Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-483

í83. országos ülés 1913 november 29-én, szombaton. •m hessen, ilyen esetben az az engedélyező hatóság passzív magatartást tanusit: akkor most, mint második instanczia ott vannak a háziurak, a virilisták, akik a kormánynak bizalmat szavaznak és akik, hogyha életbeléptettetik a választói jog valamelyes kiterjesztése, mindenesetre nagyon ellenséges indulattal fogják fogadni azon párt plakátjait, amely azoknak érdekeit képviseli, akik most jutottak be, és akik . . . Sümegi Vilmos: Nem háziurak! Székely Aladár: . . . nem háziurak, hanem esetleg házmesterek. Az ilyenek tehát már nem igen fogják megkapni a háziurak engedélyét a plakát kifüggesztésére. Ha pedig azután a háziurak az ellenzéki plakátok kifüggesztését nem engedik meg, akkor hiába fordul már az a párt a hatósághoz; a hatóság megteheti ugyan, hogy a háziúrnak akarata ellenére is engedélyezi a plakát kifüggesztését, de ellenzéki plakátnál mégis csak a legritkább esetben fogja ezt megengedni. lTJgy van! balfelöl.) így alakul tehát az ellenzéki plakát ügye. Hogy fog alakulni a kormánypárti plakát ügye ? Először is engedélyezni fogják a plakátot és hogyha már valami nagy nemzeti felbuzdulás esetén esetleg a háziurak is megmozdulnak és azt mondják, hogy nem akarjuk kifüggeszteni a kormánypárti plakátot, ott van a hatóság és a háziurakra ráparancsol és azt mondja : Azért is ki lesz függesztve. így tehát itt tulajdonképen egy egészen különös Instanz-Zug van előttünk. Három instanczia van. Az első a törvényhatóságnak az a bizonyos első tisztviselője; azzal áll szemben az, aki plakátkiragasztási engedélyre szorul. A második a háziúr, az ítélkezik másodfokban; harmadik pedig a rendőrhatóság, az ítélkezik harmadik fokban. És így az Istanz-Zugban az a különös pikantéria is megvan, hogy a rendőrhatóság tesz harmadfokban intézkedést oly ügyben, amelyben első fokon a törvényhatóság első tisztviselője van hivatva eljárni. Most már szó van a háziurak tiltakozási jogáról, hogy a háziúr tiltakozhatik a plakát kiragasztása ellen és pedig, amint az indokolás mondja, tetszés szerinti formában tiltakozhatik. Jól van, tudomásul vesszük, de azt a kérdést megoldatlanul hagyja, vájjon a tiltakozás csak előzetes tiltakozás lehet-e, vagy lehet-e utólagos is? Mert itt azt is lehet mondani, hogy az utólagos tiltakozás épen azért, mert utólag történik, már nem is tiltakozás és ez különösen a plakátoknál azért fontos, mert a plakátok kifüggesztésére nem sippal, dobbal szoktak indulni, hanem a háziurak reggel arra ébrednek, hogy házuk tele van ragasztva plakátokkal. Itt tehát nagyon fontos volna annak a kérdésnek eldöntése, hogy tiltakozhatik-e utólag a plakát kifüggesztése ellen. Mert hogyha ő kissé vérmesebb természetű ember és tettekkel tiltakozik az ellen... (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő: Tettekkel tényező. KÉPVH. UAPLÓ. 1910—1915. XX. KÖTET. Székel Aladár ... és letépi a plakátokat, akkor a 29. §. 5. pontja alá esik, kihágást követ el, mert ez azt mondja, hogy kihágást követ el, aki jogosan kifüggesztett falragaszt jogtalanul letép. Hogy tudja az a szegény háziúr, hogy jogosan kifüggesztett plakátot tépett-e le, (Derültség balfelöl.) vagy pedig jogtalanul kiragasztott plakátot tépett-e le jogosan V (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezt a törvényjavaslatnak sem rendelkező részéből, sem indokolásából eldönteni nem lehet. Ami a tüntetéseket illeti, itt még kissé foglalkoznom kell a 15. §. indokolásával. A 15. §. »indokolásának 5. pontja így szól (olvassa) : Azt a falragaszt, amelyet valaki oly helyen függeszt Id, ahol ahhoz joga nem volt, vagy amelynek kifüggesztését a 15. §. meg nem engedi, el lehet távolítani, büntetés alá azonban a javaslat 29. §-ának ötödik pontja értelmében csak az esik, aki falragaszt olyan helyen függeszt ki. ahol a tulajdonos kifejezetten megtiltotta.« Hát aki ezt olvassa és nem ismeri a törvény rendelkezéseit, azt hiszi, hogy csakugyan ez az egyedüli eset, amikor jdakátldragasztás miatt az ember büntetést kaphat, t. i. amikor a tulajdonos kifejezett tilalma ellenére történt a kiragasztás, egyébként pedig az egész plakátkiragasztás, plakátleszakitás csak lex imperfektákkal van szabályozva és büntető szankezió alá nem esik. A. dolog nem így áll. Mert ravasz ez az indokolás és jól kell ezt olvasni tudni. Azt mondja ugyanis az indokolás, hogy »büntetés alá azonban a javaslat 29. §-ának ötödik pontja értelmében csak az esik . . . stb.« Tehát az ötödik pontról szól, azt mondja, hogy az ötödik pont alapján ki esik büntetés alá, de nem mondja azt, hogy az ötödik jjont mellett van még egy negyedik pont is, amely szerint szintén büntetés lehetséges; szóval a büntetésnek a köre sokkal tágabb, mint e passzus egyszerű elolvasása után látszik. Azt kellene mondani, hogy az ötödik pont alapján emiatt és emiatt, a negyedik pont alapján pedig emiatt és emiatt esik büntetés alá az, aki a tilalom ellen vét. így azonban joggal lehet kérdezni, hogy mit keres itt az az »azonban« szó. (Helyeslés balfelöl.) Itt most végeztem volna azzal, amit a sajtótermékek terjesztéséről óhajtottam elmondani. Mielőtt tovább mennék, talán méltányos lesz, hogy egy kis szünetet kérjek. (Élénk éljenzés a baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, Székely Aladár urat illeti folytatólagosan a szó. Székely Aladár: T. képviselőház! Rátérek most már a javaslatnak azon rendelkezéseire, amelyek az időszaki lapokról szólnak és ezekre vonatkozólag a kauezió kötelezettségét megállapítják és részletesen szabályozzák. A javaslat 47