Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-493

148 49.3. országos ülés 19Pi január lh-én, szerdán. ujabban önök által alkotott házszabályok e tekintetben bizonyos rigorozusabb formaiázást tartalmaznak, t. i. a 198. §-a azon házszabálynak, amelyet önök magukra nézve tartanak érvényesnek, (Derültség és mozgás jobbfelöl.) nemcsak azt mondja, hogy nyilatkozik, hanem, hogy 30 nap alatt nyilatkozni tartozik. Most tehát már egy közjogilag intézményesen szabályozott kötelességről van szó, amelynek időhatára 30 nap. Most tehát már nem a t. minister urnak tetszésétől függő dolog, hanem kötelesség, hogy ezekre az interpelláeziókra válaszoljon. S miután ez az eset a mostani kormány idejében az első eset, nekem kötelességem, hogy a t. házat és az elnök urat erre a hézagra figyelmeztessem. Jól tudom, hogy ezen kérdés tekintetében sokszor merül fel az a dolog, hogy micsoda kényszerítő eszközök állnak hát a háznak rendelkezésére e tekintetben, hogy a minister ilyen válaszadásra köteleztessék. Ezekre is ráutalhatok. Az 1848:111. t.czikk 29. §-a világosan ugy rendelkezik az alkotmányos ministerek tekintetében, hogy a ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni s a kívántató felvilágosításokat megadni tartoznak. Nem akarom azt a mindenesetre ócska vicczet megkoezkáztatni, vájjon Gerő századossal vezettessenek-e elő, (Mozgás jobbfelöl. Derültség a baloldalon.) hanem rá akarok mutatni arra. hogy a közjog az ő alapintézkedéseiben tartalmaz rendelkezést, amely a ministerek felelősségét e tekintetben ugy állapítja meg, hogy köteles az illető minister megjelenni, ha a ház őt erre kötelezi. Nem is annyira az én feladatom, hanem igazán az önök feladata, mikor a ház olyan házszabályok alapján tárgyal az elnök által, amelyekben ki van mondva és pedig, mint novatio a régi renddel szemben, hogy a minister felelni 30 nap alatt tartozik, hogy nekünk példát statuáljanak abban a tekintetben, hogy miként fogják ezt végrehajtani és miként szándékoznak efölött őrködni. (Helyeslés a baloldalon.) A magam részéről semmi mást nem akartam felszólalásommal elérni, mint azt, hogy erre a meditáczióra önöknek és a ház elnökének alkalmat adjak. (Helyeslés a bal- és a széísöbalóldalon.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nyugodtan hivatkozom arra, hogy azt a kötelességet, amelyre t. képviselő ur jónak lát engem figyelmeztetni, magam is nagyon jól ismerem, (Halljuk! Halljuk!) és ennek bizonyítására legyen szabad felemlítenem, hogy éppen a múlt hónapban a t. túloldal egyik t. képviselőjének interpellácziójára már a legközelebbi interpellácziós napon feleltem. (Mozgás a baloldalon). i Ami Polónyi Géza t. képviselő urnak most emiitett interpelláczióját illeti, szabadjon egy részről feleinlitenem, hogy azóta, hogy a képviselő ur előterjesztette az interpellácziót, a delegácziók és a közbeeső karácsonyi szünet miatt hosszabb ideig rendes ülések nem voltak, (Ugy van! jobbfelöl.) másrészről legyen szabad röviden kiemelnem, hogy az az interpelláezió — és ezért bocsásson meg a mélyen tisztelt képviselő ur — tartalmánál fogva nem bir oly rendkívüli jelentőséggel . . . Polónyi Géza: Ezt majd magam határozom meg. Balogh Jenő igazságügyminister: ...hogy helyénvalónak tarthattam volna arra a választ épen a mai napra bejelenteni, hanem közelebb fogom a választ arra megadni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Bizonyára most is szívesen állnék a t. ház rendelkezésére, de illojálisnak tartanám, hogy akkor, amikor a t. túloldalnak egyik vezérszónoka egy oly igen jelentős politikai kérdésben akar interpellálni, amelyre vonatkozólag bizonyára ugy a t. ház tagjai, akik nagy számmal vannak jelen, mint az egész ország közvéleménye várja a ministerelnök ur részéről adandó nyilatkozatot, mégis csak másodrendű kérdésben . . . Polónyi Géza: Ma nem is volna joga felelni. A választ be kell előre jelenteni. Ezt sem tudja ? (Derültség és taps a bal- és a széísöbalóldalon.) Mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Balogh Jenő igazságügyminister:.. . vegyem igénybe a t. ház szíves türelmét. (Helyeslés jobbfelol.) Azonban azt sem ígérem, hogy a legközelebbi alkalommal, de mindenesetre és erről legyen meggyőződve a t. képviselő ur mielőbb fogok visszaszólni. (Helyeslés a jobboldalon.) Különben egyszerűen arról van szó, hogy egy olyan kérdésben, amely az 1868 : XXX. t.-ezikk szerint Horvát-Szlavon-Dalmátországok igazságügyi törvényhozási autonómiájának körébe tartozik, mi ezen országoknak törvényhozási álláspontja? Ez pedig csakugyan nem olyan nagyjelentőségű kérdés, hogy az arra adandó válaszom néhány nappal elhalasztható ne volna. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést szavazásra: elfogadja-e a ház az elnök napirendi indítványát, szemben Polónyi Géza, képviselő ur indítványával? (Igen!) Polónyi Géza: Nem tettem elleninditványt! Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Az elnöki napirendjavaslatot elfogadottnak jelentem ki. Almássy László jegyző: Gr. Apponyi Albert! (Halljuk ! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a lehető legpreczizebben óhajtom körülhatárolni azt a kört, amelyben interpelláczióm mozog. Ebben a tekintetben első megjegyzésem az,