Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

296 bU. országos ülés 19íí márczius 2-án, hétfőn. ditani, amely járatonként 8000 K szubvenczió­csökkenést jelentvén, csak 80.000-et tett ki. Ebben a szerződésben 16.000 K-val több van ennél a járatnál, vagyis 80.000 K belyett 96.000 K. (Zaj halfelöl.) Hát annyi pénze van a pénzügyminister urnak, bogy ezt csak igy ki lehet dobni, (Igaz! Ugy van ! bal felöl.) ak­kor, amikor oly szégyenletesen kellett egy állam­kölcsönt megkötni, mint még soha ? (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Huszár Károly (sárvári): Szégyen volt! Rakovszky István: Lehet igy két kézzel ki­dobálni ezt a nehéz, uzsorakamat mellett fel­vett pénzt, azért, hogy dagaszszuk, tápláljuk és hizlaljuk a gazdag pénzügyi társaságokat? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Huszár Károly (sárvári) : Botrány! Rakovszky István: Szabad ezt tenni, mikor mi semmit sem tudunk adni a szegény embe­reknek, mikor minden jótékonysági mozgalmunk, minden emberszereteti és emberbaráti akcziónk megfeneklik? (Igaz! Ugy van! balfelöl,) Ilyen körülmények között odadobni ezeket a milliókat, olyan eljárás, amit nem lehet igazolni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Huszár Károly (sárvári): Ez a nemzeti munka! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő. urak! Haller István: A kisiparosokat segitsék! (Zaj.) Elnök : Kérem Haller István képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Hát már közbeszólni sem szabad? De­rültség.) Rakovszky István: Nagyon kérem a t. elnök urat és a t. házat, méltóztassanak rövid szüne­tet adni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Felkiáltások balfelöl: Éljen Rakovszky!) 4,600.000 K jön ki, az 57. §-ban kiemelt Laplata-forgalomért 96.000 K, az 58. §-ban fel­említett new-yorki járatokért 600.000 K, ha léte­síttetnek; azonkívül a97.§-bankap egy 200.000 K-nyi adósegélyt, amelynek czólját, okát és jo­gosultságát nem értem ; összesen tehát 5,496.000 K, szemben az eddigi 1,140.000 K-val, tehát annak majdnem ötszöröse. Ehhez járul, hogy az illeték- és bélyegmentesség a szerződés után ki van kötve, azonkívül biztosítva van az Adriá­nak a szabadhajózási szubvenczió, biztosítva van a nyugati relácziókban az opezió és igy a szub­venczió folyósítására nézve az előjog, ha ujabb meneteket akarna egy újonnan keletkező társa­ság a nyugati relácziókba irányítani. Ez már talán a bőkezűségnél, a pazarlás­nál is több. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A bizottsági jelentés 9. oldalán azt mondja, hogy az Adria a marokkói járatokért 1,170.000 K-át kap. Hát, t. minister ur, micsoda kereskede­lemügyi ministerium az, amely az Adria-társa­ságnak kidob 1,170.000 K-át akkor, amikor ugyanaz az Adria-társaság ugyanazon marokkói járatokért csak 1,083.602 K-át kért és kijelen­tette, hogy evvel ő megelégszik, ez az összeg felel meg az ő költségeinek. Ez 1908-ban tör­tént ; az aktáknak meg kell lenniök a minis­teriumban. (Félkiáltások bal felöl: Szép dotyg!) T. minister ur, akkor ebbe az 1,083.602 K-ába nem számitotta be az Adria az ő üzemének a jövedelmét, itt ő csak 1,083,602 K-át kér ^s ezt se lett volna köteles az akkori kormányzat az Adriának megfizetni, mert ezen összegből le kellett volna számitódniok azoknak a jövedelmek­nek, amelyek a megrakott hajóknak oda- és vissza­jaenetelével járnak. Hát kérem, uraim, nem pa­nama ez ? (Zajos éljenzés és taps a baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Rendre!) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy a házszabályok 214. §-a értelmében sértő kifejezésektől kötelessége tar­tózkodni. (Félkiáltások balfelöl: Nem sértő!) Rakovszky István: Én csak kérdést intéz­tem; (Derültség jobbfélöl.) én nem állítom. Ha nekem a t elnök ur nem engedi meg, hogy még kérdés formájában is felvessem, hát akkor azt mondom: egy dicséretreméltó, kuláns, tisztes­séges, becsületes eljárás, amikor 1,083.602 K-ért vállalok valamit és azután az uj szerződésnél egynéhány évvel később 1,170.000 K-át kértek, amikor pedig az 1,083.602 K is túlzott köve­telés volt, mert ebbe nem voltak beszámitva az esetleges jövedelmek. (Ugy van! Ugy van! a báloldalon.) De menjünk tovább. Ezen felállitásban, amelyet voltam bátor a t. háznak eddig bemu­tatni, szerepel a Laplata-járat 96.000 K-val. A Laplata-jár átért ugyanabban az évben ennek a társaságnak csak 80.000 K-ányi követelése volt és csak 80.000 K-ához volt joga, mert az 1901: VII. t.-cz. értelmében két járatot ingyen kellett a társaságnak Braziliából Laplatába in­(Szünet után.) Elnök: A felfüggesztett ülést újból meg­nyitom. A szó Rakovszky István képviselő urat illeti. (Felkiáltások a baloldalon: Nincs itt a minister!) Richter János: Mindjárt jön! (Zaj.) Rakovszky István: T. ház! A nagy szub­venczióról beszéltem az imént és ennek az összegnek beállítását még jobban megvilágítja az, ha összehasonlítjuk, hogy mennyiben szol­gálja az Adria a magyar kereskedelem érdekeit. (Halljuk! Halljuk ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) 1912-ben az Adria által lebonyolított fiumei összforgalom volt: kivitelben összesen 362.329 mm, a bevitelben 88.338 mm, összesen 450.667 mm. A közbeeső forgalom, amelyet lebonyo­lított, volt 603.762 tonna, tehát majdnem 200.000 tonnával több, mint a forgalom, amelyet le­bonyolított direkte Fiúméval. Igy tehát sokkal inkább volt a közbeeső külföldi kikötők keres­kedelmi forgalmának emelésére szánva egész működése, mint a magyar kereskedelemnek. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom