Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-475

k75. országos ülés 1913 november 13-án, csütörtökön. (>] ebben a megyében, amelyben számos község van, melynek pótadója meghaladja az ötszáz százalékot, a terheket levegye az emberek vállairól és átmenetileg segitsen, egy ily javaslatot szándékozik megszavaztatni, amely azt ezélozza, hogy egy viczinális vasútnak adassék segély. Megengedem, hogy a viczinális vasút is közgazdasági missziót teljesít, habár merem állítani, hogy ebből bizony a szegény népnek édes kevés haszna van. A román nép azt tartja (román idézet): »Pé unde trec drumuri de fér, toate cänteeele piér !« amerre a vasutak vonulnak, ott a dal elnémul, vagyis a szegény embernek az a nézete, hogy amerre a vasutak járnak, ott az ő keresőképessége gyengül, mert nem szorulnak az ő szerény fuvarára, ettől a kis jövedelemtől is elesik. Bármint magyarázzuk is a dolgot, tény, hogy Ínséges évben, amikor a mindennapi kenyérről kellene gondoskodni, nem lehet privát társulatoknak segélyt adni olyan megyének a rovására, amely amúgy is összeroskad a terhek súlya alatt. (Közbeszólások a közéfen : Munkához jutnak az emberek !) Én az ilyen munkákat már ismerem. Tudom, hogy honnan szoktak hozni munkásokat. Tanuja voltam útépítésnek, amelynél idegen területről hoztak munkaerőt. Különben is hagyjuk ezeket a mellékes kérdéseket, nekünk vizsgálnunk kell a kérdést abból a szempontból, hog}^ képes-e ez a vármegye ujabb terheket elviselni vagy nem, hogy jogos, helyes, államszempontból czélszerü-e, hogy uj adókkal tegyük lehetetlenné ennek a népnek megélhetését. Nem akarok egyszerre három tárgynál felszólalni, de a három vármegye közül, t. i. SzolnokDoboka, Trencsén. Máramarosmegye közül az egyikben privát vállalatnak, a másik kettőben állami iskolák felállítására akarnak ujabb terheket rakni a népnek a nyakára akkor, amikor az a nép teljesen tönkre van téve, amikor minden nagykorú és munkaképes férfiú kivándorol az országból. Ilyen körülmények között az állam által teljesítendő feladatok helyébe pótadót, pláne Trencsén vármegyére 5%-os pótadót kivetni, nagyon helytelen dolog. Önök ugyanis felszólították az ellenzéket, hogy a mai válságos viszonyok között ide kellene jönnie, hogy végezze ellenőrzési kötelességét, mert csakugyan olyan viszonyok között élünk, amikor minden egyes fillérről meg kell gondolni, hova fordítjuk, én tehát kijelentem, hegy ehhez a teherkírováshoz hozzá nem járulok. Én már voltam bátor indítványt előterjeszteni, hogy tekintettel arra, hogy a mai viszonyok között uj pótadó kivetése valósággal kigunyolása volna annak a szerencsétlen népnek, legalább egyelőre vétessenek le ezek a javaslatok a napirendről, mert ha jobb gazdasági viszonyok lesznek, még mindig lehet őket előterjeszteni. De a mai viszonyok között gúny volna a szegény nép teherviselési képességét még fokozni. Elnök : Kivan még valaki szólani? Szász Pál jegyző: Ilosvay Lajos! Ilosvay Lajos: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ennek a felszólalásnak . nyomán én is, mint egyrészről annak a megyének szülötte, másrészről pedig mint ama vármegye egyik kerületének képviselője, ehhez a tárgyhoz hozzászóljak. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Kétségtelen, hogy alig van megye, amelyet annyira sújtott volna az elemi csapás árvizek alakjában, mint Szolnok-Doboka vármegyét, melynek lakossága olyan szegénységgel küzd ma, mint amilyennel alig küzdött a múltban valaha. (Halljuk ! Halljuk!) De mikor arról van szó, hogy a megye intézősége épen a megye szegénységének megszüntetése czéljából egy akcziót indítson, amely ha sikerül, épen a románság lakta vidékek népességének nyújt elegendő munkát és megélhetési módot. . . (Igaz I Ugy van I) Pop Cs. István : Székelyeket akarnak foglalkoztatni ! (Zaj. Elnök csenget.) Ilosvay Lajos: . . . akkor igazán nem értem, miért oly nagy az előttem szóló t. képviselő urnak aggodalma e pótadó megszavazása tekintetében ? (Helyeslés.) Annyi bizonyos, hogy ennek a pótadónak a megszavazása alkalmas előkészítője annak a vállalkozásnak, amelyhez, ha a ház annak idején hozzájárul, a lájaosvölgyi vasút engedélyezése alkalmával, igazán az ottani nagy segítségre szoruló közönségnek megélhetési módját fogja biztosítani, amely egyébként kénytelen volna a kormánynak másnemű támogatását igénybe venni. (Igaz! ügy van !) Én, t. ház, egyenesen csak annak a vidéknek érdekében szólalok most fel, mikor arra kérem a t. házat, ne méltóztassék ezt az indítványt elfogadni, (Helyeslés.) hanem méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a ház annak a megyének vezetősége által megállapitott és megfontolással ideterjesztett kérését teljesíthesse. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Sándor János belügyminister. T. képviselőház ! Ámbár Ilosvay t. barátom, mint legilletékesebb és leghivatottabb, aki a vidék viszonyait és bajait ismeri, megadta már a választ Pop Cs. István t. képviselő ur felszólalására, mégis méltóztassék megengedni, hogy pár szóval én is tehessek néhány észrevételt. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt kérem annak megállapítását, hogy itt nem arról van szó, hogy a kormány és a kormány javaslatára a képviselőház ráoktrojáljon arra a vármegyére valamely külön adót, (Igaz 1 Ugy van !) hogy annak kivetését innen inicziálják, hanem ellenkezőleg, a vármegye által saját autonómiája körében hozott, illetőleg egy hozható határozatáról van szó, mert hiszen még nincs is meghozva az a határozat. Mi most csak felhatalmazást adunk a vármegyének, hogy ilyen értelemben határozhasson, ha a vármegye, saját közigazgatási érdekeinek szempontjából, szükségesnek látja egy ilyen vasút létesítéséhez hozzájárulni és tőlünk