Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

510. országos ülés 1913 márczius 4-én, szerdán, 363 nyok között az adómentesség szempontjából és azt mondotta, hogy mi hátrányosabb helyzetben leszünk. Nézetein szerint az egyszerű összehasonlítás nehéz, mert ott más bázis van; ott az adómentességet bizonyos cziklusra adják és igy megeshetik, hogy egy aránylag rövidebb életű hajó is adózás alá kerül, mig minálunk az adómentességnek más a bázisa, azaz minden hajóra tiz év adatik. Tényleg kérdés, hogy érdekünk-e a szabad hajózást abban támogatni, hogy a társaság a régibb hajókat is foglalkoztassa és kérdés, hogy a törvénynek ezen rendelkezése nem serkenti-e őket arra, hogy minél inkább igyekezzenek nj hajókat beszerezni. A képviselő ur kívánatosnak jelezte azt is, hogy ne a társaság tiszta nyeresége, hanem a tonnatartalom alapján szabassék meg a hajók adója. Ennek a kérdésnek a megoldása is nagyobb tanulmányt igényel. Egyik t. képviselőtársam, bizonyságául annak, hogy a törvényjavaslat és az indokolás összeállítása mennyire zavaros és rossz, felhozta, hogy azt a közlekedési és közgazdasági bizottság is érthetetlennek és kiigazitandónak mondotta. Megnyugtathatom a t. házat, hogy ezek a kiigazítások már keresztülvitettek és ezek miatt nem kell aggódnia a t. képviselő urnak. A legnagyobb sérelemnek mondotta Rakovszky t. képviselőtársam az Adria azon előjogát, hogy egyenlő feltételek mellett ő vele kell az államnak megkötnie az ujabb szerződést. Erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy ez nem uj keletű, ez a régi szerződésben 'is benne van. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ez már szentesíti ezt a dolgot, ha állitom, hogy bizonyos fokig a közgazdaságnak is érdeke, hogy az folytassa a szolgálatot, az a vállalat, amely arra már be van rendezve, akit megszoktak a szállítók, akinek az összeköttetései is megvannak. Ez nem kizárólag a társaság érdeke, hanem az államnak is érdeke. Elismerem, hogy ez az opezió-jog megnehezíti azt, hogy más társaságokkal szerződés köttessék, viszont azonban a versenytárs is megnehezítheti az Adriának a szerződés megkötését, amennyiben olcsóbb ajánlatot tesz és igy az Adriát az elé állítja, hogy leszállítsa igényeit vagy jiedig lemond a szerződésről. Itt tehát megint túllő t. képviselőtársam a czélon, ha azt állítja, hogy ez kizárólag az Adria érdeke, ismétlem nem is szólva arról, hogy a régi szerződésekben is benn volt, hogy tehát ez nem újítás amelyet, mint mondják, mi »loptunk« ide bele. Nagyon hosszú ideig vettem igénybe a t. ház idejét. (Hálljiüc! a jobboldalon.) Iparkodtam lojálisán és objektíve megfelelni a felhozott észrevételekre. Annyira elbizakodott nem vagyok, hogy azt reméljem, hogy sikerült a t. túloldalt meggyőznöm arról, hogy ezek a szerződések jók és közgazdaságunkra nézve kívánatosak és pedig azért nem, mert, mint már jeleztem, benyomásom az, hogy a túloldal nem is akarja magát meggyőzetni, mert fix feltevésekből kiindulva, vizsgálta ezen javaslatot és senkit sem nehezebb meggyőzni, mint azt, aki nem akarja magát meggyőzetni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: De erre, szónoknak nem képzelvén magamat, nem is mertem volna és nem is merek vállalkozni. Azonban azt hiszem, egyről meggyőztem a t. túloldalt is és ez az, hogy itt bárminek az eltitkolása, vagy elburkolása, szóval a »szemfényvesztés « távol áll tőlem és azt hiszem, hogy sikerült elhárítanom ezt a vádat nemcsak magamról, hanem a ministerium illetékes osztályáról is. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kivan az előadó ur a zárszó jogával élni? (Nem!) Ha az előadó ur a zárszó jogával élni nem kíván, akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház a magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, az ülést 1 érára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a Magyar királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a czimet és szakaszokat felolvasni. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat estimét; az 1—4. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa az 5. §-t). Elnök: T. ház! Az 5. §. tárgyalása kerülvén sorra, bátor vagyok megjegyezni, hogy mivel ezen 5. §-ba van belefoglalva maga a szerződés is, amely szintén több szakaszból áll, 73-ból, az eddigi gyakorlat szerint és a házszabályoknak is megfelelően, amennyiben a képviselő urak közül valaki a szerződés valamely pontjához hozzászólni, vagy ahhoz módosítást benyújtani kivan, az 5. §. tárgyalásánál teheti ezt meg. Ha tehát valamelyik képviselő urnak a szerződés egyes pontjaira észrevétele van, méltóztassék most felszólalni. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Hogy van ez ? Szmrecsányi György: Ezt nem értettük! Elnök: Kivan valaki az 5. §-hoz hozzászólni, abban az értelemben, amint jelezni bátor voltam? (Nagy zaj balfelöl.) Szmrecsányi György: Nem értettük! 46*