Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

február 18-án, szerdáú. 191 5ll. országos ülés I9ií dése értelmében az elnök őrködik a tanácskozás méltósága és rendje felett, gondoskodik a tanácskozási rend és csend, valamint a közbiztonság fentartásáról és a házszabályok szigorú végrehajtásáról s a fegyelmi jog gyakorlása tekintetében intézkedik —, a harmadik bekezdésében kimondja, hogy az elnök ezen eljárása ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad, — ennek daczára nagyon kérem a t. házat, méltóztassék a bejegyzett indítványt ez alkalommal nem ezen szakasz ezen bekezdése rendelkezése alá esőnek tekinteni, ... (Felkiáltások balfelöl: Nem is tartozik !) Ne méltóztassék az elnöki enuncziácziót megzavarni. (Halljuk! Halljuk!) ... hanem a 193. § értelmében az indokolást megengedni, s az indokolásra rövid határidőt, — és pedig amint azt napirendi indítványomban lesz szerencsém indítványozni, — a holnapi napra kitűzni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni ? (Igen ? Elfogadjuk !) Ha szólni senki sem kíván, akkor határozatkép kimondom, hogy a ház, a Mezőssy Béla képviselő ur által az elnökség ellen bejegyzett bizalmatlansági indítvány megidokolására a február hó 19. napján d. e. 10 órakor tartandó ülést tűzi ki. (Helyeslés.) Megteszem ezek után a napirendi javaslatomat és kérem a t. házat, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzze ki: elsősorban a bizalmatlansági indítvány indokolását, másodsorban a mai najfirendnek, vagyis az országgyűlési képviselőválasztókerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalását és" harmadsorban azon községi és felekezeti, nem állami elemi iskolai tanítókról, akik ellen az 1912. évben az 1907 : XXVII. t. ez. 22. §-nak a) c) pontjai alapján fegyelmi vizsgálat indíttatott, a vallás- és közoktatásügyi minister jelentését. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendi indítványomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen: akkor azt elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Következnek az interpellácziók. Vermes Zoltán jegyző: Novák János! (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Novák János: Mélyen t. ház! Nem épen kellemes kötelességet teljesítek, már annál inkább sem, mert hiszen ezt az interpellácziómat, melyet ma a t. ház előtt a t. honvédelmi minister nrhoz intézek, 1911 november 15-én már megtettem, de sajnos, mivel ez nem a hatalomnak érdeke, hanem az ország közlakosságának az érdeke, tehát válaszra nem lett méltatva és ez a sérelem nem lett orvosolva. Én azt hiszem, hogy a parlamentben dúló mostani harcz kizárólag a véderőtörvény tárgyalásánál kezdődött. Akkor ment késhegyig a harcz és a pártok szenvedélye annyira eltüzesedett, hogy még ma sincs normális parlamenti tárgyalás ebben az országban. A jelenlegi kormány ugyan erőszakkal keresztülvitte a császári, jobban mondva a királyi ház kedvéért a véderő fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, de ez Magyarország közönségére nézve nagy vér- és pénzáldozatot jelent. Sajnos, a t. honvédelmi minister ur abból a horribilis összegből, amelyet a nép a hadi kincstárnak juttat, még azt a szerény morzsát sem akarja visszaadni, amely a hadgyakorlatok alkalmával a hadi kincstárnak teljesített szolgálatok fejében járna neki. Azt hiszem, tudják mindnyájan, hogy a mai viszonyok sokkal roszszabbak, mint 40—50 évvel ezelőtt. Hisz a legelső fizetésemelés magánál a királynál történt, mikor czivilistájának felemelését kérte; azóta folytonosan jött a szükségletek emelkedése, ami nem egyeztethető össze azzal, hogy a szegény lakosság, amely a hadgyakorlatok alkalmával a katona részére szállítja a szükségleteket, fuvarozás fejében ma is nyomorult 14 fillért kap kilométerenként, ép ugy mint évekkel ezelőtt. Azt hiszem, ha a honvédelmi kormány tudatában volna annak, hogy ezzel a nyomorult díjazással milyen sérelem éri a népet, már régen megtette volna a szükséges lépéseket. Hiszen akárhányszor megtörténik, hogy a szegény embert, h katonai podgyászt szállítani kell, az eke szarva mellől, vagy éjjel a családjától szólítják el, ha pedig nincs otthon, vagy nem tud menni, a közigazgatási hatóság kihágás miatt megbünteti. Csak a múlt években történt Iharos-Berényben, hogy egy 56 éves embert, akit éjjeli szolgálatra rendeltek ki, 50 koronára és a tanuzási költségekre bírságolt meg a főszolgabíró, mert nem tudott rendelkezésre állani. Ha ezt a bírságolást, amely felkerült a belügyministeriumba is, a honvédelmi ministerium végezné, láthatná, hogy tarthatatlanok az állapotok és megtudná azt is, hogy az a nép, amely oly sokat áldoz vérben és pénzben a hadseregért, nagyon keveset kap vissza ebből a sok áldozatból. Nagyon indokolt volna tehát, hogy nálunk is olyan intézkedéseket léptessenek életbe, amilyenek Ausztriában vannak érvényben. Nálunk hadgyakorlatok alkalmával a fuvarozásoknál 14 fillér a kilométerdíj, Ausztriában azonban 50 fillér. Azt kérdem én, hogy micsoda czimen, micsoda jogon van ez ? Vagy talán azt veszik figyelembe, hogy nálunk vannak ldépitetlen, rossz, homokos, rossz agyagos utak, Ausztriában pedig vannak kiépített utak és azért emelik ott háromszorosra a dijat ? Ha már a nagy összegű pénzáldozatokból Magyarország édes-keveset kap vissza, mert nagy összegeket fordítanak ágyukra, amelyek Ausztriában készülnek, akkor azt, hogy azt a szerény kis morzsát annak a népnek, aki azt igazán megszolgálja, vissza nem adják, jogsérelemnek, aránytalanságnak tartom és ez ellen tiltakozom.