Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-475

Í75. országos iilés 1913 november 13-án, csütörtökön. 65 nyokat egy uj, egységes, a dráva—szava vidéki helyi érdekű vasutak részvénytársaság egész vasúthálózatára kiterjedő engedélyokiratba foglalhassa és ezen egységes engedélyokirat keretében az egyes vonalak engedélytartamát, valamint a különböző adómentességeket s egyéb lejárati határidejét egységesen állapithassa meg. Az egységes engedélyokirat kiadása a jogviszonyok egységes rendezése és különböző lejárati határidők egységesítése pedig a leszámolások megkönnyítése szempontjából határozottan kívánatos. (Helyeslés.) A törvényjavaslaton a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottság együttesen bizonyos módosítást tett, amennyiben az eredeti javaslat 1. §-ának e) pontja szerint az 1888. évi XXX. t.-cz. 6. §-ában érintett szállítási adómentességek 1913 január 1-től 1916 június 30-ig terjedő hatálylyal lettek volna megállapitandók. A helyzet t. i. az volt, hogy a javaslat elkészítése alkalmával a minister ur azon az állásponton állott, hogy az engedélyokiratot 1913 január 1-ével kiadhatja. Minthogy azonban ez nem történt meg, az a helyzet áll elő, hogy az eredeti szöveg fentartása esetén a szállítási adó tekintetében visszamenőleg részesittetnék kedvezményben a vasúti részvénytársaság, aminek semmi indoka nem lett volna. Épen azért a közlekedési és pénzügyi bizottságok módosítása az, hogy 1914 január 1-től fogva állapittassék meg a szállítási adómentesség. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság jelentésébe sajtóhiba folytán egy kis tévedés csúszott be. A szállítási adómentességnek 1917 évig való megállapítását tartalmazza, holott a bizottság a mentességnek 1916-ig leendő megadását határozta el. Ezt bátorkodom az igen t. háznak bejelenteni és az előadottak alapján van szerencsém kérni, hogy a bemutatott törvényjavaslatot a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságok által elfogadott szövegezésben ugy általánosságban mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a drávaszávavidéki egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak s engedélyokirati függelékének egyesítése tárgyában a kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás Szász Páí jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimít és 1—3. %%-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekkép részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjeié fog kitüzetni. KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XX. KÖTET. Következik a napirend 8. pontja : a beszterczebánya—hermándi h. é. yasut engedélyezése tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentése, (írom. 883. 933). Az előadó urat illeti a szó. Szabó János előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi minister ur bejelenti, hogy hivatali elődje a m. kir. államvasutak Beszterczebánya állomásából kiágazólag Olmányfalván át Hermándig vezetendő h. é. vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokiratot az 1880: XXXI. t.-czikk 1. §-a, illetve az 1888 : IV. t.-czikk alapján s ő cs. és apostoli kir. Felségének Wienben 1913. évi június hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján kiadta. Nagy jelentősége a h. é. vasútnak különösen annyiban van, amennyiben a már régóta létező, azonban megfelelő vasúti összeköttetés hiányában tovább üzemben nem tartható hermándi papírgyár további fenmaradását lesz hivatva biztositarii. Emellett az általa érintett községeket a vidék ipari és kereskedelmi központjához, Beszterczebányához is közelebb fogja hozni és azonkívül a vasút mentén elterülő erdőségek terményeinek könnyebb értékesithetését is fogja elősegítem. A h. é. vasút építési hossza a hermándi papírgyárba vezetendő vontatóvágánynyal együtt 13 km.; építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 2,956.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 227.384 koronában állapíttatott meg. Ezen aránylag rendkívül magas építési költség egyrészt abban találja magyarázatát, hogy a vonal részben Beszterczebánya belterületével közvetlenül szomszédos területeken fog átmenni, amelyeknél a kisajátítási költségek nagyon magasak, másrészt abban, hogy a vonal építésénél nagyobb f öldmozgósitási munkálatokra volt szükség ; végül figyelembe veendő, hogy a csatlakozási létesítmények és a forgalmi eszközök költségei az aránylag rövid vonal kilo metrikus építési költségeit is jelentékenyen emelik. Az állam részéről megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő hozzájárulások helyeztettek kilátásba : az állami közutak érdekeltsége czimén 120.000 K; postai ingyenszállitás czimén 50 éven át fizetendő 7.500 K évi átalány, amely tőkeértékben 150.000 K-t tesz ki ; a h. é. vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból 50 éven át fizetendő évi 14.780 K, amely tőkeértékben 295.600 K-t tesz ki. Az utóbb emiitett hozzájárulások az építési és üzletberehdezési tőkének 507, illetve 10%-át, összesen tehát 15'07%-át teszik, s így a megszabott 10—10, vagyis összesen 20%-os maximális hozzájáruláson lényegesen alul maradnak. Ezenkívül az államerdészet az 1880: XXXI. t.-cz. 7. §-a értelmében szintén tartozik az építési költségekhez hozzájárulni. Az előadottak alapján, minthogy a vasútvonal közgazdasági jelentősége kétségtelen, minthogy továbbá az állami hozzájárulások a megengedett maximális határon lényegesen alul maradnak, van 9