Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-512

214 512. országos ülés 1914 február 19-én, csütörtökön. (Felkiáltások a jobboldalon : Éljen az elnök / Élénk éljenzés.) felment az alól, hogy magukkal az érdemleges kérdésekkel, amelyek az irlditványnyal összefüggnek, részletesebben foglalkozzam. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy csak egy pár nagyon rövid megjegyzésre szorítkozzam. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik vonatkozik a június 4-iki szabálytalanul hozott házhatározat utólagos reparálására. Az indítvány azt mondja, hogy a többség nem érvényesítheti saját szabálytalan eljárását egy későbbi, bár szabályosan hozott házhatározattal sem. Én azt hiszem, — már legalább az én szerény nézetem az — hogy itt egy kis gondolatzavar van. A szabályszerűen hozott határozat nem a többség határozata, hanem a ház határozata. (Helyeslés a jobboldalon.) A szabályszerűen hozott határozatban a ház határozata jut kifejezésre, abban a kérdésben pedig, hogy valamely határozat érvényét elismeri-e vagy nem ismeri el a ház, nincs más illetékes biró, mint a képviselőház maga, (Elénk helyeslés, ügy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) amely ebben a kérdésben szuverén a maga eljárásában. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én tehát azt hiszem, hogy az a reparáczió épen a legfmnyásabb alkotmányi ó*gi felfogások szerint teljesen korrekt és érvényes. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellentmondások balfelől.) A második, amit meg akarok jegyezni, az, hogy az indítvány második pontja xagy állítja oda a dolgot, mint hogyha június 4-én azt az elvet léptették volna életbe, hogy az elnöki lelkiismeret helyesebben az elnök czélszerüségi felfogása felteheti magát a házszabályok korlátain. Ez ellen a felfogás ellen a leghatározattabban tiltakozom. (Helyeslés jobbról.) , Justh Gyula : Maga van csak azon a nézeteti. ! Gr. Tisza István ministerelnök: Igenis, magam akkor nagyon világosan megmondtam, hogy abban az egy esetben a házszabályok némely rendelkezéseit megsértette az elnök. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Akkor is hangsúlyoztam, most is ismét hangsúlyozom, hogy ez egy nagyon sajnálatos, kivételes rendszabály volt, amelyet nem menthetett más, mint az, hogy az akkori házszabályok olyan útvesztőt teremtettek a nemzet számára, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) amelybe belepusztultunk volna, (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ellenmondások a bal- és a szélsőbáloldalon.) De hangsúlyoztam akkor — és ha bármily félreértés vagy tévedés volna ebben a tekintetben, teljes nyomatékkal és meg vagyok róla győződve, hogy a ház jelenlegi mélyen tisztelt elnökségével is teljes szolidaritásban — hangsúlyozom most is, hogy ezt egyszeri kivételes dolognak tekintettük és tekintjük . . . (Mozgás és zaj balfelöl.) Lovászy Márton : Megcsinálták azóta már nem egyszer ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kérem Lovászy Márton képviselő urat, ne méltóztassék itt diskurzusokat folytatni. Gr. Tisza István ministerelnök: ... hogy az elnökségre nézve a házszabályok érvénye feltétlenül kötelező ; hogy a házszabályok rendelkezéseit érvényesnek tartjuk és azokhoz alkalmazkodni kívánunk. Az akkori, az ország érdekeit mélyen sértő, a parlament tekintélyét mélyen kompromittáló helyzet orvoslását (Elénk helyeslés a jobboldalon.) nem a házszabályoknak ismétlődő megsértésében . . . (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula (közbeszól. Nagy zaj). Elnök: Kérem Justh Gyula képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Helyeslés jobbról.) Lovászy Márton : Ma is készek megsérteni a házszabályokat. (Zaj. Elénk jelkiáltások jobbfelől: Rendre !) Elnök : Lovászy Márton képviselő urat rendreutasitom. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Gr. Tisza István ministerelnök: ... nem a házszabályok ismétlődő megsértésében*, hanem olyan ujabb házszabályok alkotásában kellett keresnünk, amelyek hasonló sajnálatos kényszerhelyzetek ismétlődését lehetetlenné teszik. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Szentiványi Gyula: Ez kell nekik ! Gr. Tisza István ministerelnök: Ezt az orvosszert alkalmaztuk azonnal, midőn teljesen korrekt, házszabályszerü eljárás szerint életbeléptettük sürgősen a koaliczió által, saját maga számára megalkotott házszabályokat. (FelkiMtések jebbfelSt : Ugy van !) Kiss Ernő: Házi használatra! Lovászy Márton : Nem az ! Ez nem áll! Nem azt léptették életbe ! (Zaj.) Egy hang (balfelől) : Nem áll! A közös ügyek ki voltak véve ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Miért nem mond igazat a ministerelnök ur ? (Nagy mozgás és élénk felkiállások jobbfelől: Rendre !) Cserny Pál: Rendre! Micsoda beszéd ez mindig ! (Zaj.) Elnök: Lovászy Márton képviselő urat újból rendreutasitom és amennyiben folytatja a rendzavarást, kénytelen lennék erősebb rendszabályokhoz nyúlni. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Egy hang (a jobboldalon): Szemtelenség! (Folytonos nagy zaj.) Elnök ." Nagy Sándor képviselő ur használta Lovászy Márton képviselő ur ellen a »szemtelenség« szót ? Ki volt az a képviselő ur ? Nagy Sándor: Igen, én voltam! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Nagy Sándor képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasitom. (Felkiáltások jobbfelől: Ott szabad gorombáskodni ? Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Preszly Elemér (közbeszól. Zaj.) Elnök : Kérem Preszly képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! (Zajos felkiáltások