Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-512
51%. országos ülés tíík február Í9~én, csütörtökön. 20R indulása lehetetlenné ne tétessék. (Helyeslés jobbfelei.) Veszprétny István : Felment pandúrnak ! (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Veszprémy István képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől. Nagy za,j a baloldalon.) Beőthy Pál: Akkor pedig, t. ház, midőn a delegáczió megalakult, a delegáczió elnökének, alelnökének és háznagyának jelenlétében azt a rendelkezést adtam Id az őrség tisztjeinek, hogy ezentúl, a delegácziók tartamára, ugy, mintha én rendelném, a delegáczió elnökének utasitásait hiven kövessék. (Nagy zaj balfelöl.) Rakovszky István : Ez a törvénynyel ellenkezik ! Beőthy Pál: Kérem, megfelelek rá, csak méltóztassék nyugodtan meghallgatni. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Tettem pedig ezt az őrségi törvény — nem az ügyrendre hivatkozom — 2. §-ának rendelkezése alapján, amely azt mondja, hogy (olvassa) : »A képviselőházi őrség a képviselőház elnökének rendelkezése alatt áll és a képviselőház elnökétől akár közvetlenül, akár a képviselőházi háznagy utján vagy más utón kapott rendeleteket végrehajtani köteles.« Ez alatt a kifejezés alatt, hogy »más uton« mindenesetre a delegáczió elnöke is értendő. (Zaj balfelol.) Ami pedig a delegáczió elnökének eljárási jogosultságát illeti, itt egész egyszerűen a delegáczió ügyrendjének 48. §-ára utalok, amely azt mondja (olvassa) : »Elérkezvén az ülés kitűzött ideje, azt az elnök megnyitja, tartama alatt őrködik a csendnek, a tanácskozási rendnek s a bizottság arra vonatkozó szabályainak megtartása fölött. E tekintetben a magyar képviselőház rendszabályainak megfelelő pontjait fogja szem előtt tartani*. Itt tehát, igenis, mivel a delegáczió ügyrendje részletesen nem intézkedik, ezekre a részletekre vonatkozólag a magyar képviselőház házszabályai az irányadók, kötelezők és intézkedésre feljogositók a delegáczió elnökére vonatkozólag. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt mondja azután hatodik pontjában a bizalmatlansági inditvány, hogy összeférhetlenségi esetek bármikor megtehető bejelentésének a jogát az elnökség a házszabályok 201. §-ának erőszakos alkalmazásával elkobozta. Kétségtelen az, hogy ugy a mentelmi bejelentésekre, mint az összeférhetlenségi bejelentésekre nézve a házszabályok ugy intézkednek, hogy azok, akár Írásban, akár a ház ülésén szóval megtehetők. Ez kétségtelen jogositvány, amelylyel természetesen minden képviselőnek joga is van élni; ezt senki kétségbe nem is vonta, de ebből a ház tanácskozásainak általános szabályaival és egyes specziális rendelkezéseivel szemben olyan jogosítványt formálni, hogy azok félretételével történhessék meg ez a bejelentés . . . Lovászy Márton: Hát mentelmi bejelentést miért lehet tenni % Beőthy Pál : ... felfogásommal nem egyeztethető össze. (Zaj a baloldalon.) Elnök : Lovászy Márton képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni! Beőthy Pál : Mivel pedig a házszabály specziálisan ugy rendelkezik, hogy napirend előtt csak elnöki engedélyivel lehet szólni, igen természetes, hogy a napirend tárgyalása előtt másként, mint ha erre az elnök az engedélyt megadta, ilyen mentelmi vagy összeférhetlenségi bejelentést sem lehet tenni. Minthogy a házszabály további folyamán ugy rendelkezik, hogy a napirend tárgyalása egyszer megkezdetvén, azt félbeszakítani, más tárgyra áttérni csak az elnök javaslatára lehet, (Zaj a baloldalon.) igen természetes, hogy a napirend tárgyalása közben csakis az elnök javaslatára, a ház határozatával lehet a napirendet félbeszakítani és akár a mentelmi bejelentés meghallgatására, akár más tárgyra áttérni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Világos tehát, hogy a napirend letárgyalása utáni idő alatt minden képviselő szabadon megteheti a mentelmi és összeférhetlenségi bejelentést. Azt hiszem, itt jogelkobzásról annál kevésbé lehet szó, mert ha épen gátolva van valamelyik képviselő, hogy az ülés végén legyen jelen, vagy ethikai ok gátolja abban, hogy engedélyt kérjen, Írásban épen ugy megteheti a bejelentést. Ismétlem tehát, itt jogelkobzásról szó sem lehet. Azt mondja végül hetedik pontjában a bizalmatlansági inditvány, hogy meg kell emlékezni a fegyelmi hatalom irányzatos és pártos kezeléséről, mely kétféle módon nyilvánul meg. Először ugy, hogy az ellenzékkel szemben teljes szigorral, másodszor ugy, hogy a kormánypárttal szemben elnézéssel gyakoroltatik. T. képviselőház ! Ha számot vetek magammal és lelkiismeretemmel és ha valami tekintetben elnézéssel vádolhatom magamat, azt képzelem, hogy ez inkább az ellenkező irányban foroghat fenn, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Derültség a baloldalon.) azt képzelem, hogy talán nagyon sokszor elnézéssel járok el a t. túloldalon ülőkkel szemben akkor, amikor talán már a házzsabályok szerint is kötelességem lenne energikusabb eszközöket igénybe venni és nagyon sokszor kapnak egyszerű közbeszólásra rendreutasitást az ezen oldalon ülő képviselő urak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Beőthy Pál: Ez természetes is, mert hiszen annak a pártnak a részéről, amely a képviselőház munkáját van hivatva irányítani, amely a felelősséget viseli, amelynek aktív működésével ki kell töltenie a képviselőház munkájának rendjét, nagyobb szigort kell alkalmazni, mint azzal a párttal szemben, amely csak a kritika, az ellenőrzés gyakorlására volna tulajdonképpen a parlamentarizmus szelleme szerint hivatva.
