Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-512
238 521 országos ülés Mlí fel Arról tehát nincsen szó, hogy a munkapárt magáévá tette volna az általános szavazati jog rendszerét. Nena tette magáévá a válaszfelirat sem, amelyben az »általános szavazati jog« szó bennfoglaltatik, de egyenesen alihoz a feltételhez kötve, hogy sikerüljön azt összeegyeztetni az értelmiség jogos befolyásával s a magyar nemzeti szupremáczia nagy elvével. Dehát fennállott az a helyzet, hogy az a kormány, amelyet különben teljes erőmből támogattam, sokkal messzebb ment ezen a téren, mint amit én az ország érdekében levőnek gondoltam és akkor azután hosszú időkön keresztül azok a t. képviselőtársaim, akikkel a vigadói gyűlést együtt rendeztük, hogy állást foglaljunk a választójogi radikalizmus ellen, ismét és ismét hangsúlyozták előttem, hogy ők, ha elhiszik is jó intenczióimat, nem képzelik, hogy birjam megakadályozni a Khuen- és Lukács-féle választójogi radikalizmusnak veszedelmeit. Ebből a szituáczióból ismét kaleidoszkopszerüen váltakozik a panoráma ; ebből egy szép napon arra ébredünk, hogy az egész ellenzék egyesül egy olyan választójogi plattform-ban, amely, ismétlem, túlmegy a Kristóffy-féle választójogi javaslaton. Mindezen tiz évi változatos történelem közben én ma, nem tehetek róla, de a gondviselés iránti hála érzetével konstatálom azt, hogy talán sikerült azt a Damokles-kardot elháritani a nemzet feje felől, amely végveszélylyel fenyegette tiz esztendőn keresztül ezt az országot és büszkének és boldognak nevezhetem magamat, hogy azzal az urak által fanatikusnak csúfolt erős elhatározással, amely talán Donquijoteria volt tőlem, — mert hiszen volt pillanat, amikor egyedül állónak gondoltam magamat felfogásommal ebben az országban, — de amely azt súgta nekem, hogy ne gondolj sikerre, bizd csak azt az Istenre, de ha azt hiszed, hogy veszély fenyegeti hazádat, nem mérlegelve azt, hogy van-e chance a sikerre vagy nem, tégy meg mindent, amit képes vagy megtenni, hogy elhárítsd ezt a veszedelmet. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) T. ház, ez a fanatizmus ezúttal bevált. Ez a fanatizmus ezúttal, adja Isten, hogy állandó, de mindenesetre üdvös eredményeket teremtett, nem az én csekély személyem, de az ország szempontjából ; és ezzel a boldog érzéssel, ezzel a benső megelégedéssel kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az országgyűlési képviselőválasztókerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem 1 (Felkiáltások : Igen !) Elfogadtatott ; ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavasbruár 19-cn, csütörtökön. lat czimét, mely észrevétel nélkül eljogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben lenni. Rakovszky Iván előadó: T. ház ! a következő módosításokat vagyok bátor az 1. §-hoz indítványozni. Az 1, §. első részének 10. pontjában, tehát a Besztercze-Naszód vármegyéről szóló részletben, amelyben fel vannak sorolva a székhelyek : Besztercze, Nagysajó, Naszód, ehelyett tétessék : Besenyő, Besztercze és Naszód, vagyis Nagysajó kerület helyett Besenyő kerület lenne a vármegyében felállitva.' Ugyanezen első rész 21. rjontjában tehát Győr vármegyében az ott felsorolt Öttevény és Tét helyett Győrszentmárton és Öttevény nevek vétessenek fel. Az 53. pontban Torontál vármegyében az első három székhely Akó-Elemér, Antalfalva, Bánlak ; ehelyett tétessél: Antalfalva, Bánlak és Bégaszentgyörgy. Ugyanezen rész 62. pontjában Zemplén vármegyében az első négy név Gálszécs, Homonua, Királyhelmecz, Megyaszó helyett tétessék Hornomra, Királyhelmecz, Megyaszó, Nagymihály. Méltóztassék ezen módositó inditványokat elfogadni. (Helyeslés.) Sándor János beliigyminister: Az előadó ur által javasolt módositások közlekedési és közgazdasági szempontok által indokolva lévén, azokat a magam részéről elfogadom és kérem a t. házat, hogy azokat szintén elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Maga a szakasz megtámadva nem lévén, egyenesen ugy fogom feltenni a kérdést: méltóztatik-e a szakaszt az előadó ur által javasolt módosításokkal elfogadni, igen vagy nem ? (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat : méltóztatik-e az 1. §-t az előadó ur által javasolt és részletezett módositásokkal elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) A szakasz az előadó ur által javasolt módositásokkal elfogadtatik. Következik a 2. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 2. és 3. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi indítvány során fogok javaslatot tenni. (Élénk éljenzés és taps.) Következik a napirend harmadik pontja : a vallás- és közoktatásügyi minister jelentése (ír. 894, 977) azon községi és felekezeti nem állami elemi iskolai tanítókról, akik ellen az 1912. évben az 1907. évi XXVII. t.-cz. 22. §-ának a)—e) pontjai alapján fegyelmi vizsgálat indíttatott. Az előadó ur kivan szólni. Siegescu József előadó: T. ház \ A közoktatásügyi bizottság február hó 3-án tárgyalta a
