Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
51b országos ülés 191b márczius %-án, hétfőn. 291 az uj szerződésben, kisül, hogy a ] 5 hajó iiera 15, hanem csak nyolcz és ebben is ami a tonnatartalmat illeti, visszafejlődés történt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A 969. számú iromány 31. oldalán arról tesz jelentést, hogy mindenáron kell azért is állami támogatásban részesiteni ezen hajóvállalatokat, mert a többi európai államok szintén ilyen szubveneziókban részesitik vállalataikat, Ez a tétel igy odaállítva nagyon tetszetős. De kérem, ha más állam ad szubvencziót és ha kiterjed annak a mellékosztálynak, amely ezt a törvényjavaslatot készitette, a figyelme arra, hogy mit fizet más állam szubvenczióban tengeri mérföld szerint, hát akkor lehetett volna olyan előzékeny, — tudom, hogy a tisztelt túloldalt is érdekelte volna, érdekelt volna minket is. — hogy kimutassa: mennyi osztalékot fizettek azon hajóstársaságok. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A második kérdés, hogy mennyi tonnatartalommal futják be azt a tengeri utat. Mert nagyon nagy különbség, vájjon én négy korona egynéhány fillér szubvencziót kapok-e tengeri mértföldenként, 18.000 tonnával befutott utért, vagy pedig kapok ennyi szubvencziót 1500 tonnás. . . Huszár Károly (sárvári) : Hatszáz tonnás! Rakovszky István: ... 1500—1600 tonnás hajókkal befutott utakért. De van 960 tonnás hajó is. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Huszár Károly (sárvári): Sőt, 600 tonnás is van! Rakovszky István: Ha ezt méltóztattak volna az urak kitüntetni, akkor ez az összehasonlítás értékes lett volna. Ennek alapján a a törvényhozás olyan kulcsot nyert volna, amelynél fogva rászánhatta volna magát az igazságos dolgok megszavazására. De igy, t. ház, ez semmi egyéb, mint szemfényvesztés. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Másik érvelése a törvényjavaslat indokolásának az osztrák Lloyddal való folytonos összeeasonlitás. Hát nézzünk csak egy kicsit szemébe ennek az összehasonlításnak. (Halljuk! Halljuk ! bal felöl.) Először is köztudomású dolog, hogy a Lloyd beteg intézmény volt, amelyet szanálni kellett. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Másodszor pedig a Lloydnak évtizedekre eső teljesítményei és érdemei az osztrák kereskedelemmel szemben össze se hasonlíthatók az Adria teljesítményeivel és érdemeivel. (Ugy van! balfelöl.) 1908-ban például 20.156 millió métermázsa volt a trieszti behozatal és 7672 millió volt a kivitel, 1000 millió korona értékben. Ezen forgalom legnagyobb részét az osztrák Lloyd bonyolította le. Már' most ezzel szemben 1912-ben Fiúménak, összes tengeri forgalma 19,700.000 tonna volt s ebből az Adriára esett összesen 4,050.000 tonna. Szmrecsányi György: Es ez kapja a legtöbbet ! Rakovszky István: Eá fogok térni az Adria forgalmának megbeszélésénél, hogy ez az arány még rosszabb lesz azáltal, hogy az adriai összes forgalomnak csak 49 százaléka van a fiumei viszonylatban, 51 perczent a közbeneső külföldi hajójáratokra és a közbeneső kikötőkre esik; tehát ezzel a szubvenczióval nem is a magyar kereskedelmet, nem is a magyar tengerhajózást, hanem a külföldi kereskedelmet istápolják. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Elfelejti ez az indokolás, hogy magában a Lloyd-szerződésben és abban a jelentésben, mely a szerződéshez mellékeltetett az osztrák pénzügyi bizottság által, a bizottság maga kijelenti, hogy ezeket a nagyobb szubvencziókat nemcsak azért adja, mert sokkal nagyobb teljesítményeket ró az uj szerződés a Lloydra, hanem azért is, mert ez az uj szerződés, csaknem azt lehet mondani: a Lloyd államosítását jelenti, oly nagy befolyást nyer az osztrák kormány a járatokra, a járatok sebességére, a tarifákra — a tarifákat teljesen lekötötte — ós az egész adminisztráczió lefolyására. Ha ezt összehasonlítjuk az Adriával, ennél nem is lehet állami ellenőrzésről beszélni, mig a Lloydról azt mondja az osztrák pénzügyi bizottság, hogy emez ujabb szerződések a burkolt államosítást jelentik. Ez az uj szerződés amelyet az Adriával most meg akarnak kötni, nem jelent egyebet, mint egy örök időkre biztosított moropóliumot ezen két nagy bank számára. Ez a monopólium oly erős lesz, ha ezt a szerződést elfogadni méltóztatnak, hogy ettől az ország soha többet meg nem tud szabadulni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mert ki van kötve, ha jól tudom, a 31. §-ban, hogy, ha ezen szerződés lejár, az államnak nincs jogában azt egy más társasággal megújítani még akkor sem, ha egy más társaság olcsóbb, jutányosabb feltételek mellett akarná megkötni a szerződést. A kormányzat köteles lesz tehát a mostani társasághoz fordulni és csak akkor, ha ez beleegyezését adta, csak akkor, ha ez az opcziót átengedte, csak azon esetben szabad az uj szerződést megkötni. Sőt tovább megyek. Ha egyes viszonylatokban, amelyekkel mai nap az Adria nem is él, uj hajójáratokat akarna az állam berendezni uj vidékek felé, de szintén nyugat felé, még azon esetben is opcziójoga van az Adriának. Igy egy nagy államérdek lesz megbénítva: az államnak az a nagy érdeke, hogy minél több erős kónkurrens hajózási vállalat létezhessék. Lehet, hogy érdeke a mai kormányzatnak az, hogy ezek a bankok gazdagodjanak, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) lehet, hogy érdeke az, hogy • ezek az emberek milliókat milliókra halmozzanak. De a magyar államnak érdeke, hogy minél több hajózási vállalat keletkezzék, hogy minél nagyobb legyen a forgalom terén is a konkurrenczia. Szmrecsányi György: Ilyen szerződést, ilyen kikötésekkel ide hozni skandalum! Opcziót biz37*
