Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

162 511. országos ülés 19ík sara fogják hozni ezt a kerületi beosztást és akkor a Mz azt vagy elfogadja vagy nem. Én egy kérdést vagyok bátor a t. belügyminister úrhoz intézni. Röviden : ha be fogják terjeszteni ezt a választókerületi beosztást, en bloc kell-e azt elfogadni vagy egyenként is lehet elfogadni? <Én azt hiszem, hogy ezt a választókerületi beosztást csak en bloc lehet elfogadni. (Ugy van!) Ez épen olyan, mint hogyha egy kereskedelmi szerződés mellé mellékelt vámtarifából bárminő kis tételt kifogásolnék, amely ha megváltoznék, ezáltal megdőlne az egész vámtarifa, mert ezen kis tételnek a másik állam vámtarifa tételei között megvan az ellenértéke. Itt tehát reparáczióról szó nem lehet. Ezzel befejeztem beszédem azon részét, amely a törvényjavaslat egyes rendelkezéseire és az indokolásra vonatkozik. Áttérek beszédem azon részére, amelylyel be akarom igazolni azt, hogy bárminő ideális, bárminő jó lenne ez a törvényjavaslat, én azt a mai helyzetben elfogadni képtelen lennék. Minden parlamenti reformot két indokra lehet visszavezetni. Az egyik az, hogy a választó közönségben egy nagy társadalmi átalakulás történt ; ezen átalakulás következtében szavazatot óhajtanak azon néprétegek, amelyek eddig ki voltak ebből a jogból zárva ; a parlamenti reformot meg kell hozni azért, hogy ezek, akik ugy vér, mint pénzáldozat dolgában lerój ják az állam iránti kötelességüket, az államügyek intézésében is befolyást gyakorolhassanak. A másik a parlamenti korrupczió, amely áll nemcsak a választási eljárás folyamán mutatkozó korrupczióból, hanem magában a parlamentben mutatkozó korrupczióból is. Sajnos, nálunk mindkettő megvan. De ha nem lennének ezek a körülmények, én még egy oknál fogva sem tudnám elfogadni ezt a törvényjavaslatot, azért, mert ily nehéz problémának megvalósításakor az időszerűséget is tekintetbe kell venni. (Helyeslés balfelól.) Azt hiszem, nem csalatkozom, mikor azt állitom, hogy a mostam parlamenti állapotok nem normálisak. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nem normális állapotok között ilyen nehéz kérdést felvetni, megoldani akarni, a legnagyobb államférfiúi hibák közé tartozik. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Angliában a parlamenti reformnak legnagyobb előharczosa a parlamenti korrupcziónak legkellemetlenebb üldözője, a fiatalabbik Pitt volt. Inditványokat tett, agitált a parlamenti reform mellett és mégis midőn Grey alsóházi tag 1792 április havában az alsóházban azt a kijelentést tette, hogy ő a legközelebbi ülésszakban el van határozva egy inditványt beterjeszteni, amely a választói eljárás javítását czélozza, akkor Pitt ministerelnök felkelt és ő, aki mindig a parlamenti korrupczió kérlelhetetlen üldözője, a parlamenti reform legmelegebb szószólója volt, kijelentette: az idő nem alkalmas arra, hogy veszélyes kísérleteket tegyünk. Akkor Angliában csend, rend február 18-án, szerdán. uralkodott, nagy anyagi fellendülés volt észlelhető és Pitt mégsem merte ezt a kérdést a közvéleménybe dobni, utalva az idők járására, ami alatt a csatornán túli nagy franczia forradalom által felvetett hullámokat értette. Minálunk a parlamenti állapotok, a társadalmi állapotok teljesen felborultak. (Ugy van! balfelól.) Az ország az anyagi tönk szélén áll. (Ugy van ! bálfelöl.) A kölcsönös bizalom megszűnt. Egy kormány kormányoz, amely nem tudja máskép fentartani hatalmát, mint csak erőszakkal. (Igaz I Ugy van! a baloldalon. Élénk felkiáltások: És panamával

I) A parlamenti szólásszabadság meg van bénítva. (Ugy van ! balfelól.) A parlament maga, a parlamenti katonai őrség felügyelete alá van helyezve. (Ugy van! balfelól.) Ilyen körülmények között hoznak ide egy ilyen törvényjavaslatot. (Ugy van! balfelól.) Ha én látom ezt a nagy önmérsékletet, ezt a nagy bölcsességet, amety William Pittet az ő kedvencz eszméjének a megvalósításától is visszatartotta, kérdem, honnan van az, hogy azok a nagy államférfiak ennyire bővében voltak a legnagyobb önmérsékletnek, amely elképzelhető, hogy t. i. az ember, ha hatalmon van, mérsékelni tudja magát még akkor is, ha kedvencz ideáinak megvalósításáról van szó, ha látja, hogy ez az ország érdekét nem mozdítja elő. Én csak egy magyarázatot tudok elképzelni magamnak. William Pittről sokat jegyzett fel a történelem, csak egyet nem : hogy ő a Hyde-park lombos fái alatt a madarak élete, leggyengédebb, legpoétikusabb részei buvárlatának a fanatikusa lett volna. (Élénk derültség és tetszés a baloldalon.) T. kéjDviselőház ! Egy választói reform mindig nagy megrázkódtatásokat okoz. A jelen parlament nem bir jogezimmel arra, hogy ezt a reformot megvalósítsa. (Ugy van ! balfelól.) Tiszta erkölcsöket akarunk behozni az uj választásokba, tiszta erkölcsöket akarunk behozni a parlamentbe. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ne csak teóriában, hanem a praxisban is helyeseljenek, mert a szó csak addig ér, ameddig a tett bizonyítja annak igazságát. (Ugy van ! balfelöl.) T. képviselőház ! Mikor itt tudjuk a ministerelnök úrról, hogy ő mindig a népjogok igazságos, széles, az állapotok által igényelt és igazolt mértékig való kiterjesztésének ellenzője volt, akkor egy ilyen választási reformmal előállani bűn, több a bűnnél: hiba, politikai hiba és a politikai hibák sokkal jobban boszulják meg magukat, mint akármely más téren elkövetett hibák. ( Ugy van ! balról.) T. ház ! A választási reform mindenütt kompromisszumok alapján létesül. Lehetséges-e vájjon közöttünk a kompromisszum '? Feleljenek erre őszintén. És engem itt nem fognak megtéveszteni a Berzeviczy-féle budai asztal melletti békefuvolázások, nem fognak megtéveszteni azoknak a szirénhangjai, akik a harczból nem veszik ki a maguk részét, hanem távolról lesik az alkalmak kifejlődését. En nem fogok azokkal tárgyalni, akik a negédtől félnek; nem fogok azokkal tárgyalni békéről, akik akkor, amikor a harcz ily kifej lő-