Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-493
130 493. országos ülés 1914 január 14-én, szerdán. tumra szavaznak, hogy a maguk elveinek minél nagyobb mértékben adjanak kifejezést. A sajtóval összefüggő minden néven nevezendő cselekmény mögött, a lélekzetvételtől elkezdve ott áll, ott sandít a büntethetőség lehetősége. Ahelyett, mint ahogy az igazságügyminister ur az ő súlyos büntetéseit indokolja, az az eset következnék be, hogy megtisztítaná a javaslat az újságírókat esetleg azoktól, ha vannak, akiktől meg kell tisztítani, az az eset fog bekövetkezni, hogy épen a büntetlen előéletűek nem lesznek majd hajlandók magukat az ok nélkül való folytonos vexálásoknak kitenni s épen azok az emberek, akik büntetlen előéletűek bármennyire is álljanak a költészet varázsa alatt s bármennyire éljen is bennük az irói véna, csak azért, hogy közel ne jussanak a büntethetőség lehetőségéhez, távol fognak maradni e pályától. Ezeket az elemeket fogja a javaslat épen kiküszöbölni a sajtó tagjai közül és azokat fogják önök ezzel a törvényjavaslattal oda terelni, akik már nem olyan érzékenyek a büntetett, vagy a büntetlen előélet kérdésében. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Külön fejezetet kell szentelnem még, ha a t. hallgatóság megengedi (Halljuk! Halljuk!) a javaslat 39. §-a azon elvének, amely megengedi, hogy még nem vagyoni kárért is követelhet a sértett pénzbeli elégtételt. Mig a polgári törvénykönyv 885. §-a alapján a károsult... Hédervári Lehel: Várjuk meg, mig a kinevezés megtörténik! Ráth Endre: . . . nem vagyoni kárért, csak akkor tartozik kártérítéssel, ha szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból követett el tiltott cselekményt, vagy kötelességsértést, addig a sajtójavaslat tisztán a birói ítélet eshetőségeire bizza nem vag t yoni kár esetén is a kártérítés megállapítását. A közönség érdekeinek a sajtó okozta károk esetére az a túlzott, az a hihetetlen, ez a minueziozus igazságnak a végletekig terjedő biztosítása, végtelenül nagy aggályt kelt bennünk. Egy részvénytársasággal, egy pénzintézettel szemben, ahol törvénytelen manipulácziók révén vagyoni exisztencziák dőlhetnek össze, ahol vagyoni exisztencziákat rombolhatnak szét, nagyobb kárt lehet előidézni a közönség százezreire nézve, mint egy hírlapi czikkel. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ennek daczára a részvénytársaságok még sincsenek e czimen anyagi kártérítés, illetőleg anyagi kauezió adására kötelezve. A kártérítésről olvastam egy szellemes czikkben, hogy valóságos revolverrel is lehet olyan sebet ejteni, mint revolverlapok közleményeivel. De nem nevetnők ki azt, aki a fegyverkereskedőt akarná felelősségre vonni azért, mert történetesen az ő kereskedésében vették a fegyvert, amelylyel a sebet okozták. A nyomdász ellenben köteles a betűivel okozott kárért kártérítést fizetni, pedig világos, hogy a polgári törvénykönyv tervezetének 1491. §-a által megkívánt kár nem az üzem, vagy az üzemberendezés hiányosságából származott. A javaslat szerint, a ki a nyomdájában valamely veszélyes lapot tart, épen ugy felel a lap okozta kárért, mintha valamely veszélyes állatot tartana a házánál. (Az elnök felé:) Még most sem kérhetek szünetet? Elnök: Csak ötnegyed órája beszél a képviselő ur s egy hosszú szünet volt már ma, amely háromnegyed óráig tartott. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Odaát csak 11-en vannak f) Csuha István: Akkor tessék gondoskodni arról, hogy legyen hallgatóság! (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék folytatni beszédjét. (Zaj balfelöl.) Eitner Zsigmond: Az imént lojalitásról beszéltek; ön nagyon lojális az ellenzékkel szemben. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Huszár Károly (sárvári) : Kérem a ház határozatképességének megállapítását! Elnök: Méltóztassék folytatni! Huszár Károly (sárvári) •. Kérem szépen megállapittatni a határozatképességet! Gr. Andrássy Gyula: Nem határozatképes a ház. A delegáczióban hallottuk azt a komédiát .. . (Mozgás és zaj balfelöl.) Eitner Zsigmond: Az ellenzék iránti lojalitásnak és a kíméletnek gyönyörű példája. Gr. Andrássy Gyula: Láng Lajos és gróf Tisza István is jelen voltak... (Zaj a bál- és a szélsöbaloldalon.) Ráth Endre: Én a vitarendező-bizottság részéről nekem tett azon szemrehányást, hogy még csak ötnegyed órája beszélek, tudomásul veszem. {(Derültség a szélsöbaloldalon.) A sajtó utján elkövetett egyes bűncselekményeket büntetőtörvénykönyveink, a kihágási törvények, elsősorban az 1878 : V. és az 1879: LX. t.-czikkek szabályozzák. Megállapítja a t. igazságügyminister ur, amint már beszédem elején voltam bátor erre rámutatni, azt, hogy gyakran merültek fel óhajok olyan bűncselekmények ujabb szabályozására és olyan bűncselekmények megállapítására vonatkozólag is, amelyeket nagyobbrészt sajtó utján szoktak elkövetni. Mégis a minister ur igen érdekesen nem várja meg, hogy az egységes sajtójogi eljárás egész mezejére szerte kiható szerves egészet alkosson, hanem a lehető legegyszerűbb módon elárulja, hogy ő nem a sajtókérdéseket akarja ezen javaslattal egyszersmindenkorra megoldani, teljesen tisztázni. A főczél ez a javaslat volt, sőt ez a javaslat magában véve egészében elmaradhatna ; ( Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) csak annak egy-két szigorú rendelkezése, azok a kegyetlen intézkedések szükségesek, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) — ez volt a czél, — amelyek alkalmasak arra, hogy béklyóba verjék a magyar sajtószabadságot. (Igaz! Ugy
