Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-513
246 5/3. országos ülés 19U február 20-án, pénteken. nagyobb részének hivatalos nézetétől s ez a román nemzetiségi párt elismerése. Már a múltkor kifejtettem s most csak ismételten megérintem a kérdést és jelzem azt, hogy én végzetes hibának tartom, hogy egy ilyen párt létezik; én azt tartom, hogy ezzel nagy kárt okoznak a t. urak épen azoknak a czéloknak, amelyeket szolgálni akarnak. De utóvégre ez az ő dolguk. Itt csak a felvilágosítás fegyveréhez folyamodhatom, de ha nem sikerül őket erről meggyőznöm, akkor szabad államnak szabad polgárait attól a jogtól, hogy nemzetiségi alapon is alkothassanak politikai pártot, megfosztani nem lehet. (Elénk helyeslés.) Ha meg van engedve felekezeti pártokat alkotni, ha meg van engedve pártokat alkotni az oztálygyülölet alapján, (Igaz ! Ugy van !) akkor meg kell engedni a pártalakitást, bármennyire sajnálatos és hibás dolognak tekintjük is, nemzetiségi alapon is. (Helyeslés.) És az a tény, hogy ez állítólag nem fogadtatott el, bocsánatot kérek, egy bizonyos m. kir. strucczpolitika volt, (Igaz ! Ugy van !) mert hiszen pro forma kimondották ugyan, hogy a nemzeti komité nincs elismerve, de azért a t. urakat nagyon helyesen akkor sem akadályozták a politikai agitáczióban, akkor is ép oly jól fentartották beléletöket. s amig ők maguk nem léptek önként a passzivitás terére, nagyon is szivesen mozogtak a politikai agitáczió mezején. Az ügyel nek másik csoportj a vonatkozik a birósági és adminisztratív élettel kapcsolatos kérdésekre, különösen a román nyelvnek, vagy, mondjuk, a nem magyar anyanyelvű polgárok anyanyelvének ilyen téren való érvényesülésére. Ezekre vonatkozólag a következőkben leszek bátor megadni a kormány álláspontját. (Halljuk ! Halljuk !) Magától értetődik, bocsánat, hogy ezt csak itt szúrom közbe, hogy mindez vonatkoznék a hazának minden nem magyarajku polgárára, mert hisz az teljesen helytelen, de fizikailag is lehetetlen volna, hogy más elbánásban részesüljenek a hazának románajku, mint más, nem magyarajku polgárai. A kormány álláspontja tehát ez (olvassa) : »Törvények és románok által tömegesen lakott vidékeken a nagy közönséget érdeklő hirdetmények román nyelven is meg fognak j elemik. — Megjegyzem, hogy eddig is megjelentek. — (Helyeslés. Olvassa) : »A községek és törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvére vonatkozó törvényes rendelkezések változatlanul fentartatnak. Románok által tömegesebben lakott vidékeken, az állami tevékenység minden ágában, azon tisztviselőknek és közegeknek, akik a néppel való közvetlen érintkezésre hivatvák, a román nyelvet annyira ismerniük kell, hogy a néppel anyanyelvén érintkezhessenek*. (Élénk helyeslés.) »Ezen czél elérésének biztosítása végett megfelelő intézkedések fognak történni, hogy a közigazgatási pályára lépő egyének a román nyelvet elegendő számban megtanulják.* (Élénk helyeslés.) »Azon átmeneti idő alatt, amig ezek a rendelkezések a kivánt czél elérését teljesen biztositanák, a kormány a lehetőség szerint olyanokat fog románok által tömegesebben lakott vidékeken alkalmazni, akik a román nyelvet birják.« (Élénk helyeslés.) Itt tájékozásul mindjárt megemlitem, hogy ezek alatt az intézkedések alatt körülbelül mit értünk. Ertjük először azt, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályaiban az illető gimnázium geográfiai fekvése szerint, az egyes különböző vidékeken az ott tömegesebben beszélt nem magyar nyelv, mint fakultatív tantárgy, esetleg mint görögpótló tantárgy tanittassék. (Élénk helyeslés.) A másik intézkedés pedig az, (Halljuk ! Halljuk I) hogy a közigazgatási szaktanfolyamokon szintén taníttassanak az országban beszélt idegen nyelvek. (Elénk helyeslés.) Erre nézve bátor vagyok egy suttyomban elkövetett hazaárulásunkat már most bejelenteni. (Derültség. Halljuk I Halljuk !) T. i. a jegyzői tanfolyamokon ez idén már nyelvi tanfolyamokat rendeztünk be nagyon jó eredménynyel. A fiatalság minden kényszer nélkül nagy örömmel fogadta ezt és nagy eredménynyel tanulja azokat a nyelveket, amelyeket tudnia kell annak, aki jegyzői hivatását megfelelően akarja teljesiteni. (Elénk helyeslés.) És végül természetesen amint egyszer kifejezésre jut az, hogy olyan vidékekre, ahol tömegesebben laknak nem magyar ajkú polgárai az országnak, csak oly tisztviselő nevezhető ki, aki az ott beszélt nem magyar nyelvet érti; ha tehát előmeneteli kérdéseknél előny lesz az, ha a tisztviselő valamelyik ilyen nyelvet tudja : ennek a dolog természeténél fogva meglesz az a hatása, hogy a közigazgatási pályára készülő fiatalság igyekezni fog a magyar nyelv mellett egy nemzetiségi nyelvet is megtanulni. (Élénk helyeslés.) És eltekintve attól, hogy ez jótétemény lesz az illető vidék nem magyar ajkú közönségére nézve, ez nagy erőssége lesz nézetem szerint a magyar nemzeti államnak is, (Élénk helyeslés.) mert az a tisztviselő, aki a nép nyelvén tud beszélni, egészen más erkölcsi erővel és egész más hatékonysággal tudja a maga hivatását betölteni (Élénk helyeslés és taps) és a maga jogos erkölcsi befolyását a nemzeti politika czéljainak szolgálatába állítani. (Elénk helyeslés.) A törvénykezésre vonatkozólag az ujabb törvények eldöntik a helyzetet. Csak természetes, hogy nem lehetett egyébről szó, mint a mai törvényes állapot fentartásáról. Erre nézve tehát nem is mondhattunk egyebet, mint azt, hogy polgári bíróságoknál az írásbeli beadványok nyelvének magyarnak kell lennie, de mindenütt, ahol a törvény ezt megengedi, a magyarul nem tudó felek a szóbeli kereset előterjesztésénél, illetőleg a tárgyalás folyamán anyanyelvükön használhatják. (Elénk helyeslés.) Ez preczizen meg van mondva a létező törvényekben, amelyek revíziójáról szó sem lehet. (Olvassa) ; »A kormány minden lehetőt el fog követni arra, hogy a bíróságok a beadványok román nyelvű mellékleteinek lefordítását csak ott követeljék meg, ahol ez az ügy érdekében valóban
