Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-500

500. országos ülés 1914- január 23-án, pénteken. 455 az ellenzéknek egy köztiszteletben álló, mind- I nyájunk szeretetét biró (Élénk helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon..) képviselőtársunkról . . . Rakovszky István : Becsületes ember ! (Zaj. Elnök csenget.) Nem tűrte a hazugságokat, (ügy van ! ügy van ! balfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek t. képviselőház ! Gr. Apponyi Albert: . . . olyképen nyilatkozott, amit lehetetlen másként minősiteni, mint a házszabályok azon szakasza alá tartozó ténynek, amely a képviselőház valamely tagján való sértés esetén az elnökségnek nemcsak jogot ad arra, de kötelességévé is teszi, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy elégtételt adjon az illető megtámadottnak és rendreutasitással éljen. Ez, t. képviselőház, nem történt meg. A nyugodt és tárgyilagos tanácskozásnak egyik feltétele az, hogy a háznak minden oldalán meglegyen az a meggyőződés, hogy a házszabályokat mindenkivel szemben egyenlően alkalmazzák, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy mindenki, minden egyén és minden párt, a háznak minden oldalán, amely magát természetszerűleg közszeretetben álló tagjaival, azoknak ügyeivel és az azokon elkövetett sértésekkel azonositja, az elnöki székből egyenlően elégtételt nyerjen. (Helyeslés a bal- és a szélsőhaloldalon.) Sajnálatomra,eddig nem mutatkozott mód. [íem mutatkozott alkalom, hogy annak a pernek összes aktái, amelyre a tegnapi ülésen hivatkozás történt, a ház előtt legyenek és a háznak hivatalosan tudomására hozassanak. Mert ha ez megtörténnék, akkor kiderülne ennek a támadásnak alaptalan volta. Minden körülmények között azon leszek, hogy alkalom adassék arra, hogy a ház ezt az ügyet az akták teljes ismeretével megvitathassa, megbírálhassa (Helyeslés a baloldalon.) és abból levonhassa azon kozekvencziákat, amelyek parlamenti téren eddig le nem vonattak, hanem alkotmányjogunk épsége érdekében okvetlenül levonandók. (Helyeslés balfelől.) Most azonban nekem nem feladatain, hogy ezen ügy érdemével foglalkozzam. Nekem egyszerűen az a feladatom, •— és ezt teszem az egész ellenzék nevében — hogy az elnökséghez azon tiszteletteljes kérdést intézzem, vájjon szándékozik-e a megtámadott képviselőnek és az ő személyében mindnyájunknak azért a támadásért, azért a sértésért, amely tegnap elkövettetett, házszabályszerü elégtételt adni. Mielőtt erre nézve felvilágosítást nem nyertem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tárgyhoz hozzászólhassak. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Mindenekelőtt azzal a kijelentéssel tartozom a t. háznak, hogy a t. szónok ur a házszabályok szigorú rendelkezésétől eltért. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Hédervári Lehel: Becsületében megtámadni, az nem eltérés ? (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Mikor az eltérésre módot nyújtottam, ! szándékosan tettem azt. Túltettem magamat a házszabályok rendelkezésén, (Zaj és- felkiáltások balfelől: Nem először !) abban a reményben, hogy a t. ház, épen a házszabályok 201. §-a alapján, utólag fogja jóváhagyni ezen eljárásomat, azt, hogy az igen t. felszólaló urnak módot nyújtottam. arra, hogy az egész ellenzék nevében tisztázzon egy olyan kérdést, amely, gondolom, mégis itt a parlamentben intézendő el. (Helyeslés.) Ami magát a kérdést illeti, leszek bátor szó szerint felolvasni a ministerelnök urnak azon kijelentését, amelyre, hitem szerint, a t. képviselő ur inkriminácziója vonatkozik (olvassa) : »A zalatnai háznak kérdésének felkavarása pedig olyan szégyenteljes felsüléssel végződött, hogy, bocsánatot kérek, ha én valakivel szemben egy olyan megbélyegző vádat felállitok és azt ugy nem tudom bizonyitani, elbúvok a becsületes emberek szeme elől.« (Zaj és felkiáltások balfelől: Ez az! Hát ez nem sértés ? Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Huszár Károly (sárvári) : Maga is elbújhat a tisztességes emberek elől! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Itt a ministerelnök ur saját szubjektiv érzésének adott kifejezést, (Elénk derültség balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) — Csendet kérek ! — magával szemben használva azt a kifejezést, hogy mit tenne ő abban az esetben, ha az történnék vele, hogy ilyen vádat emel s azt nem tudná bizonyitani. Miután tehát ezt a kifejezését nem másra vonatkoztatta, (Derültség és mozgás balfelől. Ugy van ! Ugy van! jobbról.) én arra, hogy őt utólagosan rendreutasítsam, egyáltalában nem találtam okot. Ez volt válaszom az igen t. képviselő urnak. (Elénk helyeslés jobbfelől. Derültség és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula : Nem azt mondotta, hogy ő maga nem mutatkozhatik becsületes emberek előtt ! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház ! Én az igen t. elnök ur válaszából egyszerűen csak azt veszem Id, hogy azt az elégtételt, amelyet mi a tanácskozás higgadtságának és az osztó igazságnak érdekében a házszabály egyenlő alkalmazása alapján feltétlenül szükségesnek tartottunk, nem kapjuk meg. És mikor épen most voltunk tanúi a parlamenti rögtönitélő-biróság eljárásának, amely némelyeket igazán csekély dolgokért, anélkül, hogy a tényállás megállapítása kellő komolysággal és szabatossággal megtörténnék, kizárásra itélt, holott nem is egy, de számos képviselőnek kizárása nem tudom hány ezer magyar embernek és honpolgárnak a képviselettől való huzamosabb időn át való megfosztását jelenti, mikor ezt a rendszert látjuk nap nap után és viszont azt látjuk, ^ hogy ha arról az oldalról követtetik el olyan sértés, amely egyfelől magának annak a helynek súlya folytán, a honnan elkövettetett, sokkal inkább esik latba, mint hogyha egy egyszerű képviselő követte volna el, másfelől pedig anyagilag is sokkal nagyobb és mélyebb tartalommal bir, mint azon különböző közbeszólások és egyebeknek ki-