Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

3S0 5í6. országos ülés 19ih márczius í-én, szerdán. jobb bizonyíték és erős argumentum amellett, hogy most, ennyi évvel később, mikor közben közgazdaságunk élvezte ezen kifejlettebb hajózás szolgálatát, ne helyezkedjünk ismét a régi állapotra. (Zaj balfelől. Felkiáltások: Ezt nem kívántuk!) Bocsánatot kérek, igenis, t. képviselőtársam, de mások is egész határozottan felhívták a kormányt arra, hogy szakítsa meg a tárgyalásokat és, amennynyiben erre joga van* követelje az Adriától a szerződés meghosszabbítását. Rakovszky István : Jobb. mint ez ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, ha az olyan kitűnő lett volna, akkor 1907-ben gyakorolták volna az opczió jogát, illetőleg meghosszabbították volna a szerződést, mert akkor még opczió-jog nem volt. A koalicziós kormány azonban ezt, nézetem szerint helyesen, nem tette. Tette volna később néhai Hieronymi volt kereskedelemügyi minister ur is, ha jónak tartotta volna. Annak indokolására, hogy nemcsak mi állítjuk, hogy helyes volt ezt nem tenni, hanem hogy ilyen állitások és nézetek az ellenzéki körökből is elhangzottak, szabadjon hivatkoznom egy távollevő t. képviselőtársamra, gróf Batthyány Tivadarra. Ö az 1911-iki kereskedelmi budget tárgyalása alkalmával tartott beszédében, május 16-án, mindenekelőtt nagyon helyesli. . . Szmrecsányi György: Melyik évben ? (Felkiáltások jobbfelöí: Megmondta ! l^W-ben!) B. Podmaniczky Endre: 1911-ben! Héderváry Lehel : Podmaniczky felel helyette ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: 1911-ben, megmondtam. Ö akkor ellenzéki volt, de annak daczára elég obj ektiv kritikát gyakorolt a szőnyegen volt budgettel szemben . . . Szmrecsányi György: Mert ellenzéki, azért nem lehet objektív ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: ... és helyeselte mindenekelőtt, hogy a kormány nem élt az Adriával szemben az opczió jogával, mert, mint mondja (olvassa) : »Ezek helyett más irányokban, amelyek a mai konjunktúrának megfelelnek, uj, intenzív hajóösszeköttetéseket kellene létesíteni*. Melegen érdeklődik a belvízi hajózás iránt (Mozgás a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl.) és felhívja a kormány figyelmét különösen Marokkóra és az ausztráliai összeköttetésre. Ezeket csak azért hozom fel, hogy kimutassam, hogy ezen eszme már akkoriban és pedig nem kormánypárti körökben is napirenden volt. Ábrahám Dezső': Kormánypárti képviselő volt, kérem! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Akkor ellenzéki volt! (Felkiáltások a jobboldalon : Most is az !) Legyen szabad most Rakovszky igen t. képviselőtársam egy kirohanásával foglalkoznom, amelya plutokráczia, vagy — amint ő mondja, uj szót gyártván — a bankokráczia ellen irányul. Rakovszky István : Ez nem olyan egészen uj, csak a minister ur nem ismeri! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Beismerem, hogy e téren teljesen járatlan vagyok. Rakovszky István : Nem olyan egészen ! Bankok terén nem egészen ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Ma a közgadzaság egész terén a konczentráczió világát éljük, mely alól mi, mint a közgazdaságilag gyengébb államok egyike, épen nem vonhatjuk ki magunkat. Ha megkisérelnők, ennek csak az volna az eredménye, hogy azok az államok, amelyek különben is erősek és amelyek a konczen tráczió terén állanak, minket messze túlszárnyalnának. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Ez ellen, még ha a konczentrácziót rosszalnók is, mit sem tehetünk. Es ha a közgazdaság egyéb terein indokolt ezen konczentráczió, akkor talán legindokoltabb az a hajózás terén, — értem ezalatt a rendes menetrendszerű járatokat fentartó hajózást, mert a parthajózás más elbírálás alá esik. Ezen hajózás terén pedig csakis nagy organizácziók, tőkeerős kezek képesek megfelelő szolgálatot teljesíteni. így van ez más országokban is. Méltóztassanak csak a nálunk sokkal tőkeerősebb Angliát és Németországot nézni: Németországnak is megvan a maga Ballinja. Nézetem szerint tehát, ha azt a kirohanást és azt az abszolúte ellenséges álláspontot, amelylyel igen tisztelt képviselőtársam a tőkével szemben vagy mondjuk, a bankokban egyesitett tőkével szemben elfoglal, magunkévá tennők, akkor, nézetem szerint közgazdaságunkat és különösen a hajózást bénitan ók meg. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Rakovszky István : Ugy van ! Egészen ugy van ! Éljenek a bankok ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Nem a bankok ! (Zaj és derültség a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Szabad kérnem, ne méltóztassék állandóan félremagyarázni szavaimat. Eri a bankokat nem mint önczélt tekinteni, hanem a bankokat azon jó hatásukban, amelylyel közgazdaságunkra vannak (Helyeslés a jobboldalon.) és épen minálunk, e tőkeszegény országban, igenis szívesen látom érvényesülni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és balfelől. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Haller István: A magyar kultúrára semmit sem áldoznak ! Elnök: Kérem Haller István képviselő urat, ne szóljon állandóan közbe ! (Mozgás balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbról,) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: A legtöbb oldalról azon vád hangzott fel és azon ellenzéki képviselő urak közül, akik szigorú kritikát gyakoroltak ezen törvényjavaslat felett, a legtöbben azt kifogásolták, hogy az érdekköröket nem hallgatták meg; hogy ezek bevonása nélkül készi-