Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-501

486 501. országos ülés 191í január 24-én, szombaton. jelenetek után következett be. Közben kitiltotta I az ülésből az elnök a háznak kilencz más tagját, aki a legféktelenebb volt a rakonczátlankodásban. Ez mind nem használt semmit. Az újra megnyitott ülésben ugyanaz a hideg számítással elkövetett ellenszegülés (Ugy van ! Ügy van !) következett be az elnökkel szemben, amelyet előbb tapasztaltunk. Az elnök ur teljesen megfeledkezett volna az állásával járó kötelességekről, (Ugy van! Ugy van I) ha ezt tovább is tétlenül nézte volna és ha gróf Andrássy Gyulával szemben, mint a ház bármely más tagjával szemben, (Ugy van ! Ugy van !) a törvényt, a házszabályt nem alkalmazta volna. (Ugy van ! ügy van !) Ez megtörtént; gróf Andrássy Gyula kivezettetett. A zajongás még mindig tovább folyt. Az elnökség a legnagyobb béketűréssel elkövetett mindent, hogy biztositsa a tanácskozás lehetőségét, anélkül, hogy az ellenzék tagjainak nagy részével szemben gyakorolja a kitiltást. Mint előbb mondám, az ellenzéknek az első alkalommal kilencz zajongó tagja tiltatott ki az ülésből, a második alkalommal három, a harmadik alkalommal kettő, összesen tizennégy tagjával szemben alkalmaztatott kitiltás, olyanokkal szemben, akik ismét és ismét a legdurvább vétséget követték el az illem, a parlament rendje és a házszabály rendelkezése ellen. (Ugy van!) Az ellenzék nagy része még mindig részt vehetett a tárgyalásban, teljesithette volna a részletes vitánál kötelességét. A ház többsége az elnök javaslatára még kétszer megadta gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak a felszólalási jogot. Még két, ezen inczidensekkel kapcsolatos ujabb kemény támadását a legnagyobb türelemmel meghallgattuk. (Ugy van ! Ugy van !) Hát kérdem mindezek után : lehet-e, szabad-e az igazságnak még csak árnyékával is megegyezően azt állitania az ellenzéknek, hogy a többség magatartása volt az, amely őket kötelességük teljesítésében, a sajtótörvényjavaslat tárgyalásában való részvételben megakadályozta? (Zajos felkiáltások : Abszurdum ! Rágalom !) Engedelmet kérek, én más következtetéseket ezekből a szárazon felsorolt tényekből csakugyan nem tudok levonni, mint azt, hogy a képviselő urak ennek a berontási taktikának teljes eredménytelenségét, teljesen indokolatlan, önmagával ellenmondó, bocsánatot kérek, sok tekintetben mosolyt keltő voltát belátták és kerestek valamiféle ürügyet arra, (Ugy van! Ugy van!) hogy a többségre kenve az ódiumot, ebből a nevetséges helyzetből szabaduljanak. (Ugy van ! Ugy van !) Megpróbáltak a képviselő urak mindent. A hihetetlen tökélyre vitt botrányhajhászattal, végtelen következetességgel fújták újra meg újra ugyanannak a két inczidensnek a nótáját, amivel — hogy minő benső igazsággal, arról most nem akarok beszélni — gondolták, hogy szennyet lehet dobni ellenfeleikre, a kormányzatra, nem gondolván meg azt, hogy ez a méltatlanul reánk dobott szenny az egész külföld előtt a magyar nemzetet keni be. (Ugy van! ügy van!) Mindez hatálytalan volt. Sem a párt összetartását, a pártnak és az azt vezető kormánynak egymás iránti kölcsönös bizalmát, sőt ügyük igazságába és ügyük sikerébe vetett bizalmát és ennek folytán jogos önbizalmát nem tudták megingatni, (Ugy van ! Ugy van !) sem a nemzetben nem tudtak bizalmatlanságot, ellenszenvet, gyűlöletet felébreszteni a többség és a kormány iránt. (Ugy van ! Ugy van !) A desperáczió adta eszükbe ezt az ürügyet arra, hogy elbújhassanak, kiszökhessenek arról a helyről, ahol teljesiteniök kellene kötelességüket és ahol szemben kellene állaniok a velük szemben joggal alkalmazható szemrehányásokkal és vádakkal. (Helyeslés.) Én kötelességemnek tartottam ezt röviden és szárazon konstatálni, (Helyeslés.) ezeket a tényeket megállapítani és leszegezni. (Helyeslés.) Felszólalásomat azzal végzem, hogy, amint láthatták a képviselő urak két év óta, ha ők itt vannak, vagy nincsenek, ha teljesitik kötelességüket, vagy ha megszöknek kötelességük teljesítése elől: ez nem fog bennünket megingatni a magunk rendületlen lelki nyugalmában, kötelességérzetében és abban az erős elhatározásunkban, hogy velük vagy nélkülük vagy ellenük, ahogy az nekik tetszik, de azt, amivel az országnak tartozunk, teljesíteni fogjuk. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : T. ház ! Napirend szerint következnék Nóvák János képviselő urnak a honvédelmi minister úrhoz a hadgyakorlatok alkalmával teljesített fuvarozások aránytalansága tárgyában intézendő interpellácziójának előterjesztése. Minthogy szerdán az illető képviselő ur, amint méltóztatnak reá emlékezni, csak 8 óra után terjeszthette volna elő interpelláczióját és minthogy akkor még ugy állt a dolog, hogy ma szombaton ülés nem lesz, azt a kérelmét terjesztette elő, hogy interpelláczióját szerdán tehesse meg. Méltóztatnak ehhez képest talán hozzájárulni ahhoz, hogy ez az interpelláczió elhalasztottnak tekintessék, tehát az interpellácziós könyvből ne töröltessék, hanem a képviselő ur interpelláczióját a következő szerdán terjeszthesse elő. (Helyeslés.) T. ház ! Most pedig a legközelebbi ülésre vonatkozó javaslatom az, hogy a ház legközelebbi ülését jövő szerdán, január hó 28-án délelőtt 10 órakor tartsa, annak napirendjén legyen elsősorban a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása, másodsorban : a közös haderő f entartásához szükséges uj onczlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonczjutalóknak uj megállapításáról a honvédelmi minister törvényjavaslata ; továbbá az 1912. évi XXXI. törvényezikk 5. és 12. §§-ainak módosításáról a honvédelmi minister törvényjavaslata; az 1914. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról a honvédelmi minister törvényjavaslata ; az 1912/1913. évben tényleges szolgálatban állott egyévi önkéntesek tiszti vizsgájának eredményéről a honvédelmi minister jelentése;