Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

511. országos ülés idlh február l$-án, szerdán. 159 egy megye van, amelyben az általános többség az oláh. A tizenegy oláh megye közül csak kettő haladja meg a 4500 választót, kilenc;; oláh megye haladja meg az 1800-at és terjed 3700 választóig. Ellenben a 31 magyar megye közül 12 van olyan, ahol a választók száma meghaladj 5000-et. Ezek a megyék a következők : Bács, Baranya, Győr, Hont, Komárom, Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Zala, Nógrád. (Mozgás a baloldalon.) Tehát épen azok a megyék, amelyek ugy az irni és olvasni tudás tekintetében, ugy a magyar nyelv birtoka tekintetében, mint gazdaságilag a legelső megyék közé tartoznak s azért ezek a magyar megyék 5000-nél nagyobb számú választóval bírnak. (Zaj.) Nézzük meg Alsó-Ausztriát. AlsóAusztriában a 2100 lélekszámot számláló választó kerületeknek egész serege van. így biztositják Ausztriában a német hegemóniát s igy őrzik a magyar hegemóniát nálunk. (Mozgás a baloldalon.) Nagyon szomorú jelenség ez s meg nem nyugtató a t. minister ur indokolásának ezen klasszikus mondása (olvassa) : »Meggyőződésem különben, hogy a magyarság szupremácziája nem szorul arra, hogy mesterséges eszközökkel tartassék fenn.« (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Dániel Ernő: ügy van ! Ez igaz ! (Zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István : T. minister ur, igaza van ; kiálltuk mi a török-tatárt, kiálljuk még a munkapártot is és kiálljuk ezt a törvényjavaslatot is. (Elénk tetszés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Dániel Ernő: Még az obstrakciót is Hallottuk. (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Rakovszky István: De,t. niinisterur, hogyha állana is az, hogy nincs szükség arra, hogy azon sok támadás közepette, amelynek a magyar szupremáczia minden oldalról ki van téve, az mesterséges módon, elővigyázattal biztosittassék, ép oly biztos, hogy az a magyar szupremáczia, a mesterséges megrontását ki nem tudja könnyen birni; (Igaz! ügy van! baljelől.) s ez a törvényjavaslat nem eredményez egyebet, mint ezt. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon. Ellentmondások jobbfelől.) De, t. minister ur, hogy ha már az osztrák példát vette irányadóul, miért nem cselekedte ezt Erdélyországgal szemben ? Amidőn az osztrák választójogi reformot szőnyegre hozták, nyomban megállapodtak a politikai pártok Ausztriában abban, hogy a választói reform ügyében ők kicsatolják Galicziát, megállapodtak abban, hogy Galicziára hány képviselő jut, miként osztják be a galicziaiak, lengyelek, ruthének, egymás közt a számarányt, a választókerületeket, azt azokra bizták. Hát akkor, amikor látjuk, hogy Erdélyországban nehéz harcz folyik gazdasági téren, kulturális téren, politikai téren, amikor látjuk, hogy naprólnapra külföldi bujtogatásra (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mindinkább aggressziv lesz a román támadás a magyarság] ellen, akkor miért nem vonták ki Erdélyországot az általános ve- ) zérlő elvekből, hogy ha már a legnagyobb szerencsétlenségére az országnak a viszonyok olyanok, hogy a magyarságnak nem kedveznek ? Nyíltan, bátran, határozottan kimondottam volna azt, hogy itt oly választási reformot akarok behozni, amely minden időre erősiteni fogja a magyarság szujjremácziáját, nem pedig gyengíteni azáltal, hogy a magyar kerületeket apasztja a minister ur, a románokat pedig gyarapítja. (Igaz ! ügy van ! Taps ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hegyi Árpád : Ez a gyalázatos paktum ! A híres paktum ! (Zaj. Elnök csenget.) A magyarság védelme a legkritikusabb helyen. (Zaj.) Duphtani kellene az őrséget, nem apasztani ! (Zaj.) Elnök : Haller István képviselő urat kérem, ne zavarja a tárgyalást. Rakovszky István : Ha hangulatot akarnék kelteni, azt mondanám a t. belügyminister urnak, hogy osztrák parancsra teszi ezt. (ügy van! a baloldalon.) Nem teszem. Meg vagyok róla győződve, hogy nem teszi ezt. Akaratlanul, . . . öntudatlanul (Mozgás és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) azoknak az áramlatoknak, azoknak a tendencziáknak szolgál, amikor a választókerületek e beosztását a ház elé terjeszti. Régi és ismert áramlat ez Ausztriában. Ismert áramlat az, hogy Magyarországon a magyar hegemóniát a nemzetiségekkel akarják paralizálni, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a Kristóffy-féle általános, egyenlő, titkos választójog nem szolgált egyéb czélnak, mint ennek. (Nagy mozgás és derültség, tapsok a jobboldalon.) Egy hang (a jobboldalon) : Végre beismerik ! B. Dániel Ernő : Hát ezt pártolják önök ? Szmrecsányi György: Nem tudják miről van szó, ha ezen nevetnek. Egy hang (a baloldalon) : Az ő barátjuk volt ; vele panamáztak ! (Zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István : Ez annyira nyilvánvaló volt, hogy osztrák államférfiak nyilvánosan és velem négyszemközt is nyíltan bevallották, hogy sohasem hozták volna be, legalább abban az időben nem, az általános, egyenlő, titkos választójogot Ausztriában, hogyha nálunk Magyarországon ez a lépés nem történt volna. De kifeledték megmondani, hogy ez a lépés bécsi intésre történt meg. (Mozgás a jobboldalon.) Annyira ment, hogy egész nyíltan a választási bizottság tárgyalásának egy Eventuell-Antrag terjesztetett be, Stein terjesztette be, amely kimondja, (Halljuk! Halljuk !) hogy azon választási törvényjavaslatot, amelyet beterjesztett a Gautsch-kormány, vegyék le mindaddig a napirendről, amíg a magyar kormány szintén egy ujabb választási törvényjavaslatot nem fog beterjeszteni. Kérem, Gessmann a választási bizottságnak 48-ik ülésében, 1906 október 4-én, hol az általános választói jog behozataláról szól. egészen nyíltan hivatkozik Magyarországra. T. képviselőház ! Nem titkot mondok ma már el, hisz az illető rég örök álmát aluszsza. Aehrenthal külügyminister annak idején hozzám azt a kérdést