Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-517
517. országos ülés 191k márczius 5-én, csütörtökön. 389 Rakovszky István : Csak azt olvassa, ami idetartozik ! Elnök: Kérnem kell, hogy méltóztassék kizárólag csak arra szorítkozni, ami a tárgyhoz tartozik. Bartos János: Ami nem tartozik a tárgyhoz, azt fel sem olvastam, (ügy van! balfelől.) Haller István: Csak az Adriára vonatkozó részt olvasta ! BartOS János: Én csupán azt olvastam fel, ami a mezőgazdaság panaszaira és bajaira vonatkozik. (Olvassa) : »Annál kevésbbé megokolt azonban a gazdag szubvenczionálás, mert a társaságok — különösen a legbőségesebben dotált Adria — a legminimálisabb nemzeti igényeket sem elégíti ki, jelentékenyebb mezőgazdasági érdek pedig, mely hazánk termelési viszonyaiból kifolyólag elsősorban kell, hogy figyelembe vétessék, egyáltalában nem fedezhető fel a társaságok által szolgált czélok körében. Mai helyzetünkben a termelés nagyarányú fejlesztése nélkül nincs is arra kilátás, hogy az export számára nagy feleslegek álljanak rendelkezésre. Kénytelenek vagyunk tehát a tervezetek ellen szavunkat felemelni. Állásfoglalásunk igazolása végett sorrendben tárgyaljuk az egyes társaságokkal kötött szerződéseket különös figyelemmel a törvényjavaslat indokolására. Az Adria Tengerhajózási Társasággal kötendő szerződés értelmében a társaság heti illetőleg kéthetenkénti járatokat tart fenn Fiúméból Olaszország nevezetesebb kikötőinek érintésével Marseillebe a spanyol portugál és az északafrikai kikötőkbe. Havi járatokat tart fenn csupán az angol kikötőkbe, sőt Liverpoolba, Hullba és Hamburgba csak ugy létesit önálló járatokat, ha »a kivitel érdeke« — mint a szerződés tervezete mondja — ugy kivárja. Ha járatot tart fenn az eddigi két havi járat helyett Braziliába is, amelyet esetleg a La-Plata államokra is kiterjeszt. Hogy mi érdeke van a magyar kivitelnek abban, hogy az afrikai járatok szaporittássanak és az angol járatok elhanyagoltassanak, ami szinte egyet jelent az odairányuló forgalomnak a szabad hajózásra való bízásával, azt a magyar lisztipar érdekkörei tudnák különösen megmondani, akik nem ok nélkül panaszkodnak, hogy az Adria tarifapolitikája és menetrendi zavarai okozták nem kis részben azt, hogy virágzó lisztkivitlünk szinte teljesen megszűnt. Olaszországgal való forgalmunk megkivánja a járatok gyarapítását, de hogy Brazília és a La-Plata államok exportőrjeinek miért kell e vonalak szubvenczionálása és a járatok szaporítása által megkönnyitenünk, hogy kávéjukkal és egyéb termékeikkel eláraszszanak bennünket, mikor kivitelünk oda az Adria utján eddig is alig tett ki többet 3000 tonnánál, nem birjuk megérteni, még kevésbbé azt, miért kell ezen járatokért esetleg közel másfélmillióra rugó uj szubvencziót biztosítani s a La-Plata államok mezőgazdasági termékeinek behozatalt saját kárunkra előlsegitenünk.« (Ugy van! Ugy van! balfelől. Olvassa): »Nem látjuk a magyar kivitel érdekeit megvédve eg) r ébként a szerződésben azért sem, mert mig a 3. |-ban ki van kötve, hogy a hajók a kéj utasok részére megfelelő luxussal legyenek berendezve és az általános megállapodások kimondják a magyar kivitel elsőbbségét, de midőn preczizirozásra kerül a sor, a 11. §-ban csupán annyit köt ki a szerződés, hogy a hajók térfogatának legalább %-át kell csupán a magyar kikötők számára fenntartani és nincs semmi emlités arról, hogy a magyar kikötő védelme czéljából az érkező hajók csak Fiume után érinthessék Triesztet, az osztrák kikötőt. Ellenben meg van engedve, hogy hajói bizonyos esetekben Fiumét ne is érintsék.« Kérdem tehát, t. ház, az igen tisztelt minister urat, miért nem vették figyelembe az ország gazdaközönségének felszólalását. Ilyen szerződések beterjesztése alkalmával félve kerülnek minden hozzászólást és kizárólag csak azokkal bocsátkoznak tárgyalásokba, akik sarczolni, zsarolni akarnak. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tagadhatatlan, hogy az Adriai-tengeren nagy feladataink vannak és hogy tengerhajózási viszonyainkat rendezni kell; de állítom, hogy a magyar tengerhajózás érdekeit igy megvédeni egyáltalán nem lehet. Panamaszagu szerződésekkel nem lehet a közérdeket szolgálni. (Igaz ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Előttem szóló t. képviselőtársaim, különösen Rakovszky István, pontonként mutatták ki, hogy ez a szerződés a megdöbbentően horribilis szubvenczió fejében az államhatalomnak nemcsak hogy kellő ingerencziát nem biztosit, hanem még továbbmenőleg az »Adriá«-nak, ennek a jól szubvenczionált hajóstársaságnak uj monopóliumot teremtve, egyenesen megcsorbitja az állam és az ország jogait. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ez nem nemzetgazdasági és nem közlekedési politika és azért, t. uraim, a túloldalon ne keressenek önök ezen akcziónak ilyen hangzatos czimeket, hanem legyen bátorságuk őszintén be is vallani ezt a harácsolást, mert ezt a szerződést, ezt a javaslatot másnak nevezni nem lehet. (Igaz! ügy van ! a baloldalon. Mozgás jobbfelől.) T. ház ! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől. Elnök csenget.) Ez nem közlekedési politika. Elnök (csenget) : A t. képviselő ur beszédének elején a következő kifejezéseket használta (olvassa) : »A kormány kicsinyes, gyalázatos, szégyenletes eszközökkel dolgozik.* BartOS János: Igen, használtam ezeket a kifejezéseket. Elnök: Ez elkerülte a figyelmemet, s azért ezekért a kifejezésekért a képviselő urat utólagosan rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső: Ezért félbe kell szakítani a szónokot! Polónyi Géza: Ráért volna holnap is ! B. Podmaniczky Endre: Nagyon szellemes ! (Zaj.)
