Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-475

í7ó. országos ülés 1913 november 13-án, csütörtökön. 63 Elnök: Miután a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott és elfogadtatott, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a Trencsén vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat (írom. 899, 917) tárgyalása. Rakovszky Iván előadó: T. ház ! Trencsén vármegye 123 községében ez idő szerint népiskola nincs. A vármegyének összesen 387 községe van, tehát körülbelül a községek egy harmadrészében nincs népiskola. A vármegyében körülbelül 40.000 tanköteles van, ezen közül tizenkétezernek nincs módja arra, hogy iskolába járjon. A népoktatási törvény idevonatkozó szakaszai szerint ezen a hiányon elsősorban a községeknek, másodsorban, szubszidiáriusan, az államnak kellene segitenie. Trencsén vármegye községei azonban legnagyobbrészt igen kis lélekszámmal birnak és emellett szegények, ugy hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen kötelességeiknek eleget tegyenek. Az államnak pedig ezen a téren oly nagyszámú és tetemes feladatai vannak, hogy szinte lehetetlennek kell tekinteni, hogy a maga szintén korlátolt eszközeivel csupán egyetlen egy vármegye területén szüntesse meg a tarthatatlan állapotokat, hanem kénytelen a maga eszközeit és a maga tevékenységét az -Ország különböző vármegyéi közt mintegy megosztani Trencsén vármegye hazafias kötelességet érezvén és látván, hogy a tarthatatlan állapotokon sem a községek, sem az áliam pillanatnyilag segiteni nem képesek, elhatározta, hogy ezen hiányzó iskolák felállításához saját maga erejével is hozzájárul .s elvállalja azokat a terheket, a melyek a község és az állam kötelességeinek teljesítése után még fenmaradnak. Az emiitett iskolák szervezése, az iskolai épületek költségeit is beleszámítva, mintegy évi 134.000 korona költséget okoz. Ebből az összegből, az állam elmenvén az áldozatkészség legszélső határáig, 92.000 korona fedezését vállalta magára. Az 1868 : XXXVIII. t.-cz. értelmében kivethető 5%-os községi iskolai pótadókból még mintegy 12.000 korona felhasználatlan, ezen két összeg tehát együttesen 104.000 koronát tesz ki. A hiányzó 34.000 korona fedezésére vállalkozott Trencsén vármegye, miután azonban ezen összeg fedezésére megfelelő alap nem áll rendelkezésre, elhatározta a vármegye közönsége, hogy 30 éven keresztül 3%-os pótadót vet ki és ezen pótadót beszolgáltatja, a közoktatási kormány rendelkezésére bocsátja, mely a vármegye segítségével a községek fenmaradó hozzájárulásával és a saját maga által rendelkezésre bocsátott összeggel a 134.000 korona évi összegét fedezni fogja. A vármegye közönsége azonban az 1883. évi XV. t.-czikkben megállapított pótadó legmagasabb mértékét már igénybe vette, ezért van szüksége törvényhozási felhatalmazásra, hogy ezen ujabban megszavazott pótadót kivethesse. T. ház ! Ezen törvényjavaslat megítélésénél elsősorban is tekintetbe kell vennünk azt, hogy Trencsén vármegye az ország nyugati határszélén fekszik, ottan tehát, ahol a morva és cseh behatásoknak a közönség a legnagyobb mértékben van kitéve (Igaz ! Ugy van !) ; tekintetbe kell vennünk, hogy itten kulturális czélról van szó, olyan területekről, ahol ezek a nemzetiségi és külföldi befolyások a legveszedelmesebbek (Igaz ! Ugy van !) ; tekintetbe kell vennünk végül azt is, hogy Trencsén vármegye községeinek legnagyobb részében, ha mi ott saját erőnkből iskolát nem állítunk, a közönség, az oktatásra szoruló ifjúság, arra lesz kényszerítve, hogy külföldi iskolákat látogasson, arra lesz kényszerítve, hogy a határhoz közel fekvő morva községekbe járjon, ami pedig sem a nemzeti eszmének, sem az illető vármegye belbékéjének, sem pedig az érdekelteknek nem állhat érdekükben. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) T. ház ! Pop C. István t. képviselőtársam az előbb tárgyalt törvényjavaslat megvitatása alkalmával kiterjeszkedett erre a javaslatra is, mondván, hogy a vármegye közönsége kulturczélra ugyan, de olyan pótadót vet ki, amellyel az állam kötelességét teljesiti, tehát nem saját magának, hanem az államnak szolgáltatja be ezt a szükséges összeget. Méltóztassanak megengedni, hogy én egész határozottsággal utasítsam vissza ezt az állítást, mert igenis, a vármegye közönsége ezt a pótadót a saját érdekében, a saját kultúrája érdekében vetette ki és igaz ugyan, hogy az államnak kötelessége lenne ezeket az iskolákat felállítani, de mivel az államnak az ország többi területén amúgy is nagyon sok elvégezni való dolga van, igénytelen nézetem szerint az állam már megtette kötelességét akkor, amikor a szükséges fedezetnek majdnem háromnegyed részét magára vállalta. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) T. ház ! Fontos kulturális és nemzeti érdekek szólnak amellett, hegy ebből a javaslatból törvény váljék és ezért a közigazgatási bizottság megbízásából is van szerencsém javasolni, hogy ezt általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Trencsénvármegyének 5%-kot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) A törvényjavaslat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Szász Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2 §§-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni.