Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516. országos ülés ídik márczius í-én, szerdán. 3G5 következő enuncziácziót voltam bátor tenni (olvassa) : »A t. képviselő ur jól értette az én javaslatomat. Természetesen mindenik javaslatnál megujittatik az általános vita — amennyiben lesznek jelentkezők — s csak természetes az is, hogy a szerződés pontjaihoz is joga lesz hozzászólni minden képviselő urnak.* Ezt mondtam akkor, ezt mondom ma is és egyáltalában nincs itt szó jogelkobzásról; de minthogy a házszabályok ugy intézkednek, hogy minden törvényjavaslat részletes tárgyalása szakaszonként történjék, csak természetes, hogy, ha egy törvényjavaslat valamely szakaszába bele van foglalva egy több szakaszból álló szerződés, akkor ez ama szakasz egy részének tekintetik és annál a szakasznál minden képviselő ur élhet azon jogával, hogy a belefoglalt szerződés bármelyik pontjához hozzászóljon, bármely pontjához módositványt, indítványt adhasson be. Ha a t. képviselő ur, most, az B. §-nál feláll, és beterjeszt — a mint mondta — kilenczven módositványt, ezt természetesen joga van megtennie. Az iránt pedig, hogy a szavazást hogyan fogom elrendelni és hogy a ház mi módon fog határozni, — méltóztassék szintén nyugodtnak lenni; ebben is teljesen házszabályszerüleg fogok eljárni. (Helyeslés a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Hát ha öt módositvány van? Elnök: Kivan valaki a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 5. §-ához hozzászólni? Amennyiben szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 5. §-át elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslat 5. §-át elfogadta. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik a napirend 2. pontja: az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslata (ír. 969, 986). Következik elsősorban az általános vita. Kíván az előadó ur a szólásjogával élni? (Félkiáltások a jobboldalon: Nem kivan!) Kivan valaki szólni? Szepesházy Imre jegyző: Haller István! . Haller István: T. képviselőház! Régen nem volt részünk abban, hogy a képviselőházban olyan jóindulatú, — hogy ne mondjam — kedélyes órákat tölthettünk el, mint a minőben ma délelőtt volt részünk . . . Szmrecsányi György: Ez ugy van! Haller István :, . amidőn az igen t. kereskedelemügyi minister ur sorra vette mindazokat az ellenvetéseket, amelyeket az ezen oldalon ülő szónokok a szerződések ellen tettek és igyekezett azokra lojálisán, teljesen jóhiszeműen és — ez konstatálható — mindannyiunk által feltétlenül honorált jóindulattal megfelelni. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a mód valóban sokkal inkább alkalmas a kapaczitálásra. . . Szmrecsányi György: Mint a gorombáskodás! (Derültség jobbról.) Haller István: . . . a tárgyalásnak az a formája, amelyet a kereskedelemügyi minister ur választott, mindenesetre sokkal jobban megfelelne a parlamenti tárgyalások kellékeinek és annak a szükségnek, hogy itt lehetségessé váljék a kapaczitáczió, mint az a mód, amelynek akárhányszor részesei vagyunk, amikor magas lóhátról, nem annyira argumentumokkal, mint hatalmi szóval . . . (Mozgás a jobboldalon.) (Ugy van! ugy van! balfelöl.) Szmrecsányi György: Gorombáskodásokkal. (Derültség a jobboldalon. Ugy van! balfelöl. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Haller István : ... nem annyira arra törekszenek, hogy parlamentái-is fegyverekkel, megbecsülve azokat, akiknek ellenkező véleményük van, őket meggyőzzék, hanem mindig inkább a legyőzés az a czél, amelyre felszólalásaik alkalmával itt a minister urak is többször törekedtek. Én nagy örömmel konstatálván a tárgyalások módjában beállott ezt a változást, újból megismétlem, hogy igenis ez volna sokkal inkább megfelelő módja a tárgyalásnak, hogy ellenzék és túloldal egymást bizonyos törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával legalább megérthesse. És a kapa'zitálásnak ez a módja lett volna akkor, ha a t. kereskedelemügyi minister urnak argumentumai is lettek volna. (Ugy van! balfelöl.) Argumentumai azonban, legalább nagystílű és meggyőző argumentumai azokra a főellenvetésekre, amelyeket a szerződések ellen erről az oldalról tettek, nem voltak a kereskedelemügyi minister urnak. E helyett, az ő egész felszólalásának tenorjától eltérőleg, meggyanúsított bennünket. Br. Harkányi János kereskedelemügyi minister (tagadólag int). Haller István: Igen, meggyanúsított bennünket, mondván, hogy meg van győződve arról, hogy bennünket nem tud meggyőzni, mert nem lehet meggyőzni azokat, akik bizonyos előre feltett szándékkal, bizonyos fixa ideával jönnek ide és nem akarják magukat meggyőzetni. (FelMáltások jobbfeV'l: Ugy is van!) : T. kereskedelemügyi minister ur, amint mi egyrészt lojálisán elismerjük és jövőre is kérjük teljes jóindulatát, ugy viszont másrészről visszautasítjuk a gyanúsítást, hogy nem vagyunk meggyőzhetők. De természetes dolog, hogy meggyőződésünkhöz a jóindulaton kívül egyébre is szükség van. A t. kereskedelemügyi minister ur jóindulatát mi teljes mértékben honoráljuk, de a jóindulaton kivül szükségesek az argumentumok is, ha a t. kereskedelemügyi minister ur