agy igazságszeretően és liberálisan harmóniát keresett idegen ajkú honfitársainkkal. Igazságszeretet és liberalizmus pedig az egységes magyar nemzeti állam ártalmára nem lehet soha (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) Harmóniát keresett azzal, hogy kilátásba helyezte a kormányhatalom részéről, hogy a kormány mindent el fog követni abból a czélból, hogy a nem magyar ajkú polgártársaink gazdasági és kulturális fejlődése minden tekintetben lehetővé tétessék, vagyis kilátásba helyezte azokat, a miket az előbb elmondottak szerint egyedül tartok alkalmasaknak arra, hogy a nemzetiségi ellentétek elsimuljanak, a nemzetiségi érzések mesterséges felizgatásának gátja vettessék, a faji gyűlölet megszűnjön. Mert, t. ház, csak erről lehet szó. (Ugy van! jobbfelől.) Én azt hiszem, hogy mi csak azt kívánhatjuk és azt hiszem, jól értelmeztem a ministerelnök ur beszédét, e beszéd tartalmát, amikor azt tartom, hogy a ministerelnök úrtól is távol áll az a felfogás, mint hogyha az egységes magyar nemzeti állameszme boldogulása csak ugy volna remélhető, ha teljesen megszűnnének a nemzetiségi sajátosságok, hogyha megsemmisülne a fajszeretet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) T. ház ! Sajnos, az a harmónia, amelyet a ministerelnök ur oly hőén óhajtott, ezidőszerint, létre nem jött, de ne higyjük azt, hogy az a beszéd, amely innét elhangzott, nyomtalan maradt. Nekem alkalmam volt meggyőződni rövid néhány hónap alatt arról, hogy az az őszinte, igazságos és liberális hang, amely a ministerelnök ur beszédéből terjedt az ország perifériái felé, mély hatásokat keltett idegen ajkú polgártársaink vezetői és a nagy néptömegek között egyaránt, sőt azoknál is, akik most utóbb sajtóközlemények utján ennek ellenkezőjét igyekeznek elhitetni. (Ügy van ! ügy van ! jobbfelől.) Nekem az a meggyőződésem, hogy az a fáradtság, amelyet a ministerelnök ur idegenajku polgártársainkkal való harmónia keresésére forditott, nemcsak hazafias.volt, nemcsak nem ártott a nemzeti egységes magyar állam eszméjének, írczius 5-én, csütörtökön. 415 hanem ez a fáradtság előbb-utóbb eredményes is lesz. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás balfelől.) Ezektől a gondolatoktól áthatva, vagyok bátor a következő határozati javaslatot előterjeszteni (Halljuk I Halljuk! Olvassa) : »A képviselőház a magyar nemzet évezredes tradiczióihoz hiven, az állam egységéhez és nemzeti jellegéhez tántorithatatlanul ragaszkodik. E mellett a hazának nem magyar ajkú polgárait nemcsak a jogegyenlőség jótéteményeiben részesiteni, de minden olyan óhajuk elérésében készségesen támogatni hajlandó, amely az egységes nemzeti állam alapelvével összefér. A kormánynak ez irányban kifejtett tevékenységét teljes elismeréssel helyesli és a ministerelnök urnak Bujanovics Gyula képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul veszi.« (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik. Zaj balfelöl.) Elnök: Ki a következő szónok ? Szepesházy Imre jegyző: Miháli Tivadar! Miháli Tivadar: T. képviselőház ! Tekintettel arra, hogy az ügy nagy fontossága miatt bővebben kivánok a tárgyalás alatt levő kérdéssel foglalkozni, és az idő már amúgy is igen előrehaladt, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésre halaszt hassam. (Helyeslés. Mozgás balról.) Elnök : Mivel a t. képviselő ur a házszabályok 206. §-a értelmében a napirend tárgyalására kitűzött idő letelte előtt egy negyed órával, arra való hivatkozással, hogy hosszabb beszédet kivan mondani, beszédének a legközelebbi ülésre való halasztását kéri ennélfogva annak konstatálásával, hogy a tárgyalási időből már tényleg csak egy óranegyed van hátra, azt hiszem, megengedi a t. ház, hogy a képviselő ur elhalaszthassa beszédét. (Helyeslés.) Amennyiben ehhez méltóztatnak hozzájárulni, nem marad más hátra, mint hogy megtegyem javaslatomat a legkzöelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Ezt megelőzőleg azonban bátor leszek egy körülményre figyelmeztetni a t. házat. (Halljuk ! Halljuk !) A szándék az, hogy a holnapi ülés után a legközelebbi ülést a jövő hét szerdáján tartsuk. Minthogy szerda interpellácziós nap és minthogy a házszabályok értelmében az interpellácziós napot megelőző ülés végén az interpellácziós könyvet fel kell olvasni, ennélfogva holnap, amennyiben a t. ház napirendi javaslatomat elfogadja, üléss fog tartani, az ülés végén fel kell olvastatni az interpellácziós könyvet és szerdán csak azok a képviselő urak interpellálhatnak, akik a holnapi ülés végéig interpellácziójukat bejegyzik. Bátor vagyok erre a képviselő urak figyelmét íelhivni. Amennyiben tehát a képviselő urak interpellácziót óhajtanak szerdára bejegyezni, méltóztassanak azt a holnapi nap folyamán megtenni. (Helyeslés.) Ezek után megteszem javaslatomat a leg-