Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516 országos ülés 1914 Marseille és Valencia között, még pedig szám­szerint 72. Ma jiedig ilyen járat van 156. A menetrendszerű járatok tehát, amelyek épen terhesek és nagyobb szubvenczióra igényt tart­hatnak, éj) ezek szaporodtak meg tetemesen. Még pregnánsabb talán a dolog, hogyha a tengeri mértföldeket hozom fel. Ugyanis azelőtt menetrendszerüleg 258.000 tengeri mértföldet járt be az Adria, ma pedig 749.000-et, tehát kerek 500.000-rel több a menetrendszerű járatok hossza most, mint volt a régi szerződés alapján. Készségesen elismerem, hogy kihagytunk a nem menetrendszerű járatokból kereken 400.000-et. T. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy a kettő között nagyon nagy a különbség. Springer Ferencz: Tudom, de a 3,700.000 korona mégis sok! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Én nyílt kártyákkal játszom, ne méltóztassanak tehát félreérteni. (Zaj. Elnök csenget.) Igen t. képviselőtársam hibáztatja, hogy az ausztráliai és a marokkói forgalomra vonatkozó adatoknál Magyarország és Ausztria együtt grup­pirozva vannak a kimutatásban feltüntetve. Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az illető adatokat nem mi állíthattuk még össze, hanem azokat Ausztráliában, illetőleg Marokkó­ban állították össze és így, sajnos, a részletes megkülönböztetés nincsen meg. Engedjék meg ehelyütt felhoznom azon ada­tokat, amelyek épen az ausztráliai forgalomra vonatkoznak. Szmrecsányi György: Halljuk Klcbersberget! (Mozgás jobbfdől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Ezek, kérem, számok. Igyekszem megfelelni te­hetségemhez képest. (Helyeslés.) És végre is, az urak ezen két nap alatt a kérdéseknek oly töme­gét zúdították reám, hogy alig győzök feleim. Méltóztassanak ezt is figyelembe venni. (Helyes­lés. Derültség.) Bátor vagyok itt felemlíteni, hogy ausztrá­liai kivitelünk a Levante utján ezen egy év alatt —- t. i. 1912-ről 1913-ra — 3000 tonnáról 11.000 tonnára emelkedett, pedig itt kizárólag azt a kivitelt jelzem, amelyet a Levanta társaság saját baj óin bonyolított le. Ez minden esetre egy év forgalmának elég tekintélyes emelkedése. Marokkónál — ezt előbb nem volt alkal­mam felhozni — 4000 tonnáról 8000 tonnára emelkedett egy év alatt a forgalom; Albániá­han, ahol pedig a politikai zavarok folytán igen kedvezőtlen volt a helyzet, az első évben 100­ról 600 tonnára emelkedett a kivitel; pedig az újabb hajók, amelyek a kivitel élénkítésére hi­vatvák, csak részben állottak rendelkezésre. Kifogásoltatott, hogy az Adria miért nem egészítette ki hajóparkját. A kormánynak im­pultáltatott, hogy az Adriával szemben igen elnézően viselkedett. E részben megjegyzem, hogy a kormánynak azon joga, hogy az Adriá­tól hét új hajó beállítását követelje, csak akkor márczius 4-én, szerdán. 355 állt volna be, ha az opezió jogával él és a szer­ződést 10 évre meghosszabbitja. (TJgy van ! bal­felöl.) De akkor nincs elengedésről szó, pedig ilyesfélét is hallottam. Itt nem arról van szó, hogy kaj>hattimk volna és miért nem követel­tünk hét hajót, mert ezt a hét hajót csak akkor követelhettük volna, ha egyúttal a szerződést 10 évre meghosszabbítjuk. Előbb kifejtettem, hogy mely okok vitték az előző és a mostani kormányt is arra, hogy az Adriával szemben ezen jogával nem élt. Ma is még mindig élhet ezen jogával. Ez is kvázi kétségbe vonatott. Huszár Károly (sárvári): Félreértés! B. Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter : Epén ezért tulajdonképen nem szabad azt állítanunk, hogy csak nyolez hajóval szolgáltat az uj szerződés több hajót, mert nem igy áll a dolog, hanem 15 uj hajót kapunk, s a kormány csak akkor élhetett volna ezzel a jogával, ha egyúttal ezt a szerződést meghosszabbítja. Rakovszky István: 1,140.000 K mellett! B., Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter : Én erre nem tértem ki, de bátor vagyok jelezni, jeleztem is már, hogy a két szolgálat nem is hasonlítható össze, teljesen más termé­szetű. A tömegáruszállitásnál tényleg nem szorul vagy csak csekély mérvben szorul egy társaság szubvenczióra. A menetrendszerű járatoknál ta­rifaszerü lekötöttség mellett, igenis, jogosult a szubvenczió. Itt, az összehasonlítás bázisául csak a más társaságoknak nyújtott ilynemű szubven­cziókat lehet venni. E tekintetben, igenis, ren­delkezésre állanak az adatok, mit nyújt e tekin­tetben Ausztria a Lloydnak és mit nyújt Olasz­ország hasonló vállalatoknak. Rakovszky István: És a tonnatartalom ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Szabad legyen mindjárt kitérnem erre a sokat vitatott tonnatartalomra. Ne méltóztassanak rossz néven venni, ha azt mondom, hogy az urak,-akik ezzel a kérdéssel kevésbbé foglalkoz­tak, túlságosan messzemenő becset tulajdoníta­nak a tonnatartalomnak. Bizonyos esetekben közgazdasági szempontból káros egy túlnagy tonnatartalmú hajó. Most nem is szólok a parti hajózásról, ahol egy nagyobb hajó egyáltalán nem is tudja a szolgálatot ellátni, hanem a sokat vitatott amerikai járat kérdésére térek át, melyre vonatkozólag Szmrecsányi képviselő ur azt kérdezte, hogyan lehet propellerrel Ame­rikába utazni ? Azt hiszem, t. képviselőtársam nem kíváncsi tudni, hogy a helyi propellereknek mi a tonna­tartalma, de megmondhatom, hogy 20 és 40 között variál A mi közgazdasági szolgálatunk lebonyolítására tényleg hátrányosabb volna egy nagy hajó. Ilyen nagy hajóknak csak ott van rendeltetésük, ahol egyúttal nagyszabású személy­szállítást végeznek. Ha pl. a társaságok vala­melyike kivándorlási szolgálatot bonyolítana le, akkor, igenis, azt nagy hajókkal kellene végez­tetni. Áruszállításra azonban tényleg alkalma­45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom