Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516. országos ülés ídik márczius í-én, szerdán. 3G5 következő enuncziácziót voltam bátor tenni (ol­vassa) : »A t. képviselő ur jól értette az én javas­latomat. Természetesen mindenik javaslatnál megujittatik az általános vita — amennyiben lesznek jelentkezők — s csak természetes az is, hogy a szerződés pontjaihoz is joga lesz hozzá­szólni minden képviselő urnak.* Ezt mondtam akkor, ezt mondom ma is és egyáltalában nincs itt szó jogelkobzásról; de minthogy a házszabályok ugy intézkednek, hogy minden törvényjavaslat részletes tárgyalása sza­kaszonként történjék, csak természetes, hogy, ha egy törvényjavaslat valamely szakaszába bele van foglalva egy több szakaszból álló szerző­dés, akkor ez ama szakasz egy részének tekin­tetik és annál a szakasznál minden képviselő ur élhet azon jogával, hogy a belefoglalt szer­ződés bármelyik pontjához hozzászóljon, bár­mely pontjához módositványt, indítványt adhas­son be. Ha a t. képviselő ur, most, az B. §-nál feláll, és beterjeszt — a mint mondta — ki­lenczven módositványt, ezt természetesen joga van megtennie. Az iránt pedig, hogy a szava­zást hogyan fogom elrendelni és hogy a ház mi módon fog határozni, — méltóztassék szin­tén nyugodtnak lenni; ebben is teljesen ház­szabályszerüleg fogok eljárni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Szmrecsányi György: Hát ha öt módosit­vány van? Elnök: Kivan valaki a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 5. §-ához hozzászólni? Amennyiben szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom ; következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tör­vényjavaslat 5. §-át elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslat 5. §-át elfogadta. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmad­szori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik a napirend 2. pontja: az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság­gal kötendő szerződés beczikkelyezéséről a kereske­delemügyi minister törvényjavaslata (ír. 969, 986). Következik elsősorban az általános vita. Kíván az előadó ur a szólásjogával élni? (Fél­kiáltások a jobboldalon: Nem kivan!) Kivan valaki szólni? Szepesházy Imre jegyző: Haller István! . Haller István: T. képviselőház! Régen nem volt részünk abban, hogy a képviselőházban olyan jóindulatú, — hogy ne mondjam — kedé­lyes órákat tölthettünk el, mint a minőben ma délelőtt volt részünk . . . Szmrecsányi György: Ez ugy van! Haller István :, . amidőn az igen t. kereske­delemügyi minister ur sorra vette mindazokat az ellenvetéseket, amelyeket az ezen oldalon ülő szónokok a szerződések ellen tettek és igyeke­zett azokra lojálisán, teljesen jóhiszeműen és — ez konstatálható — mindannyiunk által feltétlenül honorált jóindulattal megfelelni. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a mód valóban sokkal inkább alkalmas a kapaczitálásra. . . Szmrecsányi György: Mint a gorombásko­dás! (Derültség jobbról.) Haller István: . . . a tárgyalásnak az a for­mája, amelyet a kereskedelemügyi minister ur választott, mindenesetre sokkal jobban megfe­lelne a parlamenti tárgyalások kellékeinek és annak a szükségnek, hogy itt lehetségessé vál­jék a kapaczitáczió, mint az a mód, amelynek akárhányszor részesei vagyunk, amikor magas lóhátról, nem annyira argumentumokkal, mint hatalmi szóval . . . (Mozgás a jobboldalon.) (Ugy van! ugy van! balfelöl.) Szmrecsányi György: Gorombáskodásokkal. (Derültség a jobboldalon. Ugy van! balfelöl. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Haller István : ... nem annyira arra törek­szenek, hogy parlamentái-is fegyverekkel, meg­becsülve azokat, akiknek ellenkező véleményük van, őket meggyőzzék, hanem mindig inkább a legyőzés az a czél, amelyre felszólalásaik alkal­mával itt a minister urak is többször töre­kedtek. Én nagy örömmel konstatálván a tárgya­lások módjában beállott ezt a változást, újból megismétlem, hogy igenis ez volna sokkal inkább megfelelő módja a tárgyalásnak, hogy ellenzék és túloldal egymást bizonyos törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával legalább megérthesse. És a kapa'zitálásnak ez a módja lett volna akkor, ha a t. kereskedelemügyi minister urnak argumentumai is lettek volna. (Ugy van! bal­felöl.) Argumentumai azonban, legalább nagy­stílű és meggyőző argumentumai azokra a fő­ellenvetésekre, amelyeket a szerződések ellen erről az oldalról tettek, nem voltak a kereske­delemügyi minister urnak. E helyett, az ő egész felszólalásának tenorjától eltérőleg, meggyanúsí­tott bennünket. Br. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister (tagadólag int). Haller István: Igen, meggyanúsított ben­nünket, mondván, hogy meg van győződve arról, hogy bennünket nem tud meggyőzni, mert nem lehet meggyőzni azokat, akik bizonyos előre feltett szándékkal, bizonyos fixa ideával jönnek ide és nem akarják magukat meggyőzetni. (Fel­Máltások jobbfeV'l: Ugy is van!) : T. kereskedelemügyi minister ur, amint mi egyrészt lojálisán elismerjük és jövőre is kér­jük teljes jóindulatát, ugy viszont másrészről visszautasítjuk a gyanúsítást, hogy nem vagyunk meggyőzhetők. De természetes dolog, hogy meg­győződésünkhöz a jóindulaton kívül egyébre is szükség van. A t. kereskedelemügyi minister ur jóindulatát mi teljes mértékben honoráljuk, de a jóindulaton kivül szükségesek az argumentu­mok is, ha a t. kereskedelemügyi minister ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom