Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-499

406 4,99. országos ülés Í91í január 22-én, csütörtökön. tudom melyik nemzetiségi képvis' lő plakátját olvasta fel, az mitsem jelent, mert hiszen ez is olyan kivétel, amelyet mindnyájan ép ugy elitélünk, mint a minister ur, daczára annak, hogy mi nem paktálunk velük. (Ugy van ! balfelöl.) De lehet ennek még más rossz következése is és ugyanakkor ez is egészen mulatságossá válhatik. Mert nemcsak országos választások, képviselőválasztások vannak, hanem vannak vármegyei restaurácziók is. Azt látjuk, hogy amikor egyes törvényhatóságokban törvényhatósági bízottsági tagokat választanak, ma már az is máskép történik, mint a régi időben, annak a választásnak módjai is különböznek a régi idők módjaitól. Ma a kapaczitáczió ott is más téren folyik; ott is napidijat, fuvardijat fizet a hatalom és plakátokkal is dolgoznak. Már most mi történik, hogy ha az a megyei első tisztviselő, lejárván a mandátuma, természetesen pályázik — ha csak már meg nem unta — a másik párt pedig plakátokat akar kitenni és a megye első tisztviselője, miután az az ő megválasztása ellen irányul, azt nem fogja engedélyezni ? Micsoda módjai a visszaéléseknek válnak lehetségessé, ha ezt igy hagyjuk ! Hiszen a plakát mellett, nem tudom, a névjegy is fel van emlitve, mint olyan, amely az engedélyezéstől mentesitve van. Pedig a névjegyre vonatkozólag sem egészen ugy áll, mert rá fogják önök arra is húzni ezt a paragrafust; hiszen vannak a névjegyek között is olyanok, amelyek izgató tartalmúak. Van például egy világhirü tudósunk Kolozsvárott, Apáthy István egyetemi professzor, akitől láttam olyan névjegyet, amelyen ez áll: nem veszek osztrák portékát. Annál a nexusnál fogva, amelyben mi, sajnos, Ausztriával vagyunk és amely nexus a kormányzat részéről még szorosabb, — ha majd ott valami befolyás érvényesül, hogy ne engedjék az osztrák ipart ilyen módon megbénitani, az is megtörténhetik, hogy a névjegyet is beleveszik ide és azt is el fogják tiltani, hogy Apáthy István ne nyomathassa rá a névjegyére azt, hogy osztrák portékát nem veszek. A 16. §. azt mondja, hogy (olvassa) : időszaki lapot mindenki szabadon alapithat. Az alapitáshoz engedély nem szükséges.« Van még ennek sok pontja, de azokra kiterjeszkedni nem akarok, csak annyit akarok mondani, hogy szíveskedjenek akár a minister ur, akár — ha nem ér rá — az államtitkár ur, vagy az igazságügyi bizottság tagjai elolvasni a 19. §-t. A 19. §. azt mondja, hogy (olvassa) : »A törvényhatóság első tisztviselője az időszaki lap alapítására vonatkozó bejelentést, valamint a bejelentett körülményekben beállott változások bejelentését (lásd 16. §.) megvizsgálja és azt, ha törvényszerűnek találja, tudomásul veszi, ellenkező esetben a bejelentést az ok megjelölésével elutasítja. Ha a törvényhatóság első tisztviselője tizenöt nap alatt nem közli határozatát a kiadóval, ugy kell tekinteni, mintha a bejelentést tudomásul vette volna. Egyébként a bejelentés tudomásul vétele előtt a lapot megindítani nem szabad.« A szakasznak többi részét nem is akarom ismertetni, mert aki hallja és olvassa a 16. §. első sorát, nem tudja megérteni, hogy minő naivnak tartják önök nemcsak a képviselőházat, hanem az ország publikumát is, hogy ki mernek nyomatni ilyesmit, hogy időszaki lapot mindenki szabadon alapíthat és az alapitáshoz engedély nem szükséges, három paragrafussal később pedig ezt olyan megszorításokhoz és feltételekhez kötik, amelyek teljesen ellentétben állnak ezzel. (Ugy van ! balfelől.) Már most következik a legsúlyosabb rendelkezés, a 18. §., amely a lapoknak biztositékára vonatkozik. A kauczíót eltörölték mindenütt, a művelt világ minden országában. Azt hiszem, hogy a tisztelt minister urnak módjában áll megszerezni a világ összes ismert országainak idevonatkozó rendeleteit, mert hiszen neki nagy apparátus áll rendelkezésére, nem ugy, mint nekünk, de mi is igyekeztünk megszerezni és sehol a világon nem találtunk olyan intézkedést, amely a kaucziót fentartotta. Eltörölték ezt 20 év előtt Ausztriában, Belgiumban már 83 év előtt, Francziaországba* 33 éve, Németországban 40 éve, Olaszországban 66 éve és a t. minister ur csak egy országot talált, Horvátországot, amelyről azonban tegnap megmagyaráztatott, hogy hogy is alakult a dolog; csak Horvátországra hivatkozhatott, mert többet nem is ismert. Igaz, hogy ott is kevesebb volt, ott is eltörülték, 1907-ben törülték el és akkor, amikor császári biztost küldtek ki, helyreállították. Gr. Apponyi Albert: Az alkotmány felfüggesztésével. Sümegi Vilmos : És sokkal kisebb az összeg ott, mint ahogy nálunk van a jelenben és természetesen még jelentékenyebben kisebb, mint amilyenre most akarják emelni. Az egy Horvátországon kívül, ahol szintén eltörülték a kaucziót, nem tud a minister ur indokolásában semmiféle helyet megemlíteni ; és nagy hálára kötelezne a t. minister ur, ha felfedezne olyan országot kerek e világon, ahol a kauczió rendszere még fennáll. Ott tehát, ahol császári biztos volt, a Szent István koronája birodalmához tartozó országban, ott is eltörülték, sőt a császári biztos törvénye is sokkal liberálisabb volt, mint Balogh Jenő ministeré, ott is eltörülték, de nekünk erről tudomásunk nincs és már most kell figyelmeztetnem a minister urat, hogyha ő arról beszél, hogy a sajtó kapitalizálva van és 50.000 koronás kauczió kell, hát nagyon mulatságos itt a kapitalizmusról panaszkodni, amikor 50.000 koronás kaucziót igényd. Azt hiszem, Szabó István t. képviselőtársam említette, hogy a szegény embernek egyáltalán nem is lesz módja politikai újságot indítani. En pedig azt mondom, hogy csakis a kapitalistáknak lesz erre módjuk, mert eddig könnyebbség volt abban is, hogy nem kellett értékpapírokban vagy készpénzben letenni a kaucziót, hanem betáblázni is lehetett; összeállhattak többen, vagy egyes vagyonos emberek, minden nagyobb kár nélkül mondhatták : tudom, becsületes szándékot, becsületes