Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-515
515 országos ülés Í9lk pitliatjuk azt, miután az az osztalék eddig is az államsegélyből fizettetett, hogy ez az államsegély nem hajózási forgalmunk emelésére fog szolgálni, (ügy van ! Ugy van ! haljelől.) hanem a részvényesek osztalékának emelésére fog felhasználtatni. (Vgy van ! Ugy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Van azonban a javaslatoknak épen ezzel az anyagi helyzettel és az osztalékkal kapcsolatban oly intézkedése, amelyet ugyancsak nem szabad szó nélkül hagyni. T. i. az Adria-szerződésre vonatkozólag a 86. §. megállapítja azt, hogy 1,500.000 koronáig szabadon fizethet osztalékot; a MagyarHorváttal szemben a 72. §. megállapítja, hogy 360.000 koronáig szabadon fizethet osztalékot, a Magyar Keletivel szemben a törvényjavaslat megállapítja, hogy 760.000 koronáig szabadon fizethet osztalékot. Már most azonfelül vannak korlátozások, amely korlátozások azonban nagyon kis mértékben szolgálják a közérdeket, hanem újból inkább csak a részvényesek érdekének teljesítenek szolgálatot. A korlátozások ebben a szakaszban azok, hogy ami a mondott összegeken, tehát 1,500.000 koronán, a 760.000 koronán és a 360.000 koronán felül jelentkezik nyereségként, az felében hajóbeszerzési alapra fordítandó és csak második felében lesz felülosztalékként kiadható. Tehát a részvényesek érdekéről itt sem feledkeznek meg, a felülosztalék még 15%-on felül is biztosítva van. A Magyar-Horvátnál a 360.000 korona 6%-os kamatozásnak felel meg, a Magyar-Keletinél pedig a 760.000 korona megfelel Í2 2 / 3 % kamatnak. Már most engedelmet kérek, lehet-e, szabad-e szerződésben, ahol én mint állam ott állok segitő és gyámolító félként, megengedni azt, hogy 12—15 %-os osztalékok biztosíttassanak részvénytársaságoknak, amelyeket én gyámolítok és támogatok, mikor ezzel szemben a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak 5% az osztaléka és az 5%-on felül a szerződésben ki van kötve az államnak részesedési joga, még pedig 5%-tól 6%-ig egynegyed, 6%-tól 7%-ig egyharmad, 7%-on felül egyketted részesedés. Ha itt igy jártunk el, nem lehetett volna-e ugyanezt megcselekedni itt is ? Engedelmet kérek, amikor én egy a rendes polgári hasznon jóformán felül menő osztalékot és jövedelmet biztositok, akkor emellett csak van nekem ahhoz jogosultságom, hogy az én segélyezésem mint felesleges kiadás, bizonyos mértékben visszatarttassék. Igen érdekes intézkedése ennek a javaslatnak továbbá, amit Rakovszky István t. képviselőtársam szintén felvetett, az, ami a Keleti Tengerhajózásit Társaságnál a 48., a Magyar-Horvát ,*'• Tengeri Gőzhajózási Részvénytársaságnál az 52. és az Adria Részvénytársasággal kötött szerződésnél a 60. §-ban foglaltatik. Minthogy ezek az intézkedések úgyszólván teljesen kongruensek, méltóztassék megengedni, hogy az Adriára vonatkozó szerződésnek 60. §-át felolvasom. (Halljuk ! Halljak! Olvassa:) »Ha a szerződés tartama alatt a m. kir. kormány a mamárczius 3-án, kedden. 317 gyár kiviteli vagy behozatai forgalom ellátására az Adriai-tengertől nyugatra eső vidékekkel uj hajó járatok létesítését tervezné, e részben mindenekelőtt a társasággal fog érintkezésbe lépni és a társaság egyenlő feltételek mellett más vállalkozóval szemben elsőbbséggel birand. Ha az uj szolgálat tekintetében a m. kir. kormány netalán más vállalkozó ajánlatát kívánja alapul venni, a társaság előjoga csak az esetre áll fenn, ha ezen ajánlatot a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzendő legalább egy havi záros határidő alatt magáévá teszi, ellenkező esetben pedig a m. kir. kormánynak joga van ezen ajánlat alapján egy éven belül más vállalkozóval szabadon megállapodásra jutni». Az előző bekezdés rendelkezései mindenben alkalmazandók, az esetre is, ha a m. kir. kormány a jelen szerződésben szabályozott hajózási szolgálatot a szerződés lejártával továbbra is szerződésszerűen biztosítani kívánja.<< Ugyanilyen intézkedések foglaltatnak a többi szerződésekben is. Hát engedelmet kérek, az ilyen intézkedés állandósítja és örökösökké teszi ezeket a szerződéseket. Mert én azt értem, hogy ha a szerződés tartama alatt egy társaságnak vagy egy félnek, amelylyel szerződéses viszonyban vagyok, bizonyos előnyöket biztositok. Ez egészen természetes dolog. De hogy én ezt biztosítsam akkora, amikor a szerződés lejár, ez egy teljesen lehetetlen dolog, (Igaz! Ugy van! balfelől.) Itt megakad minden konkurrenczia, megakad minden verseny ! Rakovszky István : Ugy van ! Senki sem fog válaszolni! Springer Ferencz: Senki sem fogja kikaparni a gesztenyét másnak a számára. Rakovszky István : Teljes lehetetlenség, amit a minister ur mond. Springer Ferencz: És hogy vagyunk végre azokkal a nemzeti szempontokkal, amelyeket szintén bátor voltam említeni ? Ezekkel sem vagyunk valami szerencsésebb helyzetben, ezek tekintetében is nagyon mostohán bánik el velünk a t. kormány. A javaslatokban úgyszólván meg van adva a módja és a lehetősége annak, hogy a hajóstársaságok szolgálatukban, nekik tetszőleg nem magyar állampolgárokat alkalmazhassanak abban a mértékben és abban a mennyiségben, amilyenben nekik tetszik. Azt mondotta Rakovszky István t. képviselőtársam, hogy a Lloydnál ki van kötve, hogy az összes alkalmazottaknak osztrák állampolgároknak kell lenniök. Az itt is kikötendő lett volna. Kivételek fordulhatnak elő, de ezt rendszerré tenni nem szabad. Csak a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződésben van kimondva az, hogy az ügyvezetőigazgatónak magyarnak kell lennie. A többi szerződésnél egyiknél sincs az kikötve. Már pedig azt hiszem, hogy egy intézménynek a szelleme feltétlenül megkívánja, hogy, ha én azt magyarnak akarom szervezni, hogy odatörekedjem, hogy annak az élére magyar ember kerüljön, akinek szive,
